Részlet a szerkesztő Nemes Eötvös István előszavából:
„A vérvád, a vérgyilkosságok vádja az emberiséggel egyidős, ama vád, hogy népek, vallások, bizonyos célokra (kuruzslás, varázslás, jóslás, vallási szertartások, stb.) emberi vért használnak. Szinte minden népnél kimutatható, hogy a vérnek titokzatos, különös gyógyító erőt tulajdonítottak (arcanum sanguinis). E babonás hit esetenként emberölésre, vérgyilkosságra is indít, melyet, ha a vérszerzés babonás vallási képzetek befolyása alatt történik, rituális gyilkosságnak nevezünk. (…) Tévhiteket és legendákat oszlat szét Huber Lipót alábbi munkája. Segíti tisztánlátásunkat a pápai oklevelek, vallomássorozatok, korabeli feljegyzések, okiratok, egyházkerületi jegyzőkönyvek sokasága.”