Kelta ​vihar 10 csillagozás

Hricsovinyi Tamás: Kelta vihar

Néhány, félig-meddig a mondák világába tartozó hősön és hadvezéren kívül vajmi keveset tudunk a keltákról. Pedig kontinensünk – és hazánk – arculatát éppúgy alakították mint a görögök, a rómaiak vagy a germánok. E könyv szerzője izgalmas történelmi kalandozásra hívja az olvasót: ismerjük meg a mai írek, skótok és bretonok bátor és egykor rettegett őseinek a történetét és kultúráját; dicső napjaikat és hanyatlásukat.

>!
Célprint, Zalaegerszeg, 2002
120 oldal · ISBN: 9638579323 · Illusztrálta: Ócsai Gábor

Enciklopédia 1


Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Oriente>!
Hricsovinyi Tamás: Kelta vihar

Aki olvasott már néhány Asterix-képregényt, az a felét már tudja is annak, ami ebben a könyvecskében van. Na jó, viccelek persze, de mindig megmosolyogtat, hogy gyerekkorom egyik meghatározó olvasmányába milyen sok kultúrtörténeti tény van becsomagolva.

Hricsovinyi Tamás könyve nem akar új eredményeket felsorakoztatni, inkább kompakt kis összefoglaló a már megjelent szakmunkák – főleg a magyarul megjelent irodalom – felhasználásával. Ugyanakkor van egy jól körvonalazott kérdésfelvetése, amire megpróbál választ adni: azt a problémát járja körül, hogy milyen tényezők játszhattak közre abban, hogy a kelták markáns etnikai, katonai és kulturális jelenlétük ellenére nem formáltak tartós államokat európai, azon belül is kontinentális pályafutásuk alatt. Külön tárgyalja az egyes régiókat, és jól követhetően futtatja ki az ok-okozati láncokat az utolsó fejezetekre, amelyek a kelta nyelveket, hagyományokat és művészeteket bizonyos szinten megőrző ír és skót területeket tárgyalják.

A könyvet rövidsége ellenére inkább azoknak ajánlom, akikben erős történelmi érdeklődés munkál, mert a szerző hajlamos elveszni a szárazabb, eseménytörténeti részletekben. A kötetet egyébként kronológiai táblázat, térképek és számos illusztráció gazdagítja. Ez utóbbiak valójában nem fényképek, hanem fotórealisztikus rajzok, ami sajátos hangulatot kölcsönöz a könyvnek. (Lehet, hogy ennek képfelhasználási jogokhoz van köze, de nekem tetszettek az illusztrációk, és bármelyik tárgyra könnyen rákereshetünk a neten is.) Mivel nagy kedvem támadt a vaskori tárgyi emlékek nézegetéséhez, többször fellapoztam olvasás közben ezt a kötetet is, bár ez utóbbinak most nem szándékom minden betűjét magamba szívni – elég sok minden másról is szól.

Végül „kis színesnek” itt egy kép egy igazi varázskondérról (https://moly.hu/karcok/1240383), ez az ábrázolás engem mind feltételezett értelmezésében, mind kivitelezésében nagyon megfogott. :)

