Shylock ​a nevem 10 csillagozás

Howard Jacobson: Shylock a nevem

Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából, a Hogarth Shakespeare projekt keretében neves angolszász szerzőket kértek fel egy-egy Shakespeare-dráma átdolgozására. A brit zsidó irodalom kiemelkedő alakjaként számon tartott Booker-díjas Howard Jacobson a Velencei kalmárt gondolja újra kisregény formájában. Jacobson a kezdetektől fogva megosztó színdarab antihősét, az egy font húshoz makacsul ragaszkodó Shylock figuráját a mai Észak-Anglia futballsztároktól és celebektől hemzsegő gazdagnegyedébe helyezi át. A fekete humorú átdolgozásban a hangsúly az apa-lány, illetve a zsidó-keresztény viszony ellentmondásaira tevődik át.

Eredeti mű: Howard Jacobson: Shylock Is My Name

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Shakespeare újra

>!
Kossuth, Budapest, 2016
256 oldal · ISBN: 9789630986847
>!
Kossuth, Budapest, 2016
326 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630986069 · Fordította: Karetka Zsófia

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

>!
sophie P
Howard Jacobson: Shylock a nevem

    Én ezt nagyon jó ötletnek tartom. Egy bizonyos Hogarth kiadó azzal jött elő, hogy felkért igazán neves írókat, (http://hogarthshakespeare.com/) hogy gondolják újra valamelyik Shakespeare-darabot. Mondhatom Howard Jacobson és A velencei kalmár igen jó párosításnak bizonyult. Arra pedig tényleg kíváncsi vagyok, milyen lesz Jo Nesbø és a Machbet, bizonyára elég véres.
    Nem mondanám magam egyértelműen Shakespeare-rajongónak, de Gyulán minden évben van egy kb kéthetes fesztivál (sajnos Gedeon Józsefet nemrég elvesztettük, de biztos vagyok benne, hogy gondoskodott róla, hogy legyen, aki továbbviszi a hagyományt), és mi rászoktunk. Azért évi 6-8-10 (vagy mennyi) előadást megnézni, az már kétség kívül soknak számít. És elég hamar rájöttem, hogy nem érdemes nekiindulni úgy, hogy az ember nem nézi előtte picit át, mit fog látni. Legalább a szereplők, a történelmi környezet, a fő konfliktus, … odafelé menet mindig felolvasást tartok, akárhányadszorra is nézzük ugyanazt a darabot, sokkal könnyebb figyelni a részletekre így. Ezt most csak azért mondom, mert a Shylock a nevem előtt is muszáj volt átismételni az eredetit – én egy filmet néztem meg –, tele van a szöveg olyan apró utalásokkal, amelyek előtt másképp értetlenül álltam volna. Lehet azt kérdezni, hogy akkor ez most miféle könyv. De képzeljük csak el, ha valaki mondjuk a Légy jó mindhaláligból készítene hasonló átiratot, valószínűleg nem kellene senkinek semmiféle sorvezető, mindenki tudná kb, mit jelent pl. az „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”, Meg hogy Nyilas Misi pakkot kapott. Legalábbis itthon.
    Szóval Howard Jacobson úgy oldotta meg a ráosztott feladatot, hogy fogta a történetet, és mai angliai környezetbe helyezte, a kulcsszereplőknek keresett egy mai kornak megfelelőt. Aztán belehívta, beleidézte Shylockot, mint egy időtlen figurát, mint egy szellemet, mint egy évszázadokon átívelő valaminek a megtestesítőjét, és feltette a kérdést: ”Ki itt a kalmár és ki a zsidó?” (Jacobson egyik kedvenc kérdése ez, azt hiszem).
    Az új főszereplő, Simon Strulovitch zsidó ember, (ha a vallást már nem is tartja, sem szigorúan, sem sehogy), módos műkereskedő. Felesége súlyos beteg, egyetlen lányuk 16 éves lett. Sok kérdés, kétely kavarog a fejében, Shylock a segítség, hol a saját példáját, hol a hitet, hol a történelmet idézi: hogyan szeresse egy apa a lányát áltálában, és főleg hogyan viselkedjék, ha zsidó családról van szó. Hoz-e valamit az a lány a családjából, van-e zsidó örökség, kell-e valamit tiltani, van-e számon kérni való. Ezek a kérdések nem csak a jelen történetet viszik előre, de Shylock szemszögéből magyarázzák az eredeti Shakespeare-darabot is: például az az egy font hús vajon miért pont egy font, és miért pont onnan való hús, ahonnan. Mikor Strulovitch valami hasonló szituációba kerül, talán hasonló gondolatok viszik előre, hogy a végkifejlet hasonlóan váratlan legyen.

13 hozzászólás
>!
makitra P
Howard Jacobson: Shylock a nevem

Hallottam egy nagyon jó mondatot egy filmelőzetesben: „Zsidónak lenni arról szól, hogy azon gondolkozol, mit jelent zsidónak lenni.” Howard Jacobson A velencei kalmár átirata pont erről szólt számomra, mégpedig parádés módon. Rettentően élveztem, hogy az eredeti darab kontextusát úgy változtatta meg, hogy a cselekmény helyszínét gyakorlatilag a főhős lelkébe helyezte át: hogyan határozza meg a karaktert a saját zsidósága, milyen negatív érzések, magalkuvások kapcsolódnak ehhez a „kategóriához”, még akkor is, ha szeretünk azzal kérkedni, hogy a modern korban az antiszemitizmus már közel sem olyan erős, mint pár száz évvel ezelőtt. De a végső kérdés mégis csak az, hogy megváltoztatható-e a múlt, hozható-e hasonló körülmények esetén azonos döntés, elvétetik-e az a bizonyos egy font hús? Frappáns és elegáns választ adott erre a kérdésre a regény, ami az év egyik legjobb olvasmányává vált számomra.

Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-12-26+…

6 hozzászólás
>!
Black_Venus
Howard Jacobson: Shylock a nevem

Nem könnyű olvasmány. Mintha 300+ oldalnyi pil-pult olvasnál arról, hogy…….. jaj miről? Lehet-e következetes az ember? vagy legyen inkább könyörületes? mit jelent zsidónak lenni? mit jelent tartozni valahová, ahová annyira már nem tartozik? mi az értékes az életben? és hasonló kérdések merülnek fel, amelyre nincs válasz, csak újabb kérdéseket hoznak, amelyet aztán megvitatnak – kik is? Hiszen itt nem Shylock a velencei kalmár, aki bosszúból egy font húst követel valami kis nyikhajtól, akinek hitelezett. Hanem Strulovich névre hallgat a kalmár; Shylock pedig csak mellékszereplő, a filozofikus zsidó ismerős, még csak nem is barát. A többiek inkább biodíszletek, a két Sh-val kezdődő figura mellett, akik végigvitatkozzák az egész könyvet.
Elképesztően intelligens könyv, éberséget követel, és néhol elvