Razzia ​az „Arany Sas”-ban 17 csillagozás

Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

A ​Razzia az „Arany Sas”-ban Hunyady Sándor életművéből készült reprezentatív válogatás. E kötet elbeszélései a ferencjózsefi „aranyidők” és a két világháború közti Magyarország társadalmi életét idézik meg szorongató hitellel, s a kellemesen vonzó elbeszélő hang mögé rejtett könyörtelen erkölcsi kritikával. Mert Hunyady Sándor megírta, hogy a polgári otthonokban a cseléd a legkülönb erkölcs lény; megírta, hogy a vonatrabló amerikai gengszter jelentéktelen kis fosztogató ahhoz a milliomoshoz képest, akit kifoszt; megírta, hogy az orvosi eskü is más értelmű, ha egy gazdag kisasszonykáról van szó, s megint mást jelent, ha egy takarítólányon kell keresztüllépni. Egy-egy novellája nyersanyagáért, hitelességéért, különleges fűszer-ízeiért hónapokkal, évekkel kellett fizetnie. És éveket, évtizedeket várni, hogy a mélyből felkapaszkodva a novellát egyszer megírhassa. Hazugság nélkül írt arról a világról, amelyben élt, hazugság nélkül dokumentálta a maga és a mások életét, megrendülve… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1965

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar Elbeszélők Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1976
718 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631506878 · Illusztrálta: Szántó Piroska
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1965
668 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Szántó Piroska

Enciklopédia 26

Szereplők népszerűség szerint

Ivan Szergejevics Turgenyev · Hans Christian Andersen · Molnár Ferenc

Helyszínek népszerűség szerint

Kolozsvár · Kerepesi temető · Margitsziget · Tátra


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

Hunyady Sándor Bródy Sándor és kora egyik legnagyobb erdélyi színésznője, Hunyady Margit fiaként látta meg a napvilágot, és a két világháború közti magyar irodalom meghatározó alakja volt. A novelláskötetét megelőző részletes és tanulságos előszó alapján hadd mutassák be őt először a kortársak. Nagy Lajos örök vendégnek, megfigyelőnek látta úri családoknál, tátrai szanatóriumokban, nagyvárosi szállodákban. Halász Gábor úgy ír a novelláiról, mint a versenyautókról: „Elegáns test, remek iram, könnyedén elnyelt távolságok, repülőstart, mindig rekord”. Dicsérik írásainak őszinteségét és az általa keltett varázslatot: „hiteles, mézsűrű történetei úgy tele vannak gyümölcsillattal, őszi aromákkal, hogy az ember szinte darázsdongás közt olvassa őket.”
Helyeslő bólogatások közepette mit is tehetne hozzá mindehhez a mai kor olvasója? A „Razzia az „Arany Sas”-ban” bőséges, gazdag válogatást nyújt a szerző novelláiból, amiket csak az önéletrajzi regényéből kiragadott részletek szakítanak meg. A nagy terjedelem ellenére a könyv sosem válik egysíkúvá, annyira színes, változatos, sokrétű az a tabló, amelyet elénk tár. Az író egyaránt otthonosan mozog a betegek menedékéül szolgáló gyógyüdülőhelyen és az élettől, vitalitástól harsogó olasz kisvendéglőben, bejáratos kastélyokba és bordélyházakba, fényes kaszinókba és szürke hivatalokba. Jellemábrázolása mindvégig kiváló, karaktereit hibáik ellenére is gondosan, mély együttérzéssel formálja meg. Szereplői közül emlékezetes maradt számomra a kedves vidéki himpellér, aki majdnem elkártyázta a család vagyonát, a sármos, öregedő arisztokrata és az önfeláldozó kis cselédlány. Az elbeszéléseket áthatja a szociális érzékenység, bemutatva a különböző társadalmi osztályokat elválasztó áthidalhatatlan szakadékot és a drasztikusan eltérő esélyeket, amik az életben várnak rájuk, viaskodjanak akár a szerelemmel, akár a tüdőbajjal.
A könyvet ajánlom mindazoknak, akik szeretik a kevéssé ismert, felfedezésre váró irodalmi különlegességeket, és szívesen belefeledkeznének ebbe az 1920-as, 30-as évek Magyarországának szinte valamennyi szegletét bejáró novellaforgatagba.

