!

A ​darázsgyár 268 csillagozás

Iain Banks: A darázsgyár
9.000 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár

„Két évvel azután, hogy megöltem Blyth-t, meggyilkoltam Pault, az öcsémet – de egészen más és jóval alapvetőbb okokból, mint amiért Blyth-t eltettem láb alól –, egy évvel később pedig kinyírtam az unokahúgomat, Esmereldát, többé-kevésbé egy hirtelen ötlettől vezérelve. Eddig ennyi. Három. Már évek óta nem öltem meg senkit, és nem is tervezem soha többé. Akkoriban éppen ilyen korszakomat éltem.”
Az apjával egy skót falucska mellett egyedül élő 16 éves Frank története bombaként robbant be a nyolcvanas évek brit irodalmi életébe. Egyes kritikusok kegyetlensége és naturális ábrázolásmódja miatt támadták A Darázsgyárat, mások az egekig magasztalták, és szerzőjében egy kivételes fantáziával, lenyűgöző stílusérzékkel megáldott új tehetséget láttak.
Iain Banks első regénye azóta is megosztja az olvasókat, de ennek ellenére a tekintélyes angol napilap, a The Independent szavazásán A Darázsgyárat a huszadik század 100 legjobb regénye közé választották.

Eredeti mű: Iain Banks: The Wasp Factory

Eredeti megjelenés éve: 1984

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2006
190 oldal · ISBN: 9789637118500 · Fordította: Bényei Tamás

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

őrült · Frank Cauldhame


Hirdetés

Kedvencelte 37

Most olvassa 9

Várólistára tette 132

Kívánságlistára tette 75

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
gumicukor
Iain Banks: A darázsgyár

Az utolsó 10 oldalig azt mondtam volna a könyvre, hogy fél csillag, és teljesen értékelhetetlen. Elolvasva az utolsó oldalakat arra jutottam, 1,5 csillagot nagy szájhúzva azért megér, de az értékelhetőségét tekintve még mindig vannak kétségeim.

Valami nagyon beteg és szövevényes történetre számítottam, és az a bajom, hogy ennek csak a felét kaptam meg: a beteget. Ami sajnos nem tudja velem feledtetni a logikus, felépített, A pontból B pontba tartó történet hiányát, a szövevényességről meg nem is beszélve. Nagy elvárásokkal indultam neki, és sajnálom, hogy nem tudta beteljesíteni őket.

Megjegyzés: a fülszöveg nem fedi a könyv tartalmát. Sajnos (ennek idézőjelben kéne lennie, de mégse) csak nagyon kevés szó esik a gyilkosságokról. Ja, és a címnek meg aztán végképp semmi köze a sztorihoz.

Megjegyzés 2: Napra pontosan 5 hónap alatt már el is olvastam. Csak úgy hasítottam. :D

1 hozzászólás
>!
ggizi P
Iain Banks: A darázsgyár

Ez aztán nagyon bizarr volt. Nyers és beteges. Szép lassan kattannak a helyére a kirakós darabjai, amik adnak egy kevés választ a ki-mit-miért kérdésekre, de bőven maradnak kérdőjelek a könyv befejeztével is. Nagyon depresszív hangulata van az egésznek, és tisztán érződik, hogy egy ilyen abszurd helyzetből képtelenség normálisan kijönni. Egyszerre szerencsétlen és félelmetes ez a bagázs ott a szigeten…kiráz a hideg tőlük…

>!
verdeleth
Iain Banks: A darázsgyár

Azt kell hogy mondjam, ez a regény nem sikerült úgy, ahogy kellett volna.
Kitűnő helyszín, jó alapötletek, kellő brutalitás. Sajnos azonban ez még mindig kevés a megváltáshoz. Banks első könyve elég sok gyermekbetegséget tartalmaz: sok az üresjárat, a motivációk és a logika szinte teljes hiánya, a karakterek pszichológiai látlelete sem tankönyvi. Bizonyára az író annyira figyelt a pszichológia órákon, mint én. A pszcihoanalízis résznél talán jegyzetelt, de azért egy szakmabeli kritikája valószínűleg le tudná nullázni, és a vizsgán sem menne át.
Banks jól bánik a mondatokkal, a cselekmény szép csavartan, flashbackekkel tűzdelen halad előre, de a közbeszúrt, brutálisnak szánt fejezetek nagy része belőlem nem váltott ki semmit, maximum némi ásítást. Az állatkínzások még érdekesek voltak, de a bombakészítés, gátépítés részleteit szinte csak átlapoztam.

Sajnos ez a könyv tipikus középszer. Nem elég brutális, hogy felháborodjak, undorodjak vagy hasson rám (inkább a mű érzelmi vetületei voltak inkább érdekesek), nem is jól megformált, megtervelt. Elég töredezett, de van benne logika, viszont ezt még lehetett volna érlelni.
A címválasztásnak sincs sok értelme. Ha a mű végén benyögött (nem túl cizellált) darázsgyár-emberi élet metafora miatt került ez a gépezet a könyvbe, és lett a címe, akkor ez elég gyenge. Elég lett volna az az egy mondat, nem kell ennek regényt szentelni.

Az utolsó oldalak kifejezetten felháborítóak. Egy posztmodern elbeszéléstechnikákkal kacérkodó szerző a végén lenyomja a torkunkon a teljes értelmezést, oldalakon keresztül magyaráz (jó, nem a szerző, hanem a narrátor főszereplő). Teljesen hülyének néz? Utoljára ilyet kb. Poe-nál olvastam, de az meg a XIX. század. Ez már a modernizmusban is rosszul állt egy könyvnek, nemhogy a század végén.

Banks abba a hibába esett, amibe én házi dolgozat írásakor. A vége felé közeledve az addig jól kigondolt, megformált struktúrát felváltja egy hatásvadász stílussal, egyre nagyobb szavakat használ. Velem azért szokott megesni, mert unom a tudományosságot és elfogynak az ötleteim, ezért kell a jól hangzó rizsa. De regényíróként ezt nem lehet megtenni. Illetve lehet, csak nem lesz jó a végeredmény.

A sok negatívum ellenére nem beszélnék le senkit a könyvről. Vannak mosolyogtató, kifejezetten vicces részek, jó fordulatok, érdekes karakterek, olvasni is elég könnyű. De azért logikát, realizmust ne keressünk benne. és ne várjunk tőle sokat.

3 hozzászólás
>!
nagyange P
Iain Banks: A darázsgyár

Csak annyit jegyeznék meg, hogy ez a könyv nagyon jó! Nem értem ezt a százalékot. De valószínűleg aki az 1001 könyvlistára felvetette, az se értette. :) :) Olvassátok csak el bátran.

>!
BoneB
Iain Banks: A darázsgyár

Jesszusom, ennyire egy aberrált állattal még sose volt doglom. Undorító egyes részek leírása és talán túl részletes is. Aki vizuális típus az el ne olvassa ezt a könyve. Főleg ne kaja után.
Azt hittem végre találtam valami könnyen olvasható, rövidke kis könyvet, amivel sec-perc alatt kész vagyok. Erre itt olvasom már 10. napja és nagyon nehezen csúszott le. Aztán a végén jön a csavar, hogy nem is a gyerekek a legelvetemültebbek, hanem az apjuk. Persze tudom, hogy a gyerek nem lesz önmagától hülye, ahhoz kell legalább egy hülye szülő is.

6 hozzászólás
>!
Lanore P
Iain Banks: A darázsgyár

Ez… ez… fujj.
Olyan kettős élmény ezt a könyvet olvasni, mint amikor tudod, hogy valami rosszat teszel, valami bűnös dolgot, de mégis élvezed. Egyszerre volt beteg, undorító, és szadista, de mégis tetszett. Esmeralda története, és Eric kórházban látott jelenete kiverte a biztosítékot pár percre, de a gyomrom egész jól viselte. Kíváncsivá tett az író, utánanézek a többi könyvének is :)

4 hozzászólás
>!
Péter_Szombati
Iain Banks: A darázsgyár

Egy őrült elme őrült gondolatai – és milyen szívesen folytatnám azzal ezt a mondatot, hogy ez egy őrültjó könyv, de végülis nem az, csak szimplán jó.

