Fekete ​kapitány 1 csillagozás

Hugh Mulzac – Louis Burnham – Norval Welch: Fekete kapitány

Hugh ​Mulzac néger volt, ha nem is egészen, háromnegyedrészt. Amerikai néger, de nem észak-amerikai. Union Islanden, az Antillák apró édenkertjében született, Viktória királynő brit alattvalójaként.
Kamaszként hagyta el örökre a kis szigetet, hogy kemény kalandokat keressen a századvég vitorlásain, a Hoorn-fok viharaiban, az atlanti szélcsendben, a ködös angol partok előtt. Később rá kellett döbbennie, hogy – néger. Kicsiny, de tűszúrásnál is fájóbb megalázások érték, egy ferde mosoly, egy gúnyos kézmozdulat. Mert Mulzac, jóllehet kapitányi oklevelet szerzett s amerikai állampolgárságot, hajószakácsként töltötte életét imbolygó konyhák gőzébe, kopott teherszállítókon, majd luxushajókon. Megismerte Japán, India, Itália és Anglia fényét és nyomorát. És megismerte önmagát.
Hosszú út vezetett Union Island pálmáitól a demokrácia úszó jelképéig, a Booker T. Washington szállítóhajóig. S hosszú út lelkének „belső térképén” is, a politikai öntudatig.
Amikor 1971-ben, 84… (tovább)

Eredeti cím: A Star to Steer By

Eredeti megjelenés éve: 1963

>!
Kossuth, Budapest, 1976
278 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630904950 · Fordította: Tellér Gyula

Kiemelt értékelések

>!
regulat
Hugh Mulzac – Louis Burnham – Norval Welch: Fekete kapitány

Tulajdonképpen, ha én egy önéletrajzra három csillagot adok, akkor az jó.
Az önéletrajzokkal az a baj, már ha nem báró Münchausen mesél, hogy nem biztos, hogy nekem, az olvasónak pont ugyanaz az érdekes, mint a mesélőnek.
Itt van például ez az afroamerikai úriember, ez a nyolcadrészt skót hajóskapitány, ez a szakszervezeti aktivista, ez a polgárjogi harcos… Hugh Mulzac.

Szimpatikus célokkal, nehéz élettel… talán még sikeresnek is mondható (mondjuk, nem az amerikai fokmérővel). Persze mindenkinek más az érdekes az életéből.
Van, akinek a polgárjogi harca, van, akinek az osztályharca, van, akinek a világháborús tevékenysége… és valahogy ebben az önéletírásban egyikből sem kap az ember annyit, amennyi kielégíteni a kíváncsiságot, viszont annyi akad mindegyikből, hogy akit az az ág nem érdekel, az unja.

És már csak azért is furcsa Mulzac életét olvasni, mert ő ugye nem amerikai néger (még, ha amerikai állampolgár is lesz), hanem brit néger, azaz kicsit idegen, kicsit külföldi… meg aztán kicsit (bár nem akarja, de) dísznéger… akit mutogatni lehet. Minden oldalról.

Szóval nem egyszerű, a fekete kapitány sorsa, bár tényleg jobb lett volna címként meghagyni az eredetit, a Vezérlő csillagot…. úgy nem vár kalózokat a gyanútlan olvasó.

>!
Kossuth, Budapest, 1976
278 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630904950 · Fordította: Tellér Gyula

Népszerű idézetek

>!
regulat

A Karib-tenger gyönyörű szigetei között, azon a ponton, ahol az északi szélesség 12°, 35’, 55”-es vonala metszi a nyugati hosszúság 61°, 27’, 25”-es vonalát, a tenger két sziklacsúcsot lök az ég felé: a Tibree-t és a Rafallt.

(első mondat)

>!
regulat

A problémát az jelentette, hogy ezek az emberek minden jóakaratuk és tisztességes igyekezetük ellenére sem voltak képesek megérteni a négerek szabadságtörekvéseit. Néhány apró néger nacionalista csoport kivételével a színes bőrű amerikai állampolgárok nem azért a jogért harcolnak, hogy „saját” bankjaik, biztosítási társaságaik, éttermeik, vagy hajóik legyenek; mi a nemzet javaiból való törvényes részesedés jogáért harcolunk, amire a munkánk jogosít fel, a nemzet kultúrájából, lehetőségeiből és jogaiból való egyenlő részesedésért harcolunk mindenki mással egyenlő alapon.

166. oldal

>!
regulat

A finn férfiak mind a fronton voltak, s nagy meglepetéssel láttuk, hogy a dokkokban is nők dolgoznak. Legtöbbjük most látott először fekete bőrű embert, s egyikük-másikuk nem bírta levenni a szemét Stanleyről, a fekete szakácsról, meg rólam. Az egyik, még fiatal lány, elővette a zsebkendőjét, és megpróbálta ledörgölni a feketeséget Stanley arcáról. Stanleyt sértette a mozdulat, és ellökte a lányt, de nyilvánvaló volt, hogy nem volt a lányban bántó szándék; egyszerűen nem látott még négert.

76. oldal

>!
frtia

– Egy hajón dolgozom, amely éppen most hozott hetvenöt vadászgépet Anglia védelméhez. Senki nem törődött a bőrünk színével, amikor megbíztak, hogy hozzuk el a gépeket, csak a Vöröskereszt törődik a bőrünk színével, amikor ebédmeghívást ad. Így van?
– Sajnálom, uram… Ez a politika.
– Ez a politika! – Micsoda szörnyűséget takarnak ezek az egyszerű mondatok! Voltaképpen azt jelentik: »Tudomásul veszem: mások mondják meg, hogy mit gondoljak erről vagy arról, s ők most kigondoltak egy politikát.«

200. oldal (Kossuth, 1976)

>!
frtia

Az élet egyetlen bizonyossága a változás. Nehézségek merülnek fel és oldódnak meg, megoldásuk közben pedig újabb nehézségek támadnak, amelyek megint csak új megoldást kívánnak. Problémamentes élet nem létezik.

252. oldal (Kossuth, 1976)

>!
frtia

Ezért, ha van valami, amit átadhatok a fiatalabb nemzedéknek, az csak ennyi: legyetek elkötelezettek! Amilyen gyorsan csak lehet, vergődjetek keresztül az illúziókon, lássátok be – mihelyt magatok is tapasztaljátok –, hogy egyéni cselekvéssel sehová sem juttok, és csatlakozzatok a közös harchoz. Küzdjetek mindenütt az elnyomottak jogaiért, küzdjetek egy tisztességes és erkölcsös politikai rendszerért, küzdjetek minden emberi szükséglet teljes elismertetéséért. Mert csak ha valamennyi nép jólétéért harcoltok, akkor szerezhetitek meg és biztosíthatjátok a jólétet magatok is. Ezáltal válik az élet érdemessé arra, hogy éljük.
Csak azt sajnálom, hogy minderre nem jöttem rá jóval hamarabb.

277. oldal (Kossuth, 1976)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kathryn Stockett: Gute Geister
Dennis Lehane: Viharsziget
Alice Walker: Kedves Jóisten
Toni Morrison: Song of Solomon
Toni Morrison: Beloved
Toni Morrison: A kedves
Heidi W. Durrow: La fille tombée du ciel
Octavia E. Butler: Parable of the Sower
Toni Morrison: Jazz
James Baldwin: Ha a néger utca beszélni tudna / Giovanni szobája