Casino ​Royale (James Bond 1.) 31 csillagozás

Ian Fleming: Casino Royale Ian Fleming: Casino Royale

James Bond a világ legismertebb titkosügynöke. Kitalálója Ian Flaming a II. világháború alatt maga is a Brit Titkosszolgálatnál dolgozott. Flaming haláláig 14 Bond történetet írt, ami több mint 40 millió példányban kelt el eddig a világon. A 007-es ügynökről szóló könyvek alapján eddig 19 filmet készítettek.

A Casino Royale az első James Bond regény. A Brit titkosszolgálat megtudja, hogy az ellenség egyik ügynöke – Le Chiffre – anyagilag igen nehéz helyzetbe kerül. Egyetlen remény a számára, hogy a maradék pénzét egy kaszinóban próbálja megsokszorozni. A 007-es ügynök feladata „egyszerű”: kedvenc terepén a bakkaraasztal mellett kell megküzdeni Le Chiffre-rel, és elnyerni annak maradék pénzét.

A dologba természetesen beleszólnak a bérgyilkosok, valamint a SZMERS (Halál a kémekre) emberei is…

Eredeti megjelenés éve: 1953

>!
Művelt Nép, Budapest, 2019
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155905025
>!
Beholder, Budapest, 1998
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 963904718X · Fordította: Krajcsi Tímea

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

James Bond


Kedvencelte 1

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 43


Kiemelt értékelések

csillagka P>!
Ian Fleming: Casino Royale

Gond van, sokkal nagyobb mint gondoltam. Ezt a könyvet nagyon, de nagyon akartam szeretni, éppen annyira mint a 007-es ügynököt, akit már láttunk sok ember szerepében (nálam Sean Connery viszi a pálmát akármennyire is Skót a drágám) Megértettem miért is bízták ez a rész a legkevésbé elegáns Bond színészre, hiányzik a könyvből is rendesen a tartás, a sárm, az a megfoghatatlan plusz amitől James több lesz mint egyszerű szuperkém.
Az évek során sajnos megkoptak a technikai részletek (viszont tagadhatatlanul emberléptékűbb az a világ, ahol 22 éves autóval még versenybe lehet szállni a legkirályibb verda címért) Nagyon zavartak a nőkre utaló lekicsinylő macsó gondolatok, megint előjött a szemforgató feminista énem. Az egészet egy rossz másodosztályú viccnek tartanám, ha nem ismerném a körítést, így viszont azt kell mondjam a forgatókönyv írok kiemelkedőt alkottak és mivel tudjuk csak rázva nem keverve, én se teszem többet, megtanultam a leckét, megyek és megnézem filmen. Amit tettem azt pedig betudom komoly etikett vétségnek.

1 hozzászólás
gyuszi64 >!
Ian Fleming: Casino Royale

2022/84, könyvtár, 12/28 eddigi értékelés

Pozitív csalódás, előfeltevésem volt, hogy a szerző „nem nagyon tud írni”. Tévedtem, a kaszinói küzdelem vagy a kínzás leírása ragyogóan sikerült. És amit hangsúlyozni kell: a regény nagyságrendekkel komolyabb, mint a belőle és a karakterből készült film(ek).
Amik professzionálisak, szórakoztatók, de néhány évtized távlatából szemlélve elég gyengécskék. (Még azt is megkockáztatom, hogyha egy hasonló szovjet kémfilmről vagy japán karatefilmről lenne szó, akkor a nézőtéren legfeljebb derültség jelenne meg, a túlfűtött izgalom helyett.)

Az 53-as regény kissé ódon (ma már például nem bocsátjuk meg a „romantikus nyavalygást” vagy a „szentimentalizmust”, de a sima érzelmi hullámzásokat se nagyon), viszont ezt leszámítva sem mérhető természetesen a Stirlitz-disszié-hoz, a Greene-regényekhez vagy A kém, aki bejött a hidegről klasszisához. És persze Forsythe, Follett, Ludlum, vagy akár Dold-Mihajlik és Berkesi kémregényei is más, magasabb kategóriát képviselnek. Ezzel együtt igen érdekes olvasmányélményt ad, a vártnál racionálisabb kémképet fest, különösen ha a Bond-filmekkel vetjük össze a kapott eredményt.

2 hozzászólás
Andrée P>!
Ian Fleming: Casino Royale

A filmes Casino Royale-ra alig emlékszem, annak ellenére, hogy Sean Connery után Daniel Craiget tartom a leghitelesebb Bond figurának. Úgyhogy szinte nulláról kezdtem neki a könyvnek, (természetesen olvasás közben aztán felelevenedtek a filmes élmények is). Viszont megírva nekem sokkal jobban tetszik, mint filmben.
Sokkal inkább visszaadja azt az „ős-Bond” érzést, mint amilyenek a legelső filmek.
Úgyhogy ebből a szempontból nagyon szimpatikus ez a könyv. Ahogyan az is tetszik, hogy Bond múltjából és a dupla nulla megszerzéséről is egészen sokat megtudni, ahogyan a SZMERS-ről is. Ezek mind egy-egy nagy pluszt adnak a történethez. Ahogyan a kaszionós rész is, nem történt benne szinte semmi klasszikus akció, mégis nagyon izgalmas volt, talán a könyv legizgalmasabb része.
Egyedüli negatívumként a könyv végét, Vesper és Bond „szerencsétlenkedését” tudom felróni, az többre sikerült, mint szerintem kellett volna.
Mindezek ellenére nagyon is kellett, hiszen ez is egy olyan adalékot adott Bond személyiségének, ami nagyon lényeges.

Paulina_Sándorné P>!
Ian Fleming: Casino Royale

Vannak olyan Bond filmet, amelyeket kedvelek, és már többször is láttam. Van kedvenc Bond ügynököm is. :-) A kiírás szerint ez az első rész, viszont nagyon meglepődtem, mikor rájöttem az elején, hogy mit is olvasok. Le Chiffre, kaszinó, Vesper. spoiler Olvasva nem élveztem annyira a történetet, néha sok volt a kártya. Vesper nem volt szimpatikus nekem. Felsőbbrendűnek éreztem, lekezelő volt szerintem a stílusa. Érdekesen alakult a történet.

Judit_1968>!
Ian Fleming: Casino Royale

Nagyon régen szerettem volna már elolvasni, és igen nehezen sikerült megkaparintanom, de sajnos némiképp csalódtam. Egyrészt azért mert nem tudom honnan gondoltam azt hittem megtudom ki is valójában James Bond, hogyan és miért lett az, ami, hisz ez az első rész. Másrészt, olvasás közben jöttem rá, hogy már láttam a filmet :-( így nagyjából tudtam mi fog történni. bár talán nem minden egyezik Ezeket leszámítva, azért nem volt rossz James-szel ez a néhány óra. ;-)

Katherine_Grey>!
Ian Fleming: Casino Royale

Az összes közül ez az egyetlen olyan eredeti Bond-regény, amit az után olvastam, hogy a belőle készült filmet már láttam. Mivel bemutatása óta az a kedvenc Bond-filmem (hiába Sean Connery a filmes Bond, akit a legtöbbre értékelek), izgatottan vártam, mennyiben tér el a könyv és a film, s hasonló, vagy egészen más lesz a hangulata. Nem okozott csalódást: pergő, kemény, érdekes történet, lebilincselő és megvan az a bája, hogy az ember tudja, ez volt az első Bond-kötet.
Bond-regényekről itt írtam:
http://katherines-bookstore.blogspot.hu/2011/01/csak-cs…

dorca20>!
Ian Fleming: Casino Royale

Nagyon szeretem James Bondot és a Bond filmeket, olvastam már több könyvet is. Ezt is nagyon akartam szeretni, nem sikerült. Tudom, első könyv, de magasak voltak az elvárásaim. Sokszor untam, pár egészen izgalmas részén kívül, unalmas volt és elnyújtott. Bond karaktere alakul, de még messze van a már jól ismert és szeretett elegáns angol titkosügynöktől, és bár nekem Bond Sean Connery és Pierce Brosnan, szeretem a Casino Royale-t is Daniel Craiggel. Minden elismerésem a forgatókönyvíróké, kihozták a lehető legtöbbet a könyvből, sőt, túl is szárnyalták. Úgyhogy most iszom egyet, rázva, nem keverve.

ChEebor>!
Ian Fleming: Casino Royale

Az első James Bond, és ez meg is látszik rajta: már minden benne van, ami miatt a 007-est oly sokan szeretik, de valahogy még nincs összetartva. James Bond már egy szerethető figura, de még nem olyan empatikus, nincs meg benne a megértés, és emiatt néha kifejezetten egy bunkó. A történet is egy kicsit kiforratlan, mert az első kétharmada fantasztikus, aztán a vége nagyon csúnyán el van húzva, spoiler. Ennek ellenére vitathatatlanul fontos darab, és még ma is teljesen olvasható, de a James Bond-karaktert és Fleminget már aligha lehet erről a történetről megítélni.

Leilaa>!
Ian Fleming: Casino Royale

Nem éreztem igazán a film befolyását, leszámítva, hogy végig Daniel Craiget láttam a lelki szemeim előtt ahogy olvastam a könyvet. szerelmes vagyok a pasiba nem tehetek róla Függetlenül attól, hogy nem egyszer láttam a filmet így is élvezetes volt, kicsit több szeletet kaptam Bond személyiségéből, bár nem eleget.