Az a tragikus, hogy érzem benne a nyers erőt, azt a zsigeri elmebetegséget, amit tényleg nagyon kompetensen jelenít meg Banks. Ez tehát pipa, de mit ér az erő kontroll nélkül: mikor tehát a hangulat és a lendület megvan, a könyv a finis előtt sajnos orra bukik, mert nincs ott mögötte a rendező erő, az a nyugodt hatalom, ami képes lenne zabolázni ezt a vagdalkozást.

Így ami marad, az egy sodró lendületű hullámvasút (és ezt a képet most nem a színvonalingadozás miatt használom). Az utazás közben néha elismerően hümmögtem pár brutálisan jól megvalósított ötlet és gondolat olvastán (néhány képet még Stephen King is megirigyelhetne, aki gyenge idegzetű, az kézbe se vegye!), ám a végén egyrészt kicsit elkámpicsorodtam, mert nem volt túlságosan ötletes a befejezés, másrészt hiányérzetem maradt – nekem tényleg csupán egy jobb alaptörténet hiányzott…

Vérző szívvel bár, de a sokszorosan bemutatott irodalmi bravúrok (a fordítás is kiváló!) ellenére sem tudok teljes pontszámot adni.

>!
Mandula8
Iain Banks: A darázsgyár

Ez a könyv is olyan, amit nem tudok elhelyezni a tetszik-nem tetszik horizontján. Nem tudom azt írni, hogy tetszett, mert a borzalom, amit papírra vetett Banks, betölti a teret, nem illan el azonnal, veled marad jó hosszan. De azt sem tudom írni, hogy nem tetszett, mert a sajátos nézőpont és a mód, ahogyan ábrázolja az iszonyatot, magával ragad.
Különleges hangulat uralkodik végig a regényben: valami egészen fülledt, mocsárszagú káprázat vezeti az olvasót a sorok tengerén. Én is mentem, sodródtam, egyik pillanatban a hányinger környékezett, a másikban pedig könnyekig meghatódtam… Igen, hiszen itt olyan sorsok kerülnek papírra, amik felett nehéz közömbösen tovasuhanni.
És mindezeken túl, fakó, sóette képeket látok magam előtt, ha erre a könyvre gondolok, tüzet és emberi sivárságot, de legfőképpen őrületet!

9 hozzászólás
>!
pwz ISP
Iain Banks: A darázsgyár

Mint egy FPS-játék, ezért nevezzük „belső-nézetű regény”-nek! :) Ha már Darázsgyárról van szó, akkor azt is mondhatnám, hogy elkapott a „Legyek Ura” feeling! :D Nekem tetszett ez a fajta történetmesélés és maga a történet is. Ebből is remek „kis” nyomasztó film készülhetne, szigorúan +18-as karikával.
Első regénynek nekem elment és mivel a szerző később íródott Kultúra-regényein „Banksizálódtam”, jó pár, később a sci-fi könyveiben használatos fordulatra is ráismertem. Nem egy lightos lányregény! :D

>!
alaurent MP
Iain Banks: A darázsgyár

Egy tizenhat éves ember története, a saját szemszögéből megfogalmazva, lehet érdekes is. Ebben a könyvben is az, mert be vagyunk avatva a tettek mellett a gondolatokba is, egy komplex magánmitológia gondolataiba. Nagyon egyedül van, nagyon magányos ez a szereplő, és úgy tűnik, az így keletkezett lelki űrt töltik ki a képzelt világ részei.
A kontrollálatlannak tűnő cselekvés, a teljes szabadság okozza vajon a szadizmusba hajló rituálékat? A saját világ megvédésének, a kizökkent dolgok helyrebillentésének a szándéka a gondosan megtervezett gyilkosságokat? Úgy tűnt, hogy igen, de bármilyen érdekesen is volt elővezetve és magyarázva, ettől nem lett elfogadhatóbbá – bár a végén némi magyarázat került rá.
Nagyon beteg lélekbe látunk bele, tele túlzásokkal és erős kegyetlenséggel, minden empátia nélkül, de nagyon tudatos álságossággal, bujkálással, titkolózással.
Nagyon kemény, de nem elrugaszkodott. Megfog, és visszatér, ha elfogadó vagy. De mert beteg, nem nehéz kételkedni.


