Zen ​– Út a megvilágosodáshoz 3 csillagozás

Bevezető és útmutatás
Hugo M. Enomiya-Lassalle: Zen – Út a megvilágosodáshoz

H. ​M. Enomiya-Lassalle (1898–1990) német jezsuita szerzetes évtizedeken át működött Japánban és Európában, mint misszionárius, zen mester és vallásfilozófus. Dr. Niels Gruber, a Német Szövetségi Köztársaság japán főkonzula Enomiya atya munkásságáról így ír: „Ázsia kultúrájának tudományos-akadémikus vizsgálata mellett a keleti meditációs gyakorlatok egy másik igen jelentős intézményes közvetítője a katolikus egyház. E téren Enomiya-Lassalle professzor fáradhatatlan úttörő munkásságának köszönhet, hogy a japán buddhizmusból kialakult zen iskolák meditációs gyakorlatát, mint spirituális praxist a katolikus egyház is elismerte. Számos szerzetesrendben, kiváltképpen bencés kolostorokban a hívek a zen módszert alkalmazó lelkigyakorlatokon vehetnek részt. Természetesen a katolikus egyház nem a buddhista filozófiát, csupán a buddhizmus keretei között évszázadok alatt kialakult meditációs technikát veszi át. A bölcseleti alapot a keresztény misztikusok, Eckhart mester, Tauler és mások… (tovább)

Eredeti cím: Zen – Weg zur Erleuchtung

Eredeti megjelenés éve: 1958

Tartalomjegyzék

>!
Editio M, Szentendre, 2002
160 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638587857 · Fordította: Marghescu Sándor
>!
Medio, Szentendre, 1995
160 oldal · ISBN: 9638532335 · Fordította: Marghescu Sándor

Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Szentinel>!
Hugo M. Enomiya-Lassalle: Zen – Út a megvilágosodáshoz

Ezt a könyvecskét eredetileg egy német jezsuita szerzetes írta az 1950-es évek végén. Magyarországon 1995-ben, öt évvel a halála után jelent meg először. A könyv kicsi, és nem óhajt többet tenni, mint bevezetni az olvasókat ebbe a világba. Ha ezeket el tudjuk fogadni, akkor a Zen – Út a megvilágosodáshoz egy érdekes kis rövid könyv lehet számunkra. Számomra azért okozott csalódást, mert erre képtelen voltam.

A könyv eleinte érdekes volt. Aztán ahogy növekedett a szöveg, az író egyre többször kezdett el párhuzamokat és ellentétpárokat felállítani a keresztény mentalitással. A könyv második fele már inkább szól ezekről mint a tényleges zenről. Ja igen, a kedvencem! A japán kifejezéseket magyar átírással igyekeztek leírni, de mint ahogy az eddigi SZINTE ÖSSZES magyar nyelvű, japán kifejezésekkel operáló könyv, úgy itt is sokszor vétettek hibákat. Mi a túrónak erőltetik a magyar átírást, ha azt SENKI nem tudja jól használni?

Ami viszont érdekes volt, az az, ahogy az író magyarázta a kultúrák egymásra hatását. Mint a japán kardforgatás tanulója, meg tudom erősíteni, hogy sok japán hagyományt külföldön nagyobb érdeklődéssel fogadnak és őriznek meg, mint maguk a japánok. De ugyanez fordítva is igaz. Míg nálunk már elkoptatott klisének számít az ábráhámi vallásokra utalni egy SFF történetben, amikor japánok alkalmazzák őket, képesek belevinni egy új látószöget. Mivel a buddhizmusban nem létezik az eredendő gonosz (és bibliai értelemben vett menny és pokol sincs), ezért érdekes egy nem keresztény japán művész szemszögén keresztül vizsgálni a mi vallásainkat. Remek példák erre a japán horror- (pl. SIlent Hill) és a fantasy (Final Fantasy VII) játékok. De nyugati fantasyk kliséinek felhasználásával is tudnak egyedit alkotni, amire remek példák a From Software játékai. Arról pedig, hogy miért lesz egyre népszerűbb a buddhizmus nyugaton, sok esszét meg lehetne tölteni. Ahogy azzal is, hogyan mutálódik a mindennapi buddhizmus a modern japán mindennapokban.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

putumayo>!

A megvilágosodásra törekvés nem olyan, mint a szerencsejáték, ahol az ember elveszíti a pénzét, ha a sorsjegyét nem húzták ki. Sokkal inkább azokra a kincskeresőkre emlékeztet, akikhez az apjuk a halála előtt így szólt: „Szántóföldünkben kincs van elrejtve, ássátok ki.” Minnél tovább ásták a fiúk a földet, hogy a kincset megtalálják, annál gazdagabb termést hozott a föld.

125. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stefan Bauberger: Nyitottan a teljességre
Ellis Potter – Izsák Norbert: Meredek görbén Istenhez
Endó Súszaku: Némaság
Niklaus Brantschen: Csendforrás
Janwillem van de Wetering: Az üres tükör
Kondorosi Noémi: Ami a hittan órán kimaradt
Sunrjú Szuzuki: Nincs mindig úgy
Jálics Ferenc: Szemlélődő lelkigyakorlat
Miklós Pál: A Zen és a művészet
Lorena V. Pajalunga: Dinó meditáció