3 hozzászólás
lzoltán IP>!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

nem számoltam össze mennyi novellát gyűjtöttek csokorba* de mindvégig az volt az érzésem hogy a következő a következő és majd a következő amit elkezdek olvasni amint előrehaladok a könyvben az könnyedebb kicsnegésű lesz és nem a két világháború közé beszorult emberi sorsok hol édesen hol keserűen nyomasztó őszinteségével átitatott (m)álló képek és mozgó történetek fognak sorakozni és ebben látom hunyady egyéniségét kibontakozni mert nincs meglepetés az életre

* mit csokorba ilyen sok novella már kazalnak számít így lehetne novellakazal a meghatározása e gyűjteménynek

1 hozzászólás
Gregöria_Hill>!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

Univerzálisan csodálatos.
Bővebben itt: https://moly.hu/ertekelesek/844249
és itt: https://moly.hu/ertekelesek/2660512

Az eddig még nem olvasottak is tetszettek, például a Kártyaaffér hölgykörökben, Az alvilági kérő, A tigriscsíkos kutya, a Női uszoda stb.

1 hozzászólás
Dengezik>!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

Nagy meglepetés volt. Könnyed, magával ragadó stílusa van Hunyadynak. Egyszerűen ír, de jók és találóak a hasonlatai, gyönyörködtetnek. Valamit nagyon tud, de rejtély, hogy mi az…?
Regény töredék van csak ebben a 700 oldalas válogatásban és hosszú novellák vagy kisregények. De ez alapján úgy tűnik az igazi műfaja a novella. A szereplőit hamar elintézi, a nagy jellemrajzokat és a hosszú töprengéseket a tettek miértjei fölött nem forszírozza. Ezt 1 kicsit hiányolom. Ettől eltekintve piszok jó! Érdekes, még se hallani róla. Pedig nem volt indexen a cocialzmusban. Gazdagabb lettem, kár lett volna kihagyni!

Miyako71 P>!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

Köszönet a lehetőségért @janetonic – nak, hogy olvashattam a könyvet :)
Közel 700 oldalnyi, 20. század eleji magyar sors-bemutatást és korrajzot olvashatunk hosszabb, rövidebb elbeszélések formájában a könyvben. Van itt minden: vidám és szomorú kicsengésű írások; a jó elnyeri jutalmát, a rossz elnyeri méltó büntetését spoiler , szóval változatos és érdekes történeteket olvashatunk. Picit kivételesnek éreztem a Családi album címet viselő részt, ami egy regény-részlet. Ez egyértelműen önéletrajzi írás, és mint ilyen, nekem kevésbé jött be. Ugyanakkor nagy pozitívuma, hogy emberközelbe hozza a kor híres és kevésbé híres íróit. Ebben és mindegyik másik történetben közös viszont, hogy valódi emberi sorsokat, érzéseket állít a középpontjába, néha egyszerűbb, nyilvánvalóbb megfogalmazásokkal, néha pedig inkább csak célozgat, és hagyja, hogy az olvasó maga építse fel a teljes képet. Így aztán végig élmény olvasni a könyvet, sose lehet tudni, a következő történetben éppen mit kapunk.

3 hozzászólás
Carmilla >!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

    Az egész könyvet finoman belengi egyfajta őszi melankólia, a halál előérzete, ami most jól passzolt a közérzetemhez. De nem lehúzott, hanem egyszerűen jólesett elmerülni benne, mint a frissen lehullott, összegereblyézett, illatos falevélbe. Érdekes figura lehetett ez a Hunyady, amit megtudtam róla, közelebb hozta hozzám, és az önéletrajzi írása (Családi album – csak részletek!) még jobban is tetszett, mint a novellái. A kötetben utolsóként szereplő, A hajó királynője c. elbeszélés olvasása közben ismét elfogott az a bizonyos déjà vu érzés, hogy én ezt már ismerem valahonnan, és valóban: ezt is képregényre átdolgozva olvastam még gyerekkoromban (spoiler).
Persze, a korábban olvasott könyvéből már ismert sablonok itt is felbukkantak, úgyhogy pl. a „szájsebészeti csókok” ötödjére is visszaköszöntek. (Az alvilági kérő, Katasztrófa, Vatta a fülben, Júliusi éjszaka, Téli sport.) Ezt a hasonlatot valamiért különösen szerethette…

4 hozzászólás
janetonic>!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

A valóság lágyan gördülő mesékben elmondva. Csupa remek novella, afféle felfedezetlen irodalmi kincs, valójában nem is értem, miért nem ismertebb. De talán így jó. Kedvenc íróim közé avanzsált, helye van Kosztolányi, Karinthy és Darvasi László mellett.

erszenykrisztian>!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

Varázslatos könyv! Fekete István vidéki novella-gyűjteményei után végre igazi nagyvárosi novella-gyűjteményt találtam, amilyet évek óta kerestem! Hunyady Sándort a Palatinus Kiadó novellásköteteiben olvastam (van belőle egy egész gyűjteményem), és rég vágytam arra, hogy kifejezetten az ő írásaiból olvassak egy könyvet. Ez a könyv vastag, bőséges, és az apró betűk ellenére is letehetetlen. A stílus, a sztorik, a szinte észrevétlenül megjelenített jellemábrázolások számomra a novellairodalom gyöngyszeévé teszik ezt a gyűjteményt. Hogyan tudott valaki ilyen csodálatos novellákat írni! Tényleg pazar!
#update
Számomra a Balatoni utazás és a Funtinelli boszorkány mellett, de talán azokat megelőzve, ez a legjobb könyv, amit valaha olvastam!

bioaram>!
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban

Hunyadynak is megvolt a maga keresztje: az apja.
Nagy élvezettel olvastam a novellákat, amelyek elröpítettek a két világháború Európájába, sőt néha az USÁba is.


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

     A szerelem szép, de ebédelni is kell. […]

505. oldal, Olasz vendéglő

2 hozzászólás
janetonic>!

A dolog rosszul kezdődött, cudarul folytatódott, és betyárul végződött be.

53. oldal, A Csaholyi fiú

janetonic>!

Úgy folyt el a délután, mint a méz.

174. oldal, Bakaruhában

janetonic>!

A haja nagyon regényesen őszült csak a két halántékán.

47. oldal, A Csaholyi fiú

Carmilla >!

Megértettem, hogy apám lelkének legmélyén van valami gyógyíthatatlanul szomorú. Fekete az életének szövete. Fekete bársony. Az örömök kis flitterjei csak úgy vannak rávarrva, gyönge cérnával.

310. oldal, Családi album - részletek (Szépirodalmi, 1965)

1 hozzászólás
lzoltán IP>!

     Amikor felébredt, a függöny résein gyönyörű nap tűzött a kis hajókabinba. Olga kiugrott az ágyból, és az ablakhoz szaladt. Az ég kék volt, a nap sütött. De sehol, semmiféle csúcs. A kis ablak délre nyílt a hegyoldalra, le, a Poprád völgye felé. A hegyeket csak később látta meg Olga, a folyosóról meg a fürdőszoba ablakából. Megismerte a csúcsokat, annyit nézte már képeken a Tátra panorámáját. Az a Gerlachfalvi, az a Jégvölgyi, az a középső, tömzsi a Késmárki tető, és arra túl kell lenni valahol a Lomnici-csúcsnak.
     A hegyek tetején friss hó volt, mint a hermelin, A fehér erezet lekígyózott a fenyvek fekete-zöld csipkerengetegébe. […]

214. oldal, Téli sport

Kapcsolódó szócikkek: Tátra
lzoltán IP>!