Pancamama>!
Ian Fleming: Casino Royale

Elfogult vagyok, mert imádom a James Bond filmeket, ezért is kezdtem el olvasni az első könyvet. Kíváncsi voltam a különbségre…Nekem tetszett mind a két „ verzió”. Kicsit zavarosan és darabosan indult a történet, mintha az író tudná, hogy mit akar átadni, de nem tudta olyan gördülékenyen, szépen leírni a gondolatait. Bond karaktere még nincs teljesen kidolgozva ezzel kapcsolatban volt egy kis hiányérzetem. A végére kerek történetet kapunk egy csavarral. Köszönjük Ian Flemingnek, hogy megteremtette a legnépszerűbb titkos ügynököt a világon.


Népszerű idézetek

sophie P>!

– Egy pillanat. Három egység Gordont, egy egység vodkát, fél Kína Lille-t keverjen össze, s addig rázza, míg jéghideg nem lesz. Utána tegyen bele egy vastag szelet citromkarikát. Megértette?

55. oldal - 7. fejezet: Vörös és fekete

sophie P>!

– A baj sose azzal van, hogy mennyi a kaviár, hanem hogy elég-e a piritós

63. oldal - 8. fejezet: Rózsaszín fények és a pezsgő

Kapcsolódó szócikkek: kaviár
Andrée P>!

A szerencsét nem félni, hanem szeretni kell.
Bond úgy képzelte el magának, mint egy nőt: vagy gyöngéd szavakkal árasztja el, vagy brutálisan teszi tönkre, de sose hízeleg vagy könyörög neki.

52. oldal

Lilluchan>!

– Ezért a két munkámért jutalmazott meg a Szolgálat a két nullával. Ezt kaptam a számom elé, és a keménységnek kijáró tiszteletet. Valójában a dupla nulla csak azt jelenti, hogy hideg vérrel megöltél valakit valamilyen küldetés során. Semmi mást.

142. oldal, 19. fejezet - A fehér lepel (Beholder, 1998)

Kapcsolódó szócikkek: James Bond
Leilaa>!

Az emberek olyanok, mint a szigetek. Nem érik el egymást. Akármennyire közel is vannak egymáshoz, mindig különálló sziget marad mindegyik. Akkor is, ha összeházasodnak.

Andrée P>!

Úgy érzem, hogy ez a nemzetek közötti nekem-van-igazam játék kezd egy kicsit idejétmúlttá válni. Ma a kommunizmus ellen harcolunk. Rendben van. De az, amit ma „konzervativizmus”-nak hívunk, ötven éve ugyanolyan üldözendő lehetett, mint ma a kommunizmus, és ha abban az időben éltem volna, akkor ellenük vetettek volna be. A történelem iszonyú gyorsasággal változik, és a jó és rossz fiúk folyton cserélgetik a kalapjukat.

142. oldal

sophie P>!

[…] – Az egész iroda sárga volt az irigységtől, pedig nem is tudták, hogy mi a feladat. Össz-vissz annyit hallottak, hogy egy dupla nullással fogok együtt dolgozni. Persze, egy dupla nullás az ő szemükben olyan, akár az isten.
    Bond felhúzta a szemöldökét.
    – Egyáltalán nem nehéz két nullát szerezni, ha valaki készen áll embert ölni – mondta. – Ennyiből áll. […] Zűrzavaros foglalkozás, de ha valakinek ez a munkája, akkor csinálja, amit kell.

67. oldal - 9. fejezet: A játék neve bakkara

Kapcsolódó szócikkek: James Bond
sophie P>!

– Egyszerű – fogott bele –, és egyből meg fogod érteni, ha valaha is huszonegyeztél már. Abban azt kell elérni, hogy olyan kártyákat kapj a banktól, amiknek az értékét összeadva jobban megközelíted a huszonegyet, mint az ő lapjai. A bakkarában a játékos és a bank két-két lapot kap. Hacsak nem kapsz rögtön kilenc pontot (mert a bakkarában annyi kell), kérhetsz még egy lapot. Tehát az a cél, hogy két vagy három lappal kilenc pontod legyen, vagy azt a lehető legjobban megközelítsed.A tízes és a figurák nem érnek semmit. Az ász egy pont, az összes többi, annyi, amennyi rá van írva. Az összegük utolsó számjegye játszik. Azaz ha van egy kilencesed és egy hetesed, az nem 16, hanem 6. Az nyer, aki a legjobban megközelíti a 9-et. A döntetlent újra játsszák,

71. oldal - 9. fejezet: A játék neve bakkara

Kapcsolódó szócikkek: bakkara · szerencsejáték

A sorozat következő kötete

James Bond sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Agatha Christie: Mert többen nincsenek
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Agatha Christie: A láthatatlan hóhér
Robert Ludlum: A Fantom
Frederick Forsyth: Ikon
Guillaume Musso: Az éjszaka és a lányka
John Fowles: A lepkegyűjtő
Gaston Leroux: Az operaház fantomja
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
John Buchan: 39 lépcsőfok