Restauráció ​vagy kiigazítás 0 csillagozás

Ez ​a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek – két kivétellel – először látnak napvilágot, első eredményeiként egy szisztematikus kutatásnak. E kutatás résztvevői arra vállalkoztak, hogy a lehetséges mértékig dokumentálják, s empirikus módszerekkel feltárják XX. századi történelmünk „Kádár-korszak” néven elhíresült periódusában a politikai főhatalom természetét, közelebbről annak centrális jelentőségű mozzanatát, a hatalmi represszió külső és belső kondícióit, szerveződését, intézményesülését és használatának tényeit, valamint folyamatait. Az olvasóban felvetődhet a kérdés, hogy miért csupán az 1956-63 közötti időszakkal foglalkozunk, ám a dolgozatok megismerése nyilvánvalóvá teheti. hogy e periódus a totalitárius állam „restaurációja, vagy kiigazítása” kondícióinak folyamataiban logikailag egységes, így a különböző aspektusokból történt elemző körüljárások nem jogosulatlanok. A szerkesztők éppen e logika teljessé tétele érdekében döntöttek két kutatáson kívüli, folyóiratban… (tovább)

Ez ​a kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek – két kivétellel – először látnak napvilágot, első eredményeiként egy szisztematikus kutatásnak. E kutatás résztvevői arra vállalkoztak, hogy a lehetséges mértékig dokumentálják, s empirikus módszerekkel feltárják XX. századi történelmünk „Kádár-korszak” néven elhíresült periódusában a politikai főhatalom természetét, közelebbről annak centrális jelentőségű mozzanatát, a hatalmi represszió külső és belső kondícióit, szerveződését, intézményesülését és használatának tényeit, valamint folyamatait. Az olvasóban felvetődhet a kérdés, hogy miért csupán az 1956-63 közötti időszakkal foglalkozunk, ám a dolgozatok megismerése nyilvánvalóvá teheti. hogy e periódus a totalitárius állam „restaurációja, vagy kiigazítása” kondícióinak folyamataiban logikailag egységes, így a különböző aspektusokból történt elemző körüljárások nem jogosulatlanok. A szerkesztők éppen e logika teljessé tétele érdekében döntöttek két kutatáson kívüli, folyóiratban már publikált tanulmány (Markó György: A katonai bíróságok statáríáiis ítéletei 1956. december-1957. október között, valamint Ripp Zoltán: Zártállami Parlament v. tanulmányok) beemelése mellett. A kötet valamennyi dolgozatán áthúzódó alapprobléma az, hogy vajon hogyan őrződött meg a forradalmi kataklizma után a hatalom totalitárius alapszerkezete, minek kellett történnie, s milyen szándékos változtatásokra volt szükség ahhoz, hogy a hatalom lényegi kontinuitása megőrződjék. A kutatók és a szerkesztők is tudatában vannak annak, hogy a kádárrendszer genezisének teljes történetéhez további ismeretekre lesz szükség, s ezek minden bizonnyal előállanak majd a kutathatósági korlátok teljes megszűnésével.