J. ​R. R. Tolkien élete 51 csillagozás

Ember a mű mögött
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Milliók ​olvassák A babó és A Gyűrűk Ura, valamint A szilmarilok című regényeket, de az író alakja szerényen húzódik meg az életmű mögött.

Az 1892-ben, a dél-afrikai Bloemfonteinben született J. R. R. Tolkien gyermekként árvaságra jutott, a nélkülözések határán növekedett fel, de korán kitűnt tehetségével felküzdötte magát, és Oxfordban szerzett diplomát. Az első világháborúban a francia fronton harcolt, és elvesztette legjobb barátait. Visszatért az egyetemi világba, végül professzor lett az oxfordi Merton kollégiumban.

Aztán egyszer csak drámai fordulatot vett az élete. Egy napon, vizsgadolgozatok osztályozása közben, ez a mondat folyt ki tollából: "Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, és abban élt egy babó' – és ezzel a világhír útjára lépett.

Humphrey Carpenternek módjában volt J. R. R. Tolkien minden privát iratába betekinteni, családja, barátai és volt tanítványai rábízták emlékeiket. E forrásokból formálta meg az egyszerű,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1977

Róla szól: J. R. R. Tolkien

Tartalomjegyzék

>!
Ciceró, Budapest, 2001
252 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635393539 · Fordította: Koncz Éva, Tótfalusi István

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Faramir · J. R. R. Tolkien


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 51


Kiemelt értékelések

ViveEe P>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Nem olvastam még önéletrajzi könyvet, és ezután sem fogok, de úgy gondoltam az irodalom számomra legnagyobb emberét mégis „megismerném” jobban.
Szívemből megszerettem ezt a könyvet, nagyon szépen, gondosan van megírva.
Nagyon sok mindent megtudtam, amin eddig el sem gondolkodtam, és akárhogy is ágálna ez ellen a professzor úr, látom azokat az élményeket, tapasztalásokat, amik hatottak Középföldére.
Már az, hogy milyen rengeteget költözött.. én is vágynék a kényelmes, biztos kis Hobbitlakomra.
A tudományos élete is lenyűgöző, bár azért a felesége nem lettem volna. De Edith remek feleség volt.
100 évvel előttem születetett, és 19 év elválaszt attól, hogy elmondhassam magamról: Valaha Tolkien professzorral „egy világban” éltem.
Fáj ebbe belegondolni, de olvasva a történetét többször eszembe jutott, hogy biztos a hajam téptem volna, ha én az 1937-es években már legalább tinédzser lettem volna. 17 évet várni a Gyűrűk urára! Na ne. Valószínűleg el is múlt volna a varázs.
Nem tudom, hogy hogy viszonyultam volna hozzá, ha valaha találkozunk, értettem volna-e egy picit is csapongó gondolatait, de mindenképpen lelkes szemlélődő maradnék.
Tolkien az az ember volt, aki ha Numenori ember élethosszával rendelkezett volna, sem lett volna elég, hogy tökéletesnek, és befejzettnek lássa munkáját. Pedig az volt, mindegy milyen logikai bakikkal, vagy túlírt szöveggel találkozunk.
Mert megadta a világnak amit akart. Egy mitológiát, aminek saját lelke van, és már-már igaznak bizonyul.
Köszönjük professzor úr! <3

Ancalimë P>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Tolkienon kívül még senkiről sem olvastam életrajzi könyvet (és szerintem nem is fogok). Tőle hajlandó vagyok bármit elolvasni (még verseket is) s mindenképpen szerettem volna megismerni az életét is. Egyáltalán nem találtam száraznak a könyvet, örülök, hogy megismerhettem részletesebben kedvenc műveim keletkezésének a körülményeit és hogy mik voltak nagy hatással Tolkienra. Edithtel nagyon szép pár voltak, (annál a résznél, ahol Edith táncolt az erdőben, rögtön megjelent előttem az a bizonyos jelenet A szilmarilokból).
Természetesen Tolkiennak a tudományos és egyetemi életben betöltött szerepéről sem szabad megfeledkeznünk. Bár lett volna lehetőségem beülni néhány előadására, olyan szívesem meghallgattam volna élőben az irodalommal és nyelvészettel kapcsolatos álláspontjait.
Örülök, hogy megszületett ez a könyv s általa betekintést nyerhettem annak a személynek az életébe, akinek a művei olyan nagy hatást gyakoroltak rám.

Arianrhod P>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Ha nekem ilyen professzoraim lettek volna, akik ónorvég harci kiáltással kezdik az órát, lehet, hogy szerettem volna órákra járni, mitöbb, talán még figyeltem is volna, mit próbálnak a fejembe tölteni! Lám, komoly tudományos tanokat is lehet érdekfeszítővé tenni, csak tudni kell mesélni! Tolkien tudott.

1 hozzászólás
NannyOgg>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Amikor már minden lehetséges könyvet megvettem és kiolvastam, ami egy időben megjelent Tolkientól, ott álltam ezzel a könyvvel szemben, és azon filóztam, hogy illene elolvasnom ezt is, hiszen szeretem Tolkient. Viszont az életrajzok sosem kötöttek le. Akkor most mi legyen? Aztán csak rászántam magam, mondván, hogy nehogy valaki a szememre vesse, hogy nem érdekel az „ember a mű mögött” – és azt hiszem, hogy kerek két napig tartott, amíg kiolvastam, annyira tetszett. :) Egy aggodalmamat sem váltotta be, olvasmányos volt, érdekes, valahogy kedves, és a végén olyan érzéssel dőltem hátra, hogy igen, ez egy szép élettörténet volt, örülök, hogy Tolkien úgy élt, ahogy.

Arabmókus>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Roppant részletes életrajz, szinte már zavarba ejtően mélyen beleenged az írói életút minden egyes szeletébe. Szépen kirajzolódik a híres filológus és hatalmas fantáziával megáldott író nyelvek, mitológiák, és nem utolsó sorban Isten iránti szenvedélyes szeretete.

Maate>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Minden tiszteletem Tolkien-é a művei miatt. És nem túlsok az élete miatt. Szerencsére az én életem is unalmas, csakúgy, mint Tolkien-é, ami egyáltalán nem baj, a többségé az, az izgalom meg egyáltalán nem kellemes dolog, maradjon csak a könyvek lapjaira. Hozzáállása az élethez akár ismerős is lehet, szimpatikus nem feltétlen, érdekes egyáltalán nem.
Ennek ellenére a könyvnek meg kellett születnie, de nem hiszem, hogy ez lenne a legjobb életrajz Tolkien-ről, merthát csak meg lehet ezt írni érdekesebben is, bővebben is, hamár más kisebb írókról is 4-500 oldalas könyveket tudnak összefirkálni. Sok dolog kimaradt, meg persze az utóbbi 40 évben történt egy és más Tolkien világában, ha nem is az életében, úgyhogy nyugodtan jöhet egy frissített verzió. Amit már nem fogok ez miatt elolvasni, de azért jöjjék:)

ppayter>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Nem igazán olvasok életrajzokat, de ezt „kötelező” volt :)

RandomSky>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

HammerWorld No. 152 / 2003. március
Nem szeretem, amikor az igazi, tanult hozzáértők nekiállnak apróra elemezni, megmagyarázni, egy-egy író vagy művész műveiben ez vagy az miért is van úgy, ahogy. Engem az érdekel, hogy maga a szerző mit gondolt, meg hogy nekem (esetleg egynémely számomra valamiért érdekes véleményű embernek) mit mond – az viszont végképp nem, hogy valaki más szerint, hogy is van ez. Mindezt azért mondom, mert ez a könyv nem ilyen, nem magyaráz bele semmit semmibe, viszont szépen elmondja, milyen is volt Tolkiennek, ennek az oxfordi nyelvészprofesszornak az élete – s az olvasónak meghagyja a felfedezés örömét, amint maga jön rá, az író életének mely momentuma ihlette a Gyűrűk Ura vagy akármelyik mű egyes részeit, mely helyszínek, emberek emléke köszön vissza a könyvekben.
Carpenter jól ír, így, bár Tolkien mindennapi élete akár unalmasnak és rutinszerűnek is tűnhet, az életrajz mégsem válik azzá. Nem erőltet rá az olvasóra semmilyen véleményt, de bevezet egy a fizikai valóságban jobbára egyszerű életvitelű, ám óriási fantáziája segítségével sosem látott csodálatos világot megalkotó, annak élő ember életébe. Megtudhatjuk, hogy Tolkien egyszerre volt konzervatív, roppant tudású professzor és jó humorú, az életet élvező, a természetért aggódó, igaz ember. Élvezetes olvasmány.
Végül idéznék Tolkien egyik visszaemlékezéséből, mely nagyon megfogott. Az életében végül be nem fejezett Szilmarilokról (és egész világáról) írja, melyet mintegy hazája, Anglia számára alkotott, melynek saját felfogása szerint nem volt saját mitológiája: „A ciklusok egy fenséges egésszé állnának össze, de hagynának bőven helyet más kezeknek és elméknek is, hogy festékkel, zenével és drámával töltsék ki a hiányzó helyeket.”

Linszyy P>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Mindig is szerettem egy általam kedvelt könyv szerzőjéről olvasni, de most valahogy nem akarództam elkezdeni Tolkien életét. Talán a vele kapcsolatos előítéletem miatt, amit végül Carpenter alapjaiban változtatott meg. Valamiért azt hittem, egy mélyen vallásos, szerelemre egyáltalán nem fogékony, ellenszenvesen komoly ember lapul az egyébként zseniális művei mögött, és aztán egyszer csak kiderült, hogy legkedvesebb professzorom lett volna, ha nem ilyen későn születek.

Érdekes, olvasmányos történet volt, sokmindenre rávilágított a művekkel és Tolkiennel kapcsolatban, bár a közepén mintha elszállt volna Carpenter lelkesedése, de lassan újra visszarázódott a történet menetébe. Kicsit részletesebben olvastam volna Tolkien mitológiájáról és a változtatásairól, bár már csak sóhajtoztam a rengeteg újraíráson, javításon és hihetetlen maximalizmusán, ami miatt végül pont annak a művének a megjelenését nem élte meg, amit a legjobban szeretett volna kiadásban látni. :(

Ajánlom azoknak, akik nem száraz tényekre vágynak, de meg akarják ismerni a zseniális embert a mű mögött.

Leara>!
Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete

Nagyon jó, olvasmányos életrajzi könyv volt :).


Népszerű idézetek

Fainthoar>!

Nem csupán pénzt hozott A Gyűrűk Ura, hanem levelek sokaságát is műve rajongóitól. Jelentkezett többek közt egy valódi Sam Gamgee, aki ugyan nem olvasta A Gyűrűk Urát, de hallott róla, hogy a neve feltűnik a regényben. (A magyar változatban Csavardi Samu – a ford.) Tolkien mulatott a dolgon, elmagyarázta az illetőnek, honnan eredt a név ötlete, és dedikált példányt küldött Mr. Gamgeenek mindhárom könyvből. Később ezt mondta: „Sokáig rettegésben éltem, hogy érkezik egy levél S. Gollam aláírással. Azt nem intéztem volna el ilyen könnyedén.”

221. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csavardi Samu · Gollam
Szelén>!

Október elejére készen állt a munka, a kézirat beérkezett az Allen & Unwinhoz, amelynek irodái a British Museum közelében voltak. Címe ez lett: A babó, azaz egyszer oda, aztán vissza.
A cég igazgatója, Stanley Unwin úgy gondolta, hogy egy gyermekregényt legjobban a gyerekek tudnak megítélni, átadta hát a kéziratot tízéves fiának, Rayernek, aki a következő beszámolót írta róla:

    Bilbo Baggins hobbit volt aki hobbitjukban lakott és soha nem ment kalandos útra, de asztán Gandalf varázsló meg a törpék rábeszélték hogy elmennyen velük. Nagyon izgalmas útja volt harcolt manókkal meg farkasokkal, végül elértek a magános hetyhez; Smaug a sárkány eleset és a manókkal vívott isszonyú csata után a hobbit hazaért – gazdagon! Ez a könyv, térképek segítségével, rajzok nélkül is megáll, és minden gyereknek élveszhető 5 és 9 év között.

A fiú kapott egy shillinget a „lektori jelentésért”, és a könyv a kiadandó művek listájára került.

168. oldal, 5. fejezet - Belép Mr. Baggins (Ciceró, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: Gandalf · hobbit
Fainthoar>!

Csütörtök, május 4. [1944.]: „Új szereplő lépett a színre (biztosan nem én találtam ki, nem is volt rá szükségem, de tetszik; egyszer csak ott sétált Ithilien erdeiben): Faramir, aki Boromir fivére – Gondorról és Rohanról szóló hosszú meséivel késlelteti a katasztrófát. Ha nem hagyja abba, a meséi jó részét kénytelen leszek átrakni a függelékbe – ahová már sok izgalmas anyag átkerült a hobbitok dohánygyártásáról meg a Nyugat nyelveiről.”

185. oldal (részlet az egyik Christian Tolkiennak írt levélből)

Kapcsolódó szócikkek: Boromir · Faramir · Gondor · Rohan
cassiesdream>!

A könyvbe foglalt mesékről ezt írta: „Mint adott dolgok merültek fel az agyamban, és ahogy jöttek egymás nyomában, egyre inkább összekapcsolódtak. […] mégis, az volt az érzésem, hogy lejegyzek valamit, ami ott van valahol, s nem az, hogy bármit is kitalálok.”

90. oldal

gybarbii>!

„A könyv eredetibb és gazdagabb, hogysem első olvasásra ítélhetnénk felőle. De azt azonnal megérezzük, miként hat ránk. Más ember lesz, aki elolvassa.”

209. oldal

Szelén>!

A halotti misét négy nappal a halála után mutatták be érte Headington egyszerű, modern templomában, amelyet oly gyakran látogatott. […] Nem volt szentbeszéd, és az elhunyt írásaiból sem hangzott el idézet. Ám néhány héttel később amerikai csodálói megemlékező szertartásra gyűltek egybe egy kaliforniai templomban, és itt A levél című elbeszélését olvasta fel valaki a gyülekezetnek. Ezt talán ő maga is a helyzethez illőnek tartotta volna:
     Ott állt előtte a Fa, az ő Fája, befejezve. Ha lehet ezt mondani egy Fáról, élt; a levelei kinyíltak, az ágai növekedtek és meghajoltak a szélben, amit Niggle oly sokszor érzett vagy elképzelt, és oly sokszor sikertelenül próbált ábrázolni. Rábámult a Fára, lassan felemelte a karjait és kitárta az ég felé.
– Ez ajándék! – mondta.

244. oldal, 8. fejezet - A Fa (Ciceró, 2001)

sirszalhasogato P>!

Tolkien inkább vakmerően vezetett, mintsem hozzáértően. Mikor Oxford egy forgalmas főútján a gázpedálra taposva átvágott az egyik mellékutca irányába anélkül, hogy a többi járművet figyelembe vette volna, és elrikkantotta magát: Rohamra, és szétszóródnak!, a többiek az úton valóban szétszóródtak.

146. oldal (Ciceró, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: J. R. R. Tolkien
Szelén>!

Felnőtt korában Tolkien úgy vélte, hogy ez a nyelvalkotási vágy őhozzá hasonlóan sok iskolásban megvan. Egyszer, amikor a kitalált nyelvekről volt szó, azt mondta: „Tudják, nem ritkaság az ilyesmi. Sokkal-sokkal több gyerekben benne van a kreativitás, ahogyan ma nevezik, mint gondolnánk, és korántsem korlátozódik néhány dologra. Lehet, hogy nem akarnak festeni, vagy nincs érzékük a zenéhez, és mégis szeretnének alkotni valamit. S ha az oktatás gerincét a nyelvtanítás alkotja, ez az alkotói kedv a nyelvteremtés felé fog fordulni. Ez a dolog annyira általános, hogy egy időben arra gondoltam, érdmes volna rendszeres kutatást szánni rá.”

39. oldal, 2. fejezet - "Saját nyelv" - és Edith (Ciceró, 2001)

sirszalhasogato P>!

Olyan nagyfokú volt az önkritikája, hogy ha csak szóba került is valamelyik munkájának a kiadása, máris hozzálátott az átvizsgálásához, és eközben annyi új gondolata támadt, hogy mire a végére ért, a barátai, akik egy régi mű végső változatát várták tőle, egy újnak az első vázlatát kapták meg.

128. oldal (Ciceró, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: J. R. R. Tolkien
ViveEe P>!

Egy nyári napon történt. Tolkien a Northmoor Road-i ház dolgozószobájának íróasztalánál ült, érettségi dolgozatokat javított. Évekkel később így számol be az eseményről: Az egyik jelölt féloldalnyit üresen hagyott a dolgozatlapon (ha a diákok tudnák, mennyire hálás a dolgozatjavító tanár az ilyen üres féloldalakért!), én meg ráírtam: Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy babó. A nevek mindig mozgásba lendítik a fantáziámat. El is gondolkodtam rajta, hogy milyen népek is lehetnek a babók.
Hát így kezdődött.

159. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Gerald Durrell: Életem értelme
Gerald Durrell: Vadállatok bolondja
John Cleese: Na, szóval…
William Somerset Maugham: Az ördög sarkantyúja
Elias Canetti: A hallás iskolája
William Somerset Maugham: Életem
George Adamson: Oroszlánok között
Elias Canetti: A szemjáték
Richard Branson: A Virgin-sztori
Elias Canetti: Tömeg és hatalom