Asszonysorsok ​Kínában 21 csillagozás

Hszin Zsan: Asszonysorsok Kínában

Szexualitás és történelem

Hszin Zsan egy nőknek szóló, a nők problémáival foglalkozó nankingi rádióműsor szerkesztőjeként fedezte fel az őt magát is megdöbbentő, s az európai olvasót elképesztő világot, a kínai nők életét. Szinte minden történetnek szereplője a politika, a 20. századi Kína káosza és kegyetlensége. „Barátaim szerint Kína végre felzárkózott a világ mögé. Mivel többé már nem azon tépelődünk, hogy van-e elég ennivalónk vagy ruhánk, a férfiak és a nők közötti kapcsolatról vitatkozunk. De azt hiszem, hogy Kínában ez még bonyolultabb kérdés. Több mint ötven etnikai csoporttal, a női viselkedéssel, modorral és öltözködéssel kapcsolatos számtalan politikai változással és előírással kell megküzdenünk. Csak a feleségre több mint tíz szavunk van!”

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2003
286 oldal · ISBN: 9635478968 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin

Enciklopédia 1


Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Hszin Zsan: Asszonysorsok Kínában

Azt mondhatnám rá, hát igen, ilyen az asszonyok sorsa Kínában. Ha nem olvasnék olyan sokat és sokfélét. De sokban hasonló a történetek sajnos a világ annyi részén megtörténhetnének és meg is történnek. A nem túl távoli múltban és a jelenben is, háború vagy polgárháború sújtotta, szegény vidékeken, „normális” átlagországokban, vagy akár gazdag, szerencsés és felvilágosodottnak látszó országokban is. Mintha ebben akart volna megerősíteni még a véletlen is, a következő olvasmányom Tom Rob Smith A tanya című könyve volt, ami részben Londonban, részben Svédország egy eldugott vidékén játszódik. Apróság: a londoni taxisofőr, amikor nő utasa szól neki, hogy hol álljon meg, először a férfi utashoz fordul, várva a férfi jóváhagyását. Vagy a svéd vidék, amit beleng a nők elnyomásának, elhallgattatásának, a fiatal lányok szexuális tárgyként kezelésének szelleme. De hivatkozhatnék néhány mostanában olvasott skandináv krimire is. Szóval – nem csak Kína. Sajnos, a nők még mindig a legnagyobb kisebbség a világon, persze nem számbeli, hanem kisebbségi lét értelemben.
A kínai történeteket mindezeken felül még borzasztóbbá teszik a kulturális forradalom hihetetlen és elképzelhetetlen túlkapásai is. Az emberek lebutítása, fenyegetettsége, szűk korlátok közé szorítása, az emberek tárgyként, sakkbábúként kezelése és ide-oda rakosgatása, a magánélet és intimitás tilalma, az érzelmek akár börtönnel való büntetése. Hiszen ha megengedett az intimitás az emberek között (házasságon belül vagy kívül), az azt a veszélyt is rejti magában, hogy egymás között bizalmasan beszélgetnek, és nem csak érzelmi témákról. Ha az emberek totális sötétségben maradnak a testük, a vágyaik, az érzelmeik, sőt, a jogaik vonatkozásában, könnyen megfélemlíthetők, zavarba és csapdába ejthetők. Hiszen a tudás – hatalom lehetne. Sok évnek, évtizednek kell ott még eltelnie, hogy ezek a dolgok változzanak.

2 hozzászólás
dorcika>!
Hszin Zsan: Asszonysorsok Kínában

A könyv olvasása közben jöttem rá, hogy nekünk, nyugatiaknak (vagy legalábbis nekem) mennyire lebutított képünk van Kínáról. Kb. csak annyit tudunk róla, hogy egy nagy ország Ázsiában, sok emberrel, ahol olcsó cuccokat gyártanak a minimálnál is minimálabb bérért. Tájékozottabbak esetleg a „gyerektörvényről” is tudnak, és ebből kifolyólag arról, hogy a lányok mostanra már kevesebben vannak, mint a fiúk, mert a lánygyerek ott kevésbé értékes dolog.

De én nem emlékszem, hogy anno töri órán akár egyszer is szó lett volna a kulturális forradalomról, a vörösgárdistákról vagy csak egyáltalán arról a nyomorról, ami ezt az országot a 20. század közepén jellemezte. Mao Ce-tung is épphogy csak szóba került. jó, az Igazi Maót leszámítva, ami egy zseniális dokumentumfilm, ajánlom mindenkinek, tényleg! Ezek után igencsak letaglózó volt olvasni a 20. században élő-felnövő kínai nők történeteit. Van közöttük elmélkedős, van együttérzős és van nagyon fájdalmas is. Ráébresztenek arra, hogy a szégyen, megaláztatás, kirekesztettség egyetemes emberi tapasztalatok és érzések (bár ne lennének azok!), és hogy mindenhol vannak alja emberek, de vannak nagyon kedvesek, toleránsak és bátrak is… szerencsére.

Azt nem gondolom, hogy mi itt, nyugaton előrébb tartunk emancipáció- vagy gendertémában. Inkább csak arról van szó, hogy nálunk ciki hangot adni bizonyos nézeteknek vagy előítéleteknek, amik ott még nagyban mennek, de ezek pont ugyanúgy dolgoznak az euroatlanti kultúrában is, csak implicit módon. És amikor az egyik fejezetben az egyetemista lány előadta, hogy milyen kép él az ideális kínai nőről a kínai férfiak fantáziájában, az bizony semmiben sem különbözött attól, mint amit én itt, a saját hazámban látok-hallok. (És pont ugyanolyan irreális ott is, mint itt.) Szóval… hosszú még az út a tényleges egyenlőség felé.

A legyes történetet meg valószínűleg sose fogom tudni elfelejteni.

prupul P>!
Hszin Zsan: Asszonysorsok Kínában

Nem az a fajta könyv, amire azt mondom, tetszett. Az a fajta, ami után csönd van. Még csak nem is a megrázó az, amivel igazán jellemezném.. olyan, ami olvasás közben belémkúszott és most kicsit bennem sírnak a kínai nők. Érzelmileg mindenképp hatással volt/van rám, megérint, lehangol, beborít. Szomorúság, lemondás, keserűség, düh, könnyek, részvét, együttérzés… Rengeteg derékba tört élet.

A megírt történetek elsőre hihetetlenek. Egyszerűbb legyinteni és azt mondani, hogy csak kitaláció, túlzás. Másodjára már nem azok. Hiszen tudjuk, mindenki tudja, hogy milyen kegyetlenségekre képes az ember. A példákért pedig nem kell Kínáig menni.

Pontosabb alcím lenne az erőszak és politika. Utána kell olvasnom Kína történelmének ezen részének, hiszen a történetek legtöbbjének alapja az adott politikai helyzet, ami már önmagában épp elég embertelen, férfinak és nőnek egyaránt rettegéssel teli. Erre kerül még rá az egyes emberek kegyetlensége, jellemtelensége.

Hszin Zsan empátiája, elhivatottsága és kitartása melengeti a lelket. Kicsit megnyugtat. Jó, hogy megjelennek az ő érzései is a történetek mellett. Nagyon jónak tartom a műsor ötletét, utána is fogok nézni, hogy itthon van-e ilyen. Kicsit talán jobb lett volna többet megtudni az íróról. Sok női sorsot bemutat, de az övéből csak villanásokat látunk.

Van a szóhasználatában, a megfogalmazásában valami igazán kínai. Talán a finomság és az, ahogy az érzésekről beszél.

Biztosan fogom még olvasni.

6 hozzászólás
krlany I>!
Hszin Zsan: Asszonysorsok Kínában

Döbbenetes és megrázó történetek engednek bepillantást abba a világba, ahol a politika nem ismeri el a női nemet, ámde használja, leginkább ki. Nagyon durva.

W_L I>!
Hszin Zsan: Asszonysorsok Kínában

Mikent a szerzo masik magyarul megjelent konyve a Tibetben jatszodo Égi szerelem, ez is egy kitunoen megirt, olvasmanyos es informativ konyv, ezuttal kulonbozo tarsadalmi helyzetu kinai nok eleterol a XX. szazad masodik feleben.
A leirt sorsok szinte mind szomoruak sot egyenesen borzalmasak is, a nemi eroszak, tobbnyire tobbek altal elkovetve, a tortenetek visszatero eleme. A szerelem, ha egyaltalan elofordul valaki eleteben, sosem vezetett boldog vegkifejlethez.
A tortenetek regenyessege, es a rendre elofordulo veletlen egybeesesek bizony elultettek nemi ketelyt a fejemben arrol, hogy vajon valoban teljesen igaz torteneteket olvasok-e, de vegul is ha novellakkent olvassuk oket, akkor is nagyon jok, megrazoak.
Meglepeteskent a szerzono sajat es anyja elettortenetet is beillesztette a tobbi noi elettortenet koze, es bizony az o sorsuk sem volt fenekig tejfel.
Igaz tortenetek vagy sem, tolem ez a konyv 5 csillagot erdemel.

Erdekes lenne tudni, hogy a mai vilagban mennyivel jobb a kinai nok sora – bar a hazai sajtoban olvasott magyar nokkel megtortent eseteket es a hazai igazsagugy azokhoz valo hozzaallasat tekintve aligha repultek Kinai tarsaik 20-30 ev alatt a sotet kozepkorbol egy modern paradicsomba.


Népszerű idézetek

ppeva P>!

A feltett kérdések jobbára a szexualitásra vonatkoztak. Az egyik nő azt kérdezte, miért ver hevesebben a szíve, ha a buszon véletlenül egy férfinak ütközik. A másik meg azt, hogy miért izzad, ha egy férfi megfogja a kezét. A szexuális kérdések nyílt megvitatása hosszú időn át tilos volt, és a házasságon kívüli testi kapcsolatot nyilvánosan elítélték – „harcoltak ellene” –, sőt a vétkeseket be is börtönözték. A házastársak közti bizalmas, ágyban folytatott beszélgetést kihágásnak tekintették, és családi veszekedéseknél nemegyszer előfordult, hogy a házastársak azzal fenyegették meg egymást, bejelentést tesznek ilyen beszélgetésről a rendőrségen. Ennek következtében kínaiak két nemzedéke nőtt fel úgy, hogy természetes ösztöneiket egyáltalán nem értették. Én még huszonkét évesen is olyan tudatlan voltam, hogy tábortűz mellett nem mertem a tanárom kezét megfogni, nehogy terhes legyek. Fogantatással kapcsolatos tudásomat egy könyvből merítettem: „Fogták egymás kezét a holdfényben…, és tavasszal egészséges kisfiuk született.”

14. oldal

ppeva P>!

Ku Ta azonban nem követte társai példáját, hanem egyedül ült az osztályterem sarkában vagy az egyetem kertjében, és könyveibe mélyedt. Csing Ji csak annyit állapított meg róla, hogy igazi könyvmoly, amúgy nem fordított különösebb figyelmet rá.

166-167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly
2 hozzászólás
torbet>!

Ha valakit nem tudunk boldoggá tenni, ne hagyjuk reménykedni.

torbet>!

Az éhes oroszlán beéri a nyullal is, ha nincs jobb, de ha a nyulat már elkapta, bármikor otthagyja egy zebráért…

Abnaxus>!

Az írás egyfajta raktár, amely helyet teremt új gondolatoknak és érzéseknek. Ha nem írod le ezeket a történeteket, csordultig töltik a szívedet, amely megszakad tőlük.

281. oldal

torbet>!

Miután az emberek elhagyják ezt a világot, az élők emlékezetében élnek tovább. Néha jelenlétüket is érezzük, látjuk arcukat és halljuk hangjukat.

torbet>!

Könyvek nélkül nem érthetjük meg a világot, nem fejlődhetünk, könyvek nélkül a természet sem szolgálja az emberiséget.

torbet>!

Láttad mi történik azokkal a puha, gyönyörű tortákkal , mire azok lesznek amik.Ha csak a boltban látod őket, soha eszedbe nem jut, mi is a valóság.Azt hiszed, senki sem enne többé piskótát, ha mégis közhírré tennéd, milyen rosszul vezetik az üzemet, és hogy hágják át az egészségügyi rendelkezéseket?Ugyanígy áll a dolog a kínai nőkkel.Még ha sikerülne is megismerned otthonukat és emlékeiket, elítélheted- e vagy megváltoztathatod- e a törvényeket, amelyek szerint élnek? Különben is hány asszony lesz majd hajlandó feladni az önbecsülését és beszélni veled?

torbet>!

A szerelem kölcsönös érzés, elszigetelten szeretni vagy szeretve lenni nem elég.


Hasonló könyvek címkék alapján

Jung Chang: Vadhattyúk
Daniel Tudor: Kérdezz meg egy észak-koreait!
Diane Ducret: Hírhedt diktátorok asszonyai
George Orwell: Rádiós jegyzetek / Londoni levelek
Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk
George Orwell: Állatfarm
Philippe Sands: Patkányút
Timothy Snyder: Véres övezet
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Marjane Satrapi: Persepolis – A visszatérés