     Irénnek szép, lila levélpapírja volt. Domború, sötétlila, nyomtatott monogrammal. A szegény, pedáns nők fényűzése ez.

235. oldal, Téli sport

Kapcsolódó szócikkek: levélpapír
lzoltán IP>!

     Három hétig tartott, míg Szügyi Kálmán bevette az első védelmi vonalat. És egy vasárnap délután, amikor a „papa” inspekciózott Micike helyett, moziba csalta az ideálját.
     Leültek egymás mellett, jó szorosan, melegen. Sötét lett. Micike olyanra vált, mint a sült fagylalt, a szerelem és rémület ellentétes hullámaiban, amikor megérezte, hogy a fiú térde gyöngéd könyörgéssel a lábához ér. Egyre sűrűsödött és tüzesedett körülöttük a sötétség. Végül egy villamossággal teli pillanatban, amikor a filmen éppen Joan Crawford és Clark Gable forrott össze egy szájsebészeti műtéthez hasonló kultúrcsókban, Szügyi úr is megcsókolta Micikét.

410. oldal, Az alvilági kérő

Kapcsolódó szócikkek: Clark Gable · Joan Crawford
lzoltán IP>!

     A fiút annyi baj érte. Szerelem, csalódás, hideg vizet loccsantottak a nyakába a legsistergősebb pillanatban. És mostan még ez is, hogy el merje taszítani az útjából ez a cseléd. Felgerjedt benne az úri gőg, és kiszaladt a tenyeréből egy hatalmas, csattanós, kegyetlenül sikerült pofon:
     – Nesze, te pimasz! Hozzám mersz nyúlni?
     A társadalmi rend minden szabálya elveszítette értékét egy pillanatra. A megsértett paraszt felhördült: „A teremtésit!” És rávetette magát az úri kölyökre. De szinte ugyanabban a másodpercben már megfékezte az inasi lélek: micsoda szentségtörés! Kezet emelni a fiatal grófra! Hanem a nekilendült mozdulatot már nem lehetett visszacsinálni. Csak fékezni lehetett rajta, módosítani, félrecsavarni. Károly nem ütötte vissza a vőlegényt, csak átölelte a derekát, és negyvenéves férfiasságának teli erejével levágta az ágyra, hogy csak úgy nyekkent. Ott aztán már hagyta, hogy a fiú rúgja, tépje, karmolja. Csak feküdt rajta nehéz testével, és könyörgött:
     – Kezit csókolom, méltóságos úr, ne bántson! Tetszik látni, méltóságos úr, nem ereszthetem el, kezit csókolom, egészen össze tetszik marni az arcomat!

439-440. oldal, Júliusi éjszaka

Carmilla >!

Isten bámulatos csodája a halál. Milyen édes kilátás, hogy az ember elkopott teste egyszerre csak fölbomlik és részévé lesz a természet káprázatos szépségeinek, aztán túl a föld halálán, kiirthatatlanul benne marad a végtelenben, amelyet át- meg átszőnek a határtalan tér ismeretlen célú sugárzásai.

298. oldal, Családi album - részletek (Szépirodalmi, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: halál

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kőrössi P. József (szerk.): A könyvember
Tamási Áron: Gyökér és vadvirág
Kőrössi P. József (szerk.): A bécsi asszony
Fenyő István (szerk.): Tavaszi napsütés
Fekete István: Az erdő ébredése
Markovits Rodion: Sánta farsang
Lázár Ervin: Hét szeretőm
Nyirő József: Jézusfaragó ember
Tömörkény István: Értetlenek az emberek
Karácsonyi ajándék