Bla I>!
Hricsovinyi Tamás: Kelta vihar

Az ókori idők homályába vesző indoeurópaiak közé tartozó kelta törzsek története egy nagyon jó összefoglalóban öltött e könyvben testet. Polübios szerint a három legnagyobb barbár nép (szkíta, ibér, kelta) egyike. A két kelta népvándorlást követő európai törzsi elhelyezkedés térképeken is jól tisztázódik. Stonehenge-ben emlékeztem a megalitikus ősöket követő druida papokra, s amikor Hallstatt-ban jártam, a kelta kultúra időszámításunk előtti VI-V. századi bölcsőjénél, érezni véltem az ősök „lehelletét”. Valszeg csak azért, mert tudtam, hogy az egykor hatalmas kereskedelmet indukáló sóbányák kimerülése után, innen költöztek nyugatabbra, hogy felvirágozzék a La Téne vasművesség, amelynek fontos szerepe volt a kelta népek kialakulásában.
A könyvben először a kelták terjeszkedéséről, hódításairól kapunk képet – végül is Rómát is kiseperték –, majd a hanyatlás történései kerülnek elő. A Kárpát-medencei, a későbbi pannóniai kelták klánjairól, elődeink körülményeiről is részletes képet kapunk. De megismerhető a műből harcmodoruk, harci szervezettségük, de a kelta gondolkodásmód és hitvilág is, utóbbi töredékesen. Végül a hanyatlásban a gallok, írek, skótok, mint középkori kelta utódnemzetek kerülnek ismertetésre. Megtetszett ez a számomra tárgyilagos, mégis széles-látókörűnek ható információkat adó – szinte már történelem – könyv, s utánanéztem a szerzőnek. Nagy zenei múlttal is rendelkező fiatal pedagógus, s 26 éves korában jelent meg ez az írása – igazán tehetséges.
A könyvről szólva: nagyon jó illusztrációk helyettesítik – a valószínűleg drágább jogdíjú – fényképeket a művészeti emlékekről. Sajnos ebbe a szép kivitelű gyönyörű papíron nyomott könyvben is maradtak érthetetlen elütések, amelyek nekem szembetűnőek, tehát a nyelvi lektor nem volt a legeredményesebb.

tengshilun IP>!
Hricsovinyi Tamás: Kelta vihar

Volt általános iskolai történelemtanárom könyve. Ő (is) szerettette meg velem a történelmet, és a könyve sem okozott csalódást: egy összeszedett, objektív kutató elme alkotása. Egy másik értékelésben száraznak titulálták, de ez csak azért van, mert írója nem „jófej” akar lenni, hanem a kelták meglehetősen titokzatos, és ezért nehezen kibogozható történetét akarja leírni. Amiért viszont mégsem adtam meg az öt csillagot, az a néhol szembeszökő helyesírási pontatlanság. Ettől eltekintve jól visszaadja a kelta misztikumok hangulatát, és ez igazán színvonalas könyvvé teszi.

Zseraldina>!
Hricsovinyi Tamás: Kelta vihar

Örültem, hogy megvettem ezt a könyvet. Nagyon sokat tanultam belőle. Sok új dolgot fedeztem fel, amit máshol nem is találtam.

calmovato>!
Hricsovinyi Tamás: Kelta vihar

A kelta nép vándorlását, eredetét, népcsoportjait nagyon jól összeszedő mű. De nagyon résen kell lenni mert száraz olvasmány sok helyen


Népszerű idézetek

Oriente>!

A kelták félelmet nem ismerő harciasságának egyik oka a lélek halhatatlanságába vetett hite volt. A druidák azt tanították, hogy a test halála után a lélek új testet keres, a legkiválóbb harcosokat pedig maguk az istenek keltik életre. Ezt a hiedelmet örökíti meg a Dániában talált Gundestrup-üst egyik jelenete, melynek alsó sorában halott katonák menetelnek a jobb szélen álló hatalmas alakhoz (istenhez), aki egy üstbe mártogatja őket. A felső sorban életre kelve lovas katonaként, sisakjukon a vadság és a halál szimbólumaival rontanak újra az ellenségre.

34. oldal, A hősök és fantaszták népe

5 hozzászólás
Oriente>!

A bárdok emellett a mindennapi gazdasági életben is nagy szerepet játszottak. Ha két kelta üzletet kötött egymással, első útjuk a bárdhoz vezetett, aki versbe szedte az üzlet feltételeit és kimenetelét.

111. oldal, A középkori kelta államok, mint a kelta hagyományok örökösei

shadowhunter1975 P>!

Mint kortársaim nagyobbik hányadának, gyerekkorom első kapcsolatát a keltákkal az Asterix képregények jelentették.

(első mondat)

Oriente>!

Az Ír-szigeteken (…) már a Kr. u. II. századtól megindult a túlnépesedés miatt egyes törzsek és klánok kivándorlása. A IV. századtól tömegessé vált népmozgásban a skót gaelek vettek főként részt. A célterületet Britannia jelentette. (…) Egy később keletkezett szarkasztikus angol szójáték szerint az írek olyan skótok, akiknek az ősei annak idején nem tudtak úszni.

104. oldal, A skótok

Oriente>!

Az ír szent ekkor társaival csónakba ült, és a legenda szerint hosszú hajózás után elérték a tizenkét csodálatos szigetet. Az utazás során számos kalandjuk adódott: tengeri szörnyek támadását hárították el, pogány óriást kereszteltek meg és egy ízben bálnaháton tartottak húsvéti istentiszteletet.

99-100. oldal, Az írek

shadowhunter1975 P>!

Jellegzetes kelta termék volt törzsi vagy nemzetségi hovatartozást és társadalmi hovatartozást jelölő torques, azaz nyakperec. Ezek egy része mindennapi használatra szánt egyszerű csavart, vékony fém- vagy az idők folyamán már megsemmisült bőrszál lehetett. A torquessek között azonban rendkívüli precizitással előállított, többkilós aranyból készült darabokat is találunk.Ezeket sohasem hordták, fogadalmi ajándékokként, illetve áldozati vagy törzsi jelképekként szolgálhattak.

18. oldal, Kelta bölcső (Célprint, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: torques (nyakperec)
Oriente>!

A pannóniai római városok sok helyen a kelták oppidumaira épültek. Számos város a mai napig ugyanazon a helyen áll, mint ahol az egykori kelták megtelepedtek (Acquincum, Siscia, Singudunum, Brigetio, Arrabona).

55. oldal, Kelták Közép-Európában

shadowhunter1975 P>!

A jelentősen leegyszerűsített növényi motívumok felhasználásával szinte megfejthetetlenül bonyolult alakzatokat voltak képesek előállítani a tárgyak felszínén. Jacobstal három jellegzetesen kelta díszítő motívumot különböztetett meg: a palmettát (levél motívum), az S-vonalban futó csigavonalat, és a fonatmintát (guilloche), melyek gyakori együttes alkalmazása egészen a kelta „barokkig” (gondoljunk itt a Kr. V.-VII. században alkotó ír-brit kódexkészítők munkáira, a kellsi vagy durowi kódexek) jellemezte a kelta képzőművészetet. A kelta ötvösök edényeiket egyetlen lemezből alakították ki, hallatlanul magas szintűre fejlesztve a fémmegmunkálás eljárásait.

18. oldal, Kelta bölcső (Célprint, 2002)

1 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

A keltáknál különösen nagy jelentősége volt a törzseken belüli családi kötődésnek. Nem véletlen, hogy az egész világon elterjedt klán szó (mely a mi nemzetség szavunk megfelelője) kelta eredetű. Ez a törzsi rendszer volt a gátja a kelták klasszikus értelemben vett társadalmi fejlődésének.

6. oldal, Néhány előzetes mondat (Célprint Kft., 2002)

Oriente>!

Írország jelképe a háromlevélkés lóhere is Patricktől ered, aki a növény leveleivel példázta a szentháromság lényegét a pogány gaeleknek.

97. oldal, Az írek


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Gimeno (szerk.): Kelták és vikingek
Terry Deary: A kegyetlen kelták
Caitlín Matthews: Kelta hagyományok
Kónya István: Lantkönyv
Neil Grant: Így éltek a középkori Európában
Gilles Ragache: Európa
Massimo Montanari: Éhség és bőség
Bera Károly – Tóth Dóra (szerk.): Képes mitológia
Michael Kerrigan: Kínzóeszközök
Halász Zoltán: Gasztronómiai kalandozások Európában