Népszerű idézetek

>!
egy_ember

[apám] időről időre átvert, tökéletes baromságokat válaszolva becsületes, bár naiv kérdéseimre. Évekig abban a hitben voltam, hogy Pátosz a három testőr egyike, Fellatio a Hamlet egyik szereplője, Kvarc egy svéd város, a Guinness pedig úgy készül, hogy az ír parasztok tapossák a tőzeget.

14. oldal

2 hozzászólás
>!
forczekadri

Aha – mondtam arra az esetre, ha hozzám beszélnének

79. oldal

>!
arnold86

Mindig is úgy véltem, hogy az emberek nem azért juttatnak hatalomra egy új kormányt, mert egyetértenek a politikájukkal, hanem csakis azért, mert szükségük van valami változásra. Valahogy azt hiszik, hogy az új bagázs alatt majd jobban mennek a dolgok. Rendben, az emberek hülyék, de mintha ennek az egésznek több köze lenne kedélyállapotokhoz, szeszélyekhez és közhangulatokhoz, mint alaposan kigondolt érvekhez.

62. oldal

2 hozzászólás
>!
csartak MP

Leviticus egy nap bevásárlókörútja végeztével épp a johannesburgi rendőr-főkapitányság előtt ment a járdán, amikor egy megtébolyodott, gyilkos indulatoktól fűtött fekete öntudatlan állapotban kiugrott a legfelső emeletről, a hírek szerint zuhanás közben kitépve az összes körmét. Épp ártatlan és balszerencsés nagybátyámra zuhant, aki halálos sebesüléseket szerzett. Minden út kómába vezet, a nagybátyámé is; utolsó szavai ezek voltak:
– Te jó isten, ezek a disznók már repülni is megtanultak…

28. oldal

4 hozzászólás
>!
Timosz

Néha szeretném, ha lenne egy macskám. Eddig csak macskafejem volt, de azt is elvitték a sirályok.

16. oldal

>!
entropic P

A halál mindig izgalmas, mindig rádöbbenti az embert, hogy mennyire élő és eleven, hogy mennyire sebezhető, s hogy mekkora mázlista volt, mert mindeddig megúszta; de ha valaki olyan hal meg, aki közel áll hozzánk, az kiváló ürügy arra, hogy az ember egy időre kiforduljon önmagából, és olyasmit tegyen, ami egyébként megbocsáthatatlan lenne. Micsoda élvezet igazán ocsmány módon viselkedni, miközben az ember csak úgy fürdik a nagy együttérzésben!

42. oldal

>!
Sansa I

Azon tűnődtem, milyen érzés lehet meghalni.

66

>!
entropic P

Életünk csupa jelkép. Minden, amit teszünk, része egy mintának, amelybe nekünk is van némi beleszólásunk. Az erősek maguk csinálják a mintázatokat, és befolyással bírnak másokéra is, míg a gyengék útvonala előre ki van mérve. A gyengéké, a pecheseké és az ostobáké. A Darázsgyár része a mintának, mert része az életnek, és még inkább része a halálnak is. Bonyolult, akárcsak maga az élet, és megvan benne minden összetevő. Azért képes megválaszolni a kérdéseimet, mert minden kérdés kezdet, amely a véget keresi, a Gyár pedig a Végről szól – nem kevesebbről, mint a halálról.

120-121. oldal

>!
egy_ember

Egyszerűen nincs elég természetes halál.

13. oldal

>!
Sansa I

Különösen a kisgyermekekre jellemző valami nemek fölötti nyitottság – ettől olyan szeretetre méltóak –, mielőtt a társadalom és a szülők ártalmas és alattomosan pusztító hatása utol nem éri őket.

89


Hasonló könyvek címkék alapján

Varga Katalin: Barátom, Bonca
Oravecz Imre: Kaliforniai fürj
Helene Uri: Szavak a múltból
András László: Egy medvekutató feljegyzései
Sylvie Germain: Magnus
Diego Marani: Új finn nyelvtan
Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország
Romain Gary: Lady L.
Anne Rice: Interjú a vámpírral
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho