Ellentétek (Kultúra 5.) 76 csillagozás

Iain M. Banks: Ellentétek

A palotában a király új orvosának több ellensége van, mint gondolná. Ám ahol a szükség, ott a segítség – rosszakarói nem is sejtik, miféle hatalmak játszanak a kezére.
Egy másik kastélyban, túl a hegyeken a kormányzó testőre is árnyékokkal hadakozik. Csakhogy ellenségei gyorsan és kíméletlenül csapnak le, és ő csak saját magára számíthat a gyilkos küzdelemben.
Az Ellentétek kivételes hangulatú, lebilincselő mese összeesküvésről, útkeresésről, szerelemről és árulásról. Egy távoli, mégis ismerős világot fest elénk, ahol a kezdet és vég összemosódik…

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2010
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868922 · Fordította: Gálla Nóra

Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

marschlako P>!
Iain M. Banks: Ellentétek

Hét évvel ezelőtt ezzel a regénnyel ismerkedtem meg a Kultúra világával, s már akkor megtetszett, de igencsak meglepődtem, amikor az Anyag-gal folytattam. Aztán nekiláttam elölről a sorozatnak, és hamar egyértelművé vált, hogy az Ellentétek elég egyedi jelenség a Kultúra-regények között, mondhatni, kilóg a sorból. Ez viszont szerintem kifejezetten jót tesz neki, nekem legalábbis újraolvasva még jobban tetszett, s azt kell mondjam, eddig ez tetszett a legjobban.
A középkori világokban játszódó könyvek amúgy is előnnyel indulnak nálam, s Banks is nagyon eltalálta szerintem a karaktereket és a konfliktusokat. Nem pörög a cselekmény, s éppen ez a jó, mert nem is az eseményeken van a hangsúly, sokkal inkább azon, mikor cselekszik helyesen az ember. A Kultúra távol van ugyan, de itt-ott bekacsint; s különösen tetszettek a történeten belüli történetek/mesék.

SteelCurtain >!
Iain M. Banks: Ellentétek

Tanácstalan vagyok. Lehetne ez egy a valóságtól nem túl elrugaszkodott fantasy, vagy egy fiktív területen, de nagyon is valóságosan a kora-középkorban játszódó regény, no de a prominens Kultúra sorozat sci-fije? Persze végig nyilvánvaló az idegen elem jelenléte, de sötét múltunk felemlegetését egyszerűen nem tudtam másként értelmezni, mint nem túl sok magyarázatot igénylő, látványos és kalandos hátteret. Banks itt ragyogóan sejteti a háttérben azt a szuperfejlettséget, mely csak megfigyel, de lehetőleg kerül minden beavatkozást, vagyis mindazt, ami a teljes tehetetlenség kivételével sosem jellemezte az emberiséget. Ez kétségkívül fantasztikus elem. És ha valaha lesz hatalom, mely képes lesz erre a be nem avatkozásra, az tényleg szuperfejlett lesz majd. Egyébiránt viszont túl lett méretezve ez a regény, bármilyen jól is írta meg egyébként a Mester. Űrillatú, csillagporos Banks művet akarok!

Zsola>!
Iain M. Banks: Ellentétek

Többször is előfordult már, hogy a Kultúra regényekben hiányoltam az élőlények szerepét és túl soknak találtam az elmékét. Ráadásul pont a túlzott idegenszerűség miatt nem is tudtam azonosulni sem az idegen életformákkal sem a mesterséges elmékkel. Nos, itt van egy Kultúra regény, amiben nagyon is lehet azonosulni a főszereplőkkel (vagy akár a mesélővel). Jól kidolgozott emberi jellemekkel találkozunk a könyv lapjain és ráadásul nem csak a két történet főszereplője az, de még a mellékszereplők is. Szóval, amit sokszor korábban hiányoltam azt megkaptam, viszont minden mást meg elvett tőlem az író. Végig vártam, hogy a fantasy köntös mögül kibújjon az ott rejtőző sci-fi és maga a Kultúra univerzum, de csak nem jött elő. Pedig ott volt végig, én tudom, mert egyszer-egyszer felsejlett a kopott, koszos szöveten keresztül és egy gyilkos szonda halk berregését is hallani véltem egyszer, de mégis csalódnom kellett. Pedig a történet nem rossz csak hát a korábbi könyvek után nem ezt vártam.

3 hozzászólás
Dominik_Blasir>!
Iain M. Banks: Ellentétek

Szokatlan Banks-kötet – de azért úgy gondolom, nagyon is érezhető, hogy ő írta.
Szokatlan annyiból, hogy gyakorlatilag kora újkori fantasy-ként is olvasható, hagyományos sci-fi díszleteket kár is keresni. De azért így is összetetten szövődő cselekményről van szó, bár szerintem semmi nagyon komplikált fordulat nincs ezen a szinten: a „sci-fisége” gyakorlatilag magától értetődik, a narrátorok megbízhatatlanságára pedig az elején nagyon rájátszik, de nekem úgy tűnik, hogy csak a sci-fi szál létét hivatott elősegíteni (amúgy nagyon jól eltalált nézőpontok).
Sokkal élvezetesebb volt a regény gondolati koncepcióját fejtegetni, mely valahol összefügg a cselekménnyel – ilyen szempontból külön jópofa, hogy a fantasy-szerű intrikázós történetben több bonyodalom volt, mint a világkoncepcióban, pláne hogy nem vagyok abban biztos a vége után sem, pontosan mikor mi történt. Talán ennek is köszönhető, hogy kérdéses, Banks tulajdonképpen mi mellett is foglal állást a klasszikus sci-fi dilemmában spoiler. Meg az is kérdéses, hogy akkor most a cím (mármint az eredeti, vagy hát bizonyos értelmezésben a magyar) tulajdonképpen mire is vonatkozik, és ahogy egyre többet gondolkodok, úgy tudok egyre több értelmezést elképzelni (nehéz ugyanis elhinnem, hogy csak a nyilvánvalóra spoiler).
Amikor befejeztem, reflexszerűen rácsaptam a 4,5 csillagot, aztán kicsit lentebb vettem, de azért az érzelmi íve engem simán letaglózott. Kicsit gondban is vagyok, amikor le kellene írni, hogy mi az, ami megtalált, de mindkét szálon hibátlanul sikerült Banks-nek elhitetnie a csúcspontokat és/vagy olyan mögöttes dolgokkal felruházni, amit én elhiszek.
Szóval csudajó Banks-et olvasni, főleg akkor, amikor nem tudom, mire megy ki a játék (talán ezért is csalódtam kicsit legutóbb, azon kívül minden Kultúra-rész nagyon sokféleképpen volt olvasható; fel is merül, hogy vajon nem megyek-e el valami nyilvánvaló mellett). Sőt, még akkor is, amikor amúgy a regény cselekmény és a figurái annyira nem kötnek le, hiszen annyi minden apróság és izgalom és gondolat rejtőzik az oldalakon, hogy élvezet benne elmerülni.

vargarockzsolt>!
Iain M. Banks: Ellentétek

Értem én, hogy spoiler, de ez így, csak egy kihagyható fantasy, mese, amely önmagában talán megállná a helyét, de a sorozat részeként csalódást okozott.

B_Petra>!
Iain M. Banks: Ellentétek

Evvel az olvasással a Kultúra sorozat számomra utolsó részét is elolvastam Maga a sorozat a kedvenceim egyike, még akkor is ha ez a kötet nem tipikus űrhajós, drónos, nos a megszokott, ezért nem is kiemekedő,de olvasni jó volt.

Razor P>!
Iain M. Banks: Ellentétek

Két évvel ezelőtt, @Noro kihívása kapcsán volt először szerencsém Banks Kultúra-sorozatához, mégpedig a többek által is legjobbnak tartott Nézz a szélbe c. kötethez. Most, újabb @Noro-féle kihívás kapcsán az Ellentétek került sorra, amit a kevésbé sikerült részek közt tartanak számon. Elég jól sikerült ezzel körbelőnöm a sorozatot. :)
Szó se róla, a könyvről nehezen lehet megmondani, hogy sci-fi, inkább tűnik valamiféle fiktív történelmi regénynek. A sorok közt olvasva aztán felbukkan a Kultúra is, bár elég csekély mértékben (Vagy én tudok még keveset róla és kevésbé szúrt szemet).
A történetről röviden: adott két ellentétes kultúra – egy királyság, illetve egy megdöntött királyság, ahol a kormányzó uralkodik. Ide csöppen a két kultúrabeli polgár. A nő a királyságban helyezkedik el és hamarosan a király orvosa, sőt, egyik legfőbb bizalmasa lesz, ami persze hamar szúrni kezdi a helyi nagyságok figyelmét. A férfi ezzel szemben a kormányzó mellett, annak testőreként köt ki és azonnal ugrik, ha veszély fenyegeti védencét.
A két szál csupán a könyv végén érintkezik (nem kapcsolódnak össze), bár ott már erősen rohamléptékre vált a sztori, mintha Banks azt látta volna, hogy x oldal van hátra. Én nem bántam volna valami bővebb lezárást.
Összességében nem tartom rossz regénynek, szerettem olvasni, a két szál is érdekes volt, viszont semmiképp nem ajánlanám kezdő Kultúra-regénynek, mert annak elvileg jellemző elemeiből vajmi keveset tartalmaz.

4 hozzászólás
Noro >!
Iain M. Banks: Ellentétek

Afféle játék a Kultúra könyveket ismerő olvasókkal: két, fejlett világból származó ember története egy középkori civilizációban – csakhogy szigorúan az őslakók szemszögéből. Ha valaki eleve úgy veszi kézbe, hogy kész a sorok között olvasni, számos csavarra lehet figyelmes. Ha viszont nem így állunk hozzá, akkor valószínűleg nem lesz egy nagy élmény. Ami az egészet átszövi: adott két ellentétes kultúra, és két ellentétes elveket valló ember, csakhogy ez a két ember nem ellentétes kultúrákból származik.
Nem tudtam nem összehasonlítani Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni c. könyvével: a felmerülő dilemmák hasonlóak, de a főhősök ideológiai háttere ég és föld.
Sajna a sztori egy kicsit túl sokat akar az utolsó fejezetekbe zsúfolni, egyenletesebb is lehetett volna. Illetve én szívesen láttam volna még több rejtett célzást is benne.

csartak P>!
Iain M. Banks: Ellentétek

A karakterek jellemét kivéve nem szokványos Kultúra-regény, sőt mondhatni, ebben tudjuk meg a legkevesebbet a Kultúráról. (mondhatni semmit)
Ha valaki igazán érteni akarja a rejtett utalásokat, akkor semmiképp sem javaslom első kötetnek.
Nekem hiányzott belőle a rendes sci-fi, a drónok, a hülyenevű űrhajók. (egy titkos drón azért tuti volt benne) Banks játéka volt ez a középkori történelemmel, idegen bolygóra helyezve. Most a szavam el is fogyott, mert ilyenek a rendkívüli körülmények.

4 hozzászólás
BlackSheep>!
Iain M. Banks: Ellentétek

Banks mester megint elkápráztatott fantasztikus párbeszédeivel, remekül kitalált karaktereivel és érdekes alaphelyzeteivel. Ez utóbbi különösen igaz az Ellentétekre, mert, bár Kultúra regényről van szó, de ennél messzebb nem is állhatna ettől a skatulyától. Inkább hasonlít a Trónok harcára ez a két különböző királyságban, középkorhoz hasonló időszakban játszódó történet. Persze Banks itt is ugyanúgy sziporkázik.

Amik nagyon tetszettek az Ellentétekben, azok a nagyon finom utalások, amikkel nem csak egymásra hivatkozik a két történet, hanem arra is, hogy ez tulajdonképpen tényleg egy Kultúrában játszódó regény. Abszolút nincs semmi az olvasó szájába rágva, viszont aki figyel, az észre tudja venni őket, és ez ad egy kis plusz ízt az összképhez. Az más kérdés, hogy talán még jobb lett volna a végeredmény, ha ezekből többet is kihoznak, de így is oké.

És akkor az előbb el is mondtam a negatívumot: ez lehetett volna több is. Ha egy kicsit jobban összefűzi Banks a két történetet, és jobban beemeli a Kultúra jellegzetességeit, akkor szerintem sokkal többet ki lehetett volna hozni ebből a két sztoriból. Egyértelműen van egy durva hiányérzet a végén, hogy rendben, ez klassz meg minden, de úgy mégis mire ment így ki az egész?

Azt tudom elképzelni, hogy ez Banksnek inkább csak amolyan pihentető-levezető jellegű írás volt. Két komolyabb könyv között összedobott egy könnyedebbet, ami így nem üt nagyot, viszont ugyanolyan szórakoztató olvasmány, mint az író legjobb regényei.


Népszerű idézetek

Sceurpien I>!

– Az ember nem alázhat porba másokat, még ha hatalmában áll is.
– Ó, ez igazán szép és nemes gondolat. Kár hogy az emberek többsége nem így gondolja.

311. oldal

1 hozzászólás
csartak P>!

Nincs nagyobb bűn az önzésnél.

(első mondat)

csartak P>!

A kezemre pillantott; csak most vettem észre, hogy a térdét fogom. Elvörösödtem, mint az érett rókapimpó.

3 hozzászólás
Zzss>!

Furcsák az emberek, Lattens. Ha mindent megkapnak, amit szemük-szájuk kíván, hirtelen vágyakozni kezdenek a nélkülözés és szenvedés után.

250. oldal

zakkant>!

Ahogy a mondás tartja, bátorság és botorság között mindössze egyetlen betű a különbség.

224. oldal

zakkant>!

A nők jobban bírják a fájdalmat, mint a férfiak.

190. oldal

6 hozzászólás
Noro >!

Vajon komolyan gondolja a doktor, hogy ahány ember él a földön, mind másban hisz? Az ember abban hisz, amit az iskolában tanítanak neki. (Kivéve a csodabogarakat, a filozófusokat – és persze a messziről jött idegeneket.)

125. oldal

Noro >!

Aznap este ugyanis vacsorára lett volna hivatalos a kapitánynál, de még a délután folyamán kimentette magát; hirtelen rosszullétre hivatkozott, amit a „rendkívüli körülmények” idéztek elő.

370. oldal

1 hozzászólás
zakkant>!

Amikor másokat bántunk, magunknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat.

190. oldal

Noro >!

– Az ember nem kémkedik a saját népe után – húzta fel az orrát sértődötten ZeSpiole. – Legföljebb informátorokat alkalmaz; ha úgy tetszik, élő kapcsolatot alakít ki az utca emberével.

278. oldal


A sorozat következő kötete

Kultúra sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Raana Raas: Hazatérők
Raana Raas: Ellenállók
Pierce Brown: Hajnalcsillag
Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia
Frank Herbert: A Dűne
Suzanne Collins: Az éhezők viadala
Dan Simmons: Hyperion
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
Brandon Hackett: Xeno
Peter F. Hamilton: Pandóra csillaga I-II.