Doktor ​Dolittle és az állatok (Doktor Dolittle 1.) 88% 113 csillagozás

„A kétfejű huzivoni ma már kihalt, ami annyit jelent, hogy nincs több belőle életben.”

Mit ne mondjak nem erre számítottam, de nem is csalódtam, inkább kellemes meglepetés ért.

Ez a könyv ajándékként került hozzám.
Már megvolt a második kötet, így még nagyobb örömmel fogadtam.
Nagyon szeretem az állatokat és a róla szóló meséket is nagy szeretettel olvasom.

Most picit eltérő volt a megszokottól, mert a központban egy nagyon jó lelkű orvos áll, akinek gondjai támadnak az emberekkel, miután egyre több „házi kedvencének” otthont biztosít.
A velük való élet és a többi állat gyógyításán át, egy hatalmas kaland veszi kezdetét.

Ez a mese nem csak szórakoztat, de tanít is.
Számos olyan mondat, vagy helyzet mutatkozik meg a lapokon, melyekből tanulhatunk.

Nagyon megszerettem Doktor Dolittle urat és a kis állatokat is.
Úgy gondolom bár nem kedvenc mégis méltó helye van a polcomon és jó szívvel újra olvasom időnként.

Ajánlom!♥

Meglepetés volt, hogy Doktor Dolittle kalandjai könyvek alapján készültek. Az első rész még a vártnál is jobban elrugaszkodott a realitás talajától, de nagyon élveztem!
Volt itt minden: szegénység, humor, akció… A rövid fejezeti miatt hó esti mese is lehet. A konfliktusokat hamar feloldja az Író, mégis van miért izgulni.

Cuki és rövid, szóval megéri elolvasni. :)

Ennek a könyvnek az elolvasása felért egy Mélies féle holdutazással. Doktor Dolittle egy 100 Ft-os könyvkupacból került hozzánk, és megérte az árát. A leghajmeresztőbb történetben a doktor és állatai lúgos oldatba merítik a fehéredni vágyó néger herceget, aki Csipkerózsikát indul másodjára felébreszteni (az első alkalommal a mesehősnő visszaájult, úgy megijedt a színétől) – ez a momentum kaphatna akár rasszista felhangot is, ám a magyarázat, miszerint lehet, hogy nem is a megfelelő személyt találta meg, csak egy hortyogó satrafát, a helyére – azaz a szürreális nemvalóságba – helyezi a cselekményt.

borító:4
tartalom:4
stílus: 4
szereplők: 4
élmény: 5
mondanivaló: 4

Öcsém ezen a könyvön szeretett meg olvasni. Talán ez volt az első könyv, amit önállóan elolvasott. Én akkor nem ismerkedtem meg vele, most pótoltam ezt a hiányosságot. Újabb szerző, aki saját maga illusztrált, Nekem ez bejön, teljesen realisztikusak voltak a rajzok, és szépek.
A történet nagyon bájos, bár kissé több határozottságot vártam volna el a doktortól. Kedvencem kétségtelenül huzivoni volt. :-)) Kalandokban itt sem volt hiány: gazdagságból szegénységbe, Afrikába, fogságba, kalózok támadásai közepette, a Kanári- szigeteken, cirkuszosoknál lehettünk együtt.
Tényleg egy jó klasszikus ez a gyerekeknek.

Kicsit féltem hogy túl régies lesz gyerekkönyvnek, elvégre több mint száz éves! De nagyon megszerettük a kislányommal. A kalandok izgalmasak, de nem túl veszélyesek, az állatok egyénisége nagyon szerethető, és Doktor Dolittle… kissé életképtelennek tűnik, de azt hiszem pont ilyennek képzeltem. Jó eséllyel a többi részt is elolvassuk majd, főleg mert egy-egy fejezet pont ideális esti mesének is. A huzivoni pedig nálunk azóta testet is öltött, mert a kislányom lerajzolta.

Például ezt is fel lehetne ajánlani házi olvasmánynak.!

Bűbájos mesekönyv, nem lehet nem szeretni. Erre már gyerekkoromban rájöttem: a szomszéd lány megkapta jutalomkönyvként, s ő, aki rendszerint legfeljebb légycsapónak használta a könyveket, nem csak elolvasta, de dicshimnuszokat zengett róla. Ezek után elolvastam és teljes szívemből együtt kellett értenem vele. Megszereztem és „felfaltam” mindhárom részt. Most pakolászás közben rájöttem, hogy ez a rész kétszer van meg nekem, s mielőtt feltettem a Rukkolára, elolvastam újra – s most is mosolyogva és élvezettel. Szerettem a dokit, Polinéziát, Dzsipet és Göb-Göböt – s ki ne feledjem a Huzivonit sem:)

Könyvespolcon találtam, és gondoltam, miért is ne? Olvasásakor nagyon meglepődtem, hogy a filmek (amiket én láttam) még csak kicsit sem hasonlítanak a könyvbelihez. A történet nagyon tetszett, bár néha már nagyon erőltettet volt. Göb-göb-öt nagyon nem bírtam. Kefvenc szereplőm, viszont Dzsip volt.

Kellemes kikapcsolódás! :)

Milyen leleményesek és tettre készek az állatok! Mennyire hálásak az odafigyelésért, hogy a doktor beszéli a nyelvüket! Mennyire szárnyal a doktor híre! Pedig valójában ő 'csupán' azzal gyógyít, hogy megérti, mi az állatok baja.

Egyértelműen Polinézia, a papagáj a kedvenc szereplőm! ♥

Humorosak a szabaduló jelenetek :)

Izgalmas kaland, utazás. A kalandok során nagyon szépen nyomon követhető a barátság, a segítőkészség, megmutatják az állotok, hogy ki miben kimagaslóan ügyes.

Tetszett, izgalmas volt a történet. Nekem Dzsip kutya, volt a kedvenc szereplőm. A képek lehetnének színesek.