Az ​inkák öröksége 6 csillagozás

Hugh Thomson: Az inkák öröksége

Dél-Ameika ​eltűnt városai mindig is erősen foglalkoztatták az emberek képzeletét. Az inka romok s más prekolumbián kultúrák emlékei szétszóródva, jórészt ma is feltérképezetlen területen találhatók. Különösen igaz ez a Keleti-Andokra, ahol a hegyek ereszkedni kezdenek az Amazonas felé.Húsz évvel ezelőtt Hugh Thomson először indult útra a felhőkkel övezett hegyekben, hogy rátaláljon egy romra, amelyet egyszer már fölfedeztek, de azóta ismét elnyelte az őserdő. Ekkor kezdte megismerni az inka régészet különös és zavarba ejtő világát. Azóta sok távoli, letűnt városban járt az Andokot átszövő úthálózaton haladva, feltárva azt, amit az inkák hátrahagytak. Egy figyelemre méltó civilizáció emlékei ezek, amelyet ma is csak részben értünk.Lebilincselő elbeszélői stílusával Thomson beszámol olyan felfedezőkről is, akiknek a nyomába eredt: ilyen Hiram Bingham, aki felfedezte Machu Picchut; a bátor Robert Nichols, aki a legendás Paititi keresése közben lelte halálát (ez egy szent hely, a… (tovább)

Eredeti cím: The White Rock

Eredeti megjelenés éve: 2001

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Különleges könyvek General Press

>!
General Press, Budapest, 2003
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639459259 · Fordította: Németh Anikó

Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Blissenobiarella>!
Hugh Thomson: Az inkák öröksége

Hamisítatlan útikönyv, Thompson beszámolója az expedícióról, melyen részt vett. Nem idegen tőle az önkritika, az irónia és a humor, így igen szórakoztató könyv, melyből megismerjük „a valódi Indiana Jonesok” egészen emberi és hétköznapi problémáit is, amikkel meg kell küzdeniük az úton. (kezdve a magaslati fogfájással egészen a helyi koszt szélhajtó erejéig)
Sokat idéz a korábbi felfedezők beszámolóiból, elsősorban Bingham kalandjaiból ismerhetünk meg sokat, és állandó témája a könyvnek a régészek és a felfedezők szembenállása, melyet előszeretettel boncolgat véleményem szerint unásig…
Mert hogy ez az, ami miatt nem igazán tetszett ez a könyv: túlírtnak és unalmasnak találtam.
Éppen hogy elkezdtem a könyvet, és másnap ment egy dokumentumfilm a tévében, ami Binghamről szólt, többek között e könyv szerzője is közreműködõtt a filmben. Azt sokkal érdekesebbnek találtam. Engem a történelem jobban érdekelt ebben a könyvben, mint a túrák leíràsa, de abból keveset és elszórtan, csapongóan kaptam csak.

Gábor_Hegedű>!
Hugh Thomson: Az inkák öröksége

Hát eléggé zavarban vagyok… Ez a könyv egyszerre: 1.) nagyon hézagos, viszont esetenként meg túlzottan és olykor zavarba ejtően részletes (vagyis érdektelen) útinapló az 1980-as évek elejéről, 2.) nagyon felületes útleírás, vagy 3.) nem különösebben precíz és sokszor pontos forrás megjelölés nélküli olvasónapló (a hódítók krónikáiból, illetve a felfedezők útleírásaiból), ugyanakkor 4.) néha figyelemreméltó történelmi esszéket tartalmazó iromány egy felfedező (?), világcsavargó tollából, aki Közép-Amerikában nevelkedik, angol egyetemen végez és végül televíziós riporter-újságíró és dokumentumfilm-rendező lesz. Mindeközben hirtelen jött ifjúkori álmát beteljesítve Peruba megy felfedezni, beleszerelmesedik az inka kultúrába, és ezért érzékelhetően rengeteg forrásmunkát olvas el, majd újra és újra visszatér az országba. Éppen ezért a könyv legjobb részei számomra éppen a magyar nyelven alig, vagy sehogy hozzá nem férhető források gyakori megidézése (felfedezők és krónikák), illetve az ezekhez fűzött rövid gondolatmenetek, kommentárok, amelyek néha egészen figyelemreméltóak. Viszont rendkívül zavaró, hogy össze-vissza csapong és a legjobb eszmefuttatásokat is képes a levegőben hagyni, illetve teljesen váratlanul – egy bekezdésen belül is – profán események leírására váltani. Persze a legtöbbet hivatkozott Hiram Bingham magyarul is elérhető (https://moly.hu/konyvek/hiram-bingham-kalandozasok-az-inkak-foldjen), de ehhez is van több hasznos és újdonságnak számító kiegészítő információja. Úgyhogy ajánlom ezt a könyvet, mert sokat adott nekem, ha a történelmi helyek közül csak Ollyantabo leírása éri el az általam elvárt színvonalat, de a személyes úti kalandok némelyike is azért esetenként érdekes. (Ugyanakkor engem például kifejezetten dühített, hogy bár sokat megfordult ott, a személyes élményeken túl sem Cusco, sem Lima sem ért meg számára egy rövid történelmi eszmefuttatást sem, Ecuadorban pedig Quitoba el sem ment, mert inkább heteket töltött a tengerparton…) Annak viszont nagyon örültem, hogy végre valakinek van egy hipotézise arra az engem régóta foglalkoztató kérdésre, hogy miért is nem foglalkozott a világ dolgaira olyannyira érzékeny Shakespeare a fekete legendával súlyosan megvádolt spanyol gyarmatosítással…
A kötet külön erőssége a függelékben a részletes történelmi és felfelezés-történeti összefoglaló, egy rövid, de annál hasznosabb szószedet, valamint az irodalomjegyzék. Ez utóbbi különösen jól szemlélteti, hogy a magyar könyvkiadás sajnos még mindig mennyire hanyagolja a téma iránt érdeklődőket…

mataiand>!
Hugh Thomson: Az inkák öröksége

Hááát, nem volt egyszerű. Iszonyat lassan haladtam vele, pedig nagyon érdekelt a téma. Folyamatosan azt éreztem, hogy egy hullámvasúton vagyok. Voltak részek, amiken csak úgy szárnyaltam és le se tudtam tenni, aztán hirtelen vége lett és olyan unalmas, érdektelen leírás jött, hogy szinte minden oldal után le kellett raknom. Azt meg persze nem lehetett előre érezni, hogy mikor jön valami jó, így nem mertem nagyon ugrálni, hogy valami jó kis sztorit elmulasszak.
Szerintem a 40%-át simán ki lehetne vágni, így viszont csak 3 csillag.


Hasonló könyvek címkék alapján

Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai
Yuval Noah Harari: Sapiens
Jacques Gernet: A kínai civilizáció története
Javier Zea: Az inkák visszatérnek
Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig
Daniel Gimeno (szerk.): Aztékok
Simon Martin – Nikolai Grube: Maja uralkodók krónikája
Viktor Dracsuk: Évezredek útjain
Niall Ferguson: Civilizáció
Vojtěch Zamarovský: A felséges piramisok