Karmaiból ​kihullajt 3 csillagozás

Iancu Laura: Karmaiból kihullajt

A fiatal és tehetséges költő második verseskötetében a népi-romantikus elemek természetesen ötvöződnek a városi ember problémalátásával. Expresszív, tömör nyelvezete e két világ szókincséből, képanyagából egyszerre táplálkozik.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Magyar Napló, Budapest, 2007
108 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639603493

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

csobi P>!
Iancu Laura: Karmaiból kihullajt

Így hogy pár órája hallottam beszélni azt a törékeny, látszólag visszahúzódó, szerény és őszinte költőnőt kicsit másképp festenek a versek. Talán nem volt hiba hagyni, hogy egy kicsit közelebb engedjen a verseihez azáltal, hogy elárult pár dolgot a világáról, arról, hogy mit is keres, mit jelent számára a vallás és hogy mit is kíván képviselni. Jól esik most úgy lapozgatni ezt a kötetet, hogy tudok mellé hangot és közelebbi gondolatiságot is társítani.

Brigi007>!
Iancu Laura: Karmaiból kihullajt

Hát, nem igazán mondhatom, hogy túl közel került hozzám a költőnő stílusa. A kötet elején végig az a borzalmas vicc járt az eszembe a pici piros pingpong labdákról, aminek az a lényege, hogy egy srác az első születésnapjától kezdve minden ünnepre egy teherautónyi pici piros ping pong labdát kér, még a halálos ágyán is azt kér magának, mire végre valakinek eszébe jut, hogy megkérdezze, mire jó ez neki, de meghal, mielőtt válaszolni tudna. Na, ezt a verset fél óráig lehet mesélni, mire a pasi meghalna… Ez a kötet is ilyen volt kicsit, a versek nagy százalékánál úgy éreztem, hogy vége lett, mielőtt elkezdődött volna (Tonio Kröger feeling számomra), egy másik nagy százalékánál meg azt, hogy jaj, ez egészen jó, aztán kapott egy olyan lezárást, amit mintha egy másik versből téptek volna oda, olyan darabolt volt nekem az egész. Voltak benne egészen jó versek is, de egyet sem tudnék igazán kiemelni, ami megragadott volna bennem valamit.
Azért adok még egy esélyt a költőnek, tervezem még egy kötete elolvasását, hátha.


Népszerű idézetek

csobi P>!

egyedül

egyedül leszek, mire megjössz
milyen lesz majd szemedből nézni
e végső vágóhíd randit
száradt ereim mi fogja vágni
tűz talán, pokolbéli
de ki öl meg – ha rajtam lesz a sor
meglát-e Isten szeme sarkából
karmaiból kihullajt-e a szó
kiüt-e rajtam a leprás való, hogy
vártalak és világot alkottam
sejtjeim rád méreteztem
egyedül voltam akkor is
Amikor

27. oldal (Budapest: Magyar Napló, 2007)

csobi P>!

Aztán megszoktuk

Megemlékszünk az idő nagy tetteiről
nyelvbotló szerkezetek
keretei között, nyakkendős mondatokban
súgjuk reklámosan: megszoktuk az újat,
szimatolni a múltat,
lám, dús jelenünk megválaszolja-e
az örök jövő kérdéseit
őrzői vagyunk zsákmányunknak, s jaj
bennünket folyton lophatnak
a szertelen gondolatok

33. oldal (Budapest: Magyar Napló, 2007)

csobi P>!

Szeged felé

tekintetem szétfolyik a tájba
a táj belém kapaszkodik

egyszerre lépünk, a fák alattunk
repedtek szét. Bolondul azt hiszed
lesz beteljesülés
fölkél majd a szivárvány a néma hó torlaszon

tekintetem a tájba menekül
a táj belém kapaszkodik

a gyors halál a róka vörösén
ólálkodik

56. oldal (Budapest: Magyar Napló, 2007)

jadett>!

látod

látod, már sírni sem tudok
eloszlott véled a kegyelem

térdem alatt katedrálisok
visszamerült angyalok

látod s mi bűnbe estünk
holott a történet csak egyszer lehetséges

ahogy magad
is

34. oldal

jadett>!

Szeretek

szeretek egyedül haza menni
még sose voltam mással
Budapest fényei apai ágon
vannak vélem rokonságban

szőkék és barnák, kártyavetők
bajszos szerencsék megrohannak
beton falakon futnak a hangok
Budapest fényei sírhantok

54. oldal

jadett>!

Félig

félig ajtó
félig ablak
ki-be jár az, Aki
hallgat

mással-magán
hangoskodók
opus mortum
belevalók

félig isten
félig ember
lemerít a két
gyötrelem

földgyökerű
ez a világ
föloldódnak már a
formák

ki-be jár, de el nem visz
én vagyok az, aki hisz

84. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Romhányi József: Nagy szamárfül
Fodor Ákos: Addig is
Petri György: Összegyűjtött versek
Fodor Ákos: Buddha Weimarban
Röhrig Géza: Angyalvakond
Fodor Ákos: Gonghangok
Fodor Ákos: Még: mindig
Terék Anna: Háttal a napnak
Lelkünkből, szeretettel
Fodor Ákos: Dél után