Hrafnkels ​saga / Gísla saga / Bandamanna saga 13 csillagozás

Hrafnkels saga / Gísla saga / Bandamanna saga

Az ​"Északi Források /Fontes Boreales" sorozat ötödik kötetében közreadott három rövidebb, de világirodalmi hírű-rangú saga az előző kötetekkel szemben nem királyok, nevezetes viking harcosok, költők vagy nagy tudású férfiak tetteit beszélik el, hanem egy-egy fjord, egy-egy fennsík köznapi lakóiét, akik rokonai, társai vagy vetélytársai, sőt halálos ellenségei egymásnak.

A három saga három időszakba nyúl vissza: Hrafnkel története a honfoglalást követő nemzedék éveinek 925-950 tájára, Gísli története a 940-980-as évekbe, Ófeig története pedig a 11. század közepére. Az első még ősi vallástörténetiséget idéz. A második korszakos válságot ábrázol – a nemzetségi, merőben vérségi kapcsolatokon nyugvó társadalom felbomlását. A harmadikban pedig megjelenik egy merőben új típus: a hajdani honfoglalókhoz hasonlóan bátor, önálló, de a bomló nemzetiségi-társadalmi rend termelési renyheségein túllépő, kereskedelmi tőkéjét forgalmazó izlandi.

A Bernáth István (1928-2012)… (tovább)

Három izlandi történet címmel is megjelent.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Északi források – Fontes Boreales Corvina

>!
Corvina, Budapest, 2019
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631366037 · Fordította: Bernáth István

Enciklopédia 3


Kedvencelte 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

Olympia_Chavez>!
Hrafnkels saga / Gísla saga / Bandamanna saga

Így az ötödik Fontes Boreales kötetnél már a rutinosak nyugalmával vettem kezembe a könyvet, hiszen tudom, hogy igényes, izgalmas és Bernáth István előszava rá fog világítani olyan aspektusokra, amiket magamtól esetleg csak sokkal később fedeznék fel. Ilyen hátszéllel és ilyen előkészületek után olvasva a történeteket pedig, teljes nyugalomban adhattam át magam az élvezeteknek.

Ebben a kötetben három saga kapott helyet és mindhárom különleges a maga nemében, illetve egyik korábbihoz sem hasonlítható egészen. Az első Hrafnkel történetét dolgozza fel, ami ugyan a már jól ismert nemzetség sagák számát gyarapítja, de most Kelet-Izland sokkal zordabb és kietlenebb tájain kóborolunk, ahol az új istenek még nem tudtak gyökeret ereszteni. Ez az igazi, megcsontosodott legszikárabb viking élet és közösség, amit csak elképzelhetünk. A történet középpontjában persze itt is a bosszú áll, de helyet kap valami egészen szokatlan is, a jellemfejlődésbe ágyazott valláskritika.

A korábbi olvasmányélményekhez hasonlóan, ezekben a sagákban is elsősorban a cselekményre figyelünk, ami ugyan nem mutat túl nagy változatosságot: megölted a testvérem, ezért megöllek; elloptad a birkáimat, ezért beperellek; megölted a sógorom, fizess hát vérváltságot. Azonban sokkal közvetlenebb és részletesebb leírását kapjuk a korabeli hétköznapoknak. Most már nemcsak a népgyűlés lefolyásának, vagy a perek benyújtásának folyamatát kísérjük végig, hanem a gazdálkodás, a tanyaépítés, a szórakozás vagy Gísli esetében a törvényen kívüli élet rejtelmeit is. Nekem személy szerint Gísli története tetszett a legjobban, amiben persze szerepet játszott a hős kitaszított magányos, emberfeletti küzdelme, józansága és meleg szíve családja iránt. Olyan összetett karakter került lejegyzésre ebben a történetben, aki kiemelkedik az összes eddigiek közül. No és persze nem elhanyagolható a szövevényes, lélektani krimi vonal sem, ami szintén egészen szokatlan nem csak a sagákban, de valószínűleg a viking közösségben is. Hiszen, ha gyilkosság történt, amit akárhogy is, de jogosnak vélt az elkövető, bejelentette a szomszédos tanyán, elismerve tettét és a népgyűlés előtt még akár föl is menthették. De a titokban, éj leple alatt elkövetett orgyilkosság a legalávalóbb gyáva tett volt, ami nem férhetett bele egy magára valamit is adó viking imidzsébe.
Ezekhez képes Ófeig és fia, Odd története az utolsó sagában, maga az izlandi tündérmese, vér is alig folyik benne, a vége pedig igazi happy end. Időben ez játszódik egyébként legkésőbb, a viking hagyományok ekkorra már összenőttek a kereszténységgel. A problémák a régiek, de a rá adott válaszok és megoldások a mai társadalmat idéző modern dörzsöltséget idézik.

Minden alkalommal megdöbbenéssel tapasztalom, hogy mennyire élvezetesek, tömörek és olvasmányosak ezek a történetek. Hogy mennyi kultúrtörténeti, történelmi, vagy épp társadalomszerkezeti sajátosság rejtezik a sorok között, amit Bernáth István oly érthetően és tömören magyaráz. Illetve, hogy mennyire elevenen élnek ezek az emlékek és történetek a modern izlandi köztudatban. Különleges élmény volt ezt a sorozatot és a történeteit megismerni, amihez nem kell észak fanatikusnak sem lennünk, hogy meglássuk benne a szépet, az irodalmat, az egyedit, a lassan formálódó hétköznapi történelmet.

Kovács_Laci>!
Hrafnkels saga / Gísla saga / Bandamanna saga

A kötet három sagája a középkori európai irodalom mestermunkája. Csupán Bernáth István előszavával és Voigt Vilmos utószavával volt kis gondom, tudnék vitatkozni ezek egyes pontjaival.

Goodreads-es értékelésem a mű sok részletét tartalmazza.

https://www.goodreads.com/review/show/3251391143…

Smici P>!
Hrafnkels saga / Gísla saga / Bandamanna saga

A gazdag izlandi sagairodalom egy újabb gyöngyszemei kerültek kiadásra. Három rövidebb lélegzetvételű saga került bele ebbe a kötetbe, ismét Bernáth István nagyszerű fordításainak köszönhetően.

Az első két történet időben közel áll egymáshoz, egyedül a harmadik saga játszódik a 11. században.
Mindegyik saga a rideg valóságot tükrözi, nincs felesleges leíró rész, nincsenek túlmesterkélt, bonyolított párbeszédek. Az izlandi társadalom egyszerű, ám annál hatékonyabb és brutálisabb módon folyatta igazságszolgáltatását, mely alól senki nem húzhatta ki magát. Ez sok embert/olvasót elriaszthat, ám a rendszer működött, annak idején mindenki komolyan vette, és éltek is az akkori törvény adta lehetőségekkel.

Nem mondanám, hogy volt kedvencem a három történet közül, mindegyik megfogott, mindegyiket csodálattal olvastam. Oda tudtam képzelni magam, láttam magam előtt a tanyákat, embereket és az igazságszolgáltatásokat is.
Izland csodás, minden tekintetben. Az ország, a táj, és ha már ennél a műnél vagyunk, a kultúrája is. Örvendetes, hogy egyre több saga olvasható magyarul, és ahogy egyre jobban rászegeződik az olvasók tekintete a kortárs izlandi irodalomra is.

Lázár_András>!
Hrafnkels saga / Gísla saga / Bandamanna saga

Első olvasásra az öt Forrás közül ez tetszett a legjobban (de a Njál csak épphogy második!).


Népszerű idézetek

Olympia_Chavez>!

– Jó lenne, ha jövő nyáron nem lennénk itt mindketten a népgyűlésben – mondta Hermund.
– Már azt hittem, soha ki nem mondom, amit most – mondta Egil –, vagyis hogy áldott legyen szádból a szó. Nekem ugyanis azt jósolták, hogy vénségemben fogok sírba dőlni, de ha téged előbb visz el a troll, annál jobb.

155. oldal, Bandamanna saga, 10. (Corvina kiadó, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: troll
Olympia_Chavez>!

Auð ekkor fogta az ezüstöket, beleöntötte egy nagy zacskóba, majd felállt, és az ezüsttel teli zacskóval úgy Eyjólf orrára vágott, hogy annak egész arcát menten elöntötte a vér, majd még ezt mondta:
Nesze neked hiszékenységedért, te átkozott!*

* Híressé vált izlandi mondás. 1949-ben, egy nappal az után, hogy Izland – amerikai nyomásra – belépett a NATO-ba, egy egyetemista lány ugyanezeket a szavakat kiáltva ütötte pofon a nyílt utcán az akkori izlandi miniszterelnököt.

109. oldal, Gísla saga, 32. (Corvina kiadó, 2019)

Olympia_Chavez>!

– Olyan emberrel, aki nemhogy másokban, de még magában sem bízik, azt csak becsapni lehet – mondta Egil. – Ezt pedig a következőkkel bizonyítom: még a saját pénzedet is akkor ástad el, amikor sűrű köd borította a tájat, hogy ha netán később mégis kedved támadna előásni, magad se tudd, hol keresd.

154. oldal, Bandamanna saga, 10. (Corvina kiadó, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: bizalmatlanság · kapzsiság
Olympia_Chavez>!

Akkoriban azt mondták: aki a fegyvert kihúzza a sebből, annak kötelessége megbosszulni a halottat, meg hogy aki a fegyvert bent hagyja a sebben, az nem emberölésben, hanem orgyilkosságban vétkes.

70. oldal, Gísla saga, 13. (Corvina kiadó, 2019)

Gyhulhu>!

Volt Ingjaldnak egy szolgája és egy szolgálólánya, a szolgát Svartnak, a lányt Bóthildnak hívták. Volt még egy fia is, Helgi, de nála idétlenebbet és hülyébbet még nem látott a világ, és bánni sem lehetett vele másképp, mint hogy egy nagy lyukas sziklakövet kötöttek a nyakába, és kicsapták legelni, akár a barmot. Hívták ezért Ingjald-barmának is a máskülönben óriási termetű fiút.

95. oldal, Gísla Saga, 25.

Olympia_Chavez>!

Hallék hallatlant,
hallék viszályról,
hallék nagy szókat,
hallék halálról…

63. oldal, Gísla saga, 9. (Corvina Kiadó, 2019)

Noferure P>!

– Szeretném, hogy ha megdolgoznál azért a háromszáz ezüstért, amit a fejemért kaptál.

115. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Edda
Edda-dalok
Kopasz Grím-fia Egill / A fölperzselt tanya
Gál Judit – Péterfi Bence – Vadas András – Kranzieritz Károly (szerk.): Micae Mediaevales III.
Péterfi Bence – Vadas András – Mikó Gábor – Jakab Péter (szerk.): Micae Mediaevales II.
Tóber Márta – Maléth Ágnes (szerk.): Középkortörténeti tanulmányok 8.
Bernáth István: Skandináv mitológia
Noah Gordon: Az orvosdoktor
Ken Follett: Egy új korszak hajnala
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm