Egy ​Teleki gróf Afrikában 24 csillagozás

Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

A ​regényes életrajzi kötet főszereplője a világhírű antropológus széki gróf Teleki Géza (1943-2014). Teleki Pál miniszterelnök unokája, idősebb Teleki Géza miniszter és zabolai Mikes Johanna fia Kolozsváron született, az Egyesült Államokban nőtt fel; Washingtonban tanult, később a Pennsylvania Állami Egyetem tanára lett. 1968-tól Jane Goodall munkatársa Afrikában, nevéhez fűződik a Sierra Leone-i nemzeti park létrehozása. Tudományos könyvei angolul és franciául jelentek meg. 2011-ben költözött Magyarországra. A lebilincselő könyv nem csak Teleki Géza afrikai éveinek történetét tartalmazza; szerzője színes tablóképet fest az erdélyi történelmi Teleki-családról, ahogy a hatvanas évek Amerikájának mindennapjairól is, miközben a történet fókuszának háttere az ismeretlen kontinens, az igézet földje, a Föld legszebb arca… Teleki Géza: Az én életem Afrikáról szólt, nem törődtem az itteni dolgokkal, most meg egyszerre, mint egy szivacs, próbálom magamba szívni, mi történt itt. És már… (tovább)

>!
Helikon, Budapest, 2015
ISBN: 9789632275727
>!
Helikon, Budapest, 2014
284 oldal · ISBN: 9789632275727
>!
Helikon, Budapest, 2014
280 oldal · ISBN: 9789632276175

Enciklopédia 24

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország · Afrika


Kedvencelte 4

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Véda P>!
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

„Szerintem egy könyvnek abban lehet hatása, ha kinyit olyan ajtókat, amelyek addig nem voltak nyitva, és ezáltal vonzza az emberek érdeklődését.”
Hálásnak kell lenni Hulej Emesének, amiért felvállalta és megírta Teleki Géza, az antropológus, csimpánz kutató, természetvédő, nemzeti park építő és Afrika rajongó életútját.
Nagyszerű és átfogó írás arról az arisztokráciáról, ami Gézának már nem azt jelentette, amit kellett volna, valamint remek figyelemfelkeltő kötet is egyben. A természet- és állatvédelmet nem idealista fanatikusok sztrájk-klubjának ábrázolja, hanem teljesen racionális magyarázatokkal mutatja be a élő természet pusztulását, vezeti le a „miért”-eket. Afrika atmoszférája kézzel fogható a könyvben, Teleki karizmája pedig lenyűgöző. A szívem vérzett a csimpánzok sorsa miatt és még inkább elgondolkodtatott micsoda felelőssége az embernek, hogy mennyit tesz-nem tesz akár a saját környezetében is. Nagyon tetszett!

Farkas_Szonja>!
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

Lebilincselően megírt történet egy lenyűgöző személyiségről, Teleki Pál miniszterelnök unokájáról, ifjabbik Teleki Géza antropológusról, aki minden követ megmozgatott a csimpánzok érdekében, nemzeti parkot alapított Sierra Leonéban, és egész életét a természetvédelem ügyének szentelte, úgy, hogy közben elképesztő tisztelettel közeledett mindenféle élőlény felé.
Jane Goodall a csimpánzvédelem elszánt és hatékony harcosának nevezte, és valóban, jelentős érdemei vannak abban, hogy az emberszabásúak veszélyeztetett helyzetét nemzetközileg elismertté tette. 2011-ben tért haza Magyarországra, és értette meg, fogadta el identitását, családi örökségét. Élete végéig hitt abban, hogy kis léptek kellenek a változás előidézéséhez, elérhető célokat kell választani, és azok mellett kitartani.
A nagyapámról folyton azt hallottam mindenkitől, milyen különleges ember volt. Már látom, hogy én is azt próbáltam csinálni a csimpánzokkal, amit ő Trianonnál. Ő is ment a számokkal, térképekkel, csak azt nem tudta, hogy az angolok és a franciák már eldöntöttek mindent… Én is ezt láttam: az emberek nem törődnek a tényekkel, mert már eldöntötték, mi legyen.
Hulej Emese nagyszerűen felépítette a történetet, kezdve az amerikai diákévektől, a gombei sorsfordító tapasztalaton és az Outamba-Kilimi Nemzeti Park létrehozásán át egészen a Csimpánvédelmi Bizottság (CCCC) elnökeként végzett hatékony és alapos munkásságáig, megtetőzve a hazatérés okozta rádöbbenés élményével. Közben pedig hasznos adalékokat szolgáltat a híres Telekiekről, a politikus nagyapáról és a tanárként kiteljesedő apáról, illetve édesanyjáról, a zabolázatlan zabolai Mikes Hanna grófnőről.
A könyv másik fontos szereplői a csimpánzok, ezek a csodálatos főemlősök, amelyek génállománya 98 százalékban azonos az emberekével, vesztükre. Csodálatos igaz meséket olvashatunk róluk, szívszorító, elgondolkodtató történeteket, elszomorító adatokkal kiegészítve.
Nagy hatással volt rám a könyv – és nem csak az erdélyi arisztokráciát érintő részek miatt –, a hasznos információmorzsákon túli üzenete számomra az, nem számít, hol élsz, addig, amíg a tőled telhető legtöbbet teszel azért, amiben hiszel.

>!
Helikon, Budapest, 2014
280 oldal · ISBN: 9789632276175
aszor P>!
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

Csodálatosan megirt életút egy csodálatos emberről. A könyv első része bemutatja a Teleki családot, életútjukat, nehézségeiket, kirándulunk Erdélybe, együtt lélegzünk az ottani arisztokráciával. Megismerjük a család Amerikába menekülését, ottani életüket.
A másik része az akkor huszonéves Teleki Géza és Ruth Ann Afrikai munkásságáról szól. Ismeretlen dolgokat tudtam meg a csimpánzokról, életükről, szokásaikról. Betekintést nyertem Afrika forró erdőibe is. Majd a Nemzeti Park létrehozásának fáradságos útján is végigkisérhettem Teleki Gézát.

Köszönöm Hulej Emesének ezt a lebilincselően megirt igaz történetet.

Nagy_Reka_Ingrid>!
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

Egy új nem mindennapi utazás a világ végére. Mondom én. Egy olyan férfi kíséretében, aki nem csak elbűvölő de harcos és kitartó egyénisége, analitikus mivoltja csodálatra méltó. Millió köszönet ezért a fantasztikus műèrt!

klaratakacs P>!
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

A történet eleje, mint egy történelmi tabló… nevekkel, ismert fordulatokkal, mégis egy benfentes szemével elmesélve. Aztán jön Afrika, Ruth-Ann… mint egy nyomozás. Aztán újra előről kezdve, egy nemzeti park alapítása puszta kézzel! (ez szó szerint értendő) Majd egy csipmázokért létrehozott nemzetköi szervezet…
Ez a mi Teleki Gézánk. Akkor is a mienk, ha Amerikában élt, nőtt fel. Legyünk büszkék rá, ismerjük meg a történetét minél többen!
A könyv olvasása után sok mindenre rákerestem vele kapcsolatban, a fiára, a szüleire, Ruth-Annre… szeretem az ilyen könyveket, amik többet adnak, mint puszta betűket és történetet.

Knekató>!
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

Érdekes élettörténet, inkább dokumentum jellegű, kevésbé regényes, de nem unalmas.

2 hozzászólás
Veruska>!
Hulej Emese: Egy Teleki gróf Afrikában

Nagyon tetszett, átfogó és igazán erdekes. Ajánlom. De miért halt meg Ruth?


Népszerű idézetek

Véda P>!

Szerintem egy könyvnek abban lehet hatása, ha kinyit olyan ajtókat, amelyek addig nem voltak nyitva, és ezáltal vonzza az emberek érdeklődését.

269. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyv
Véda P>!

Egy dolgot megtanultam: nem szabad olyan célt választani, ami nem elérhető. Mert az csak bajt okoz az ember életében. Muszáj kisebbre nézni, olyan célt kitűzni, ami elérhető. Nem lehet megmenteni egy állatfajtát, az túl nagy feladat. Az embernek muszáj arra ügyelnie, mi történik a kertjében. Abban a kis részben azt tenni, amiben hisz. Nem engedni be a mérgeket, nem használni gyomirtót, és akkor az élete végén azt tudja mondani, hogy valami hasznosat csináltam, büszke vagyok rá.

268. oldal

Kapcsolódó szócikkek: cél
Farkas_Szonja>!

A fényképezés az édesanyja kedvtelése volt, a párizsi világkiállításon megvásárolt és a birtokon felállított úgynevezett svájci házban hívta elő a képeit, ő tanította fotózni a lányát. De míg Tima grófné portrékat készített, addig lánya székely kapukat, cigányokat, aratási jeleneteket örökített meg, és apja fűrészüzemét is. Képeinek egy része vetette meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum fotótárának alapjait, és a 30-as években a National Geographicban is megjelentek.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fényképezés · Sepsiszentgyörgy · székely
Farkas_Szonja>!

A faluban szerették. Hanna grófnőnek nem derogált csárdást táncolni a mulatságokon, és nagy része volt abban, hogy a háromszékiek újra felvették a székely viseletet. Ő kezdte el újra hordani, hogy ráébressze az embereket, micsoda érték van a birtokukban. Vasárnaponként a templomba is ebben ment, és sosem a család kegyúri padjába ült, hanem a leányok közé, a bal oldalra. Tizenhét évesen gyűjtést szervezett, a XIII. században épült gelencei templom és annak páratlan értékű falfreskói védelmében. A templom ma a Világörökség része… Régi kézimunkákat gyűjtött össze, már egészen fiatalon a vérében volt az értékmentés.

54-55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gelence · Háromszék · népviselet · székely
Farkas_Szonja>!

Nem elég tanulni arról a másikról, legyen az bárki, bármi. Talán még a figyelem is kevés. Kapcsolatba kell lépni egymással, ez az egyetlen, aminek értelme van. Csak kapcsolatból történhet megismerés.

111. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kapcsolat
Farkas_Szonja>!

A helyzet az, hogy a XX. században elég sok magyar arisztokrata töltött éveket lapátolással. A legtöbbjük ugyan fényesen megállta a helyét, mégis kényszerből tették. Vagy rabként, vagy mert más munkát nem adtak nekik.

175. oldal

Farkas_Szonja>!

Szabad állattal találkozni, nem uralva, nem is félve, és átélni vele, hogy teljesen magától ad valamit, ez szinte átlényegülés. Az ember nem róla, nem is magáról, hanem a világról tud meg többet, ha ez megtörténik vele.

112. oldal

Kapcsolódó szócikkek: állat
sheni I>!

Az égvilágon semmi hasznosat nem tanítottak nekünk. Én nem tudtam se mosni, se kenyeret sütni, se varrni, semmit a világon. De megtanítottak viselkedni. és ez elég volt mindenre.

23. oldal

Véda P>!

A tudomány beleéli magát az adatok keresésébe, az egy végtelen dolog. Az ember örökké tud adatokat összeszedni mindenről. De ha ezt nem valami célból csinálja, és utána nem lép ki belőle, és nem próbál valamit tenni azzal a helyzettel, akkor az életnek nincs semmi értelme.

267. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tudomány
Farkas_Szonja>!

Olyan országban élt évtizedeket, ahol az emberek nem kötődnek sem egy házhoz, sem egy darab földhöz, ahol a családok szétszóródnak teljesen. Amikor látja, hogy itt a temetők friss virággal vannak tele, meglepi és megindítja. Mindig apró részletekből látja meg a lényeget, most éppen azt, hogy ebben az országban az emberek számon tartják egymást, őrzik a múltat, tisztelik az őseiket. Lassan megszokja és mélyen megszereti, hogy a magyarok örökké szobrok köré gyülekeznek, verseket mondanak, énekelnek, és a televízió rendre történelmi műsorokat vetít.

262-263. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emlékezet · magyarok, magyarság · Magyarország · múlt · tisztelet

Hasonló könyvek címkék alapján

Varnus Xaver: Folytatás
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Csurka István: Az esztéta
Bálint György: Emlékfoszlányok
Rados Virág: A visszakapott élet
Bodor Ádám: A börtön szaga
Lévai Balázs: Lovasi
Erik Larson: Az Ördög a Fehér Városban
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Izolde Johannsen – Michael T. Marble: A birodalmi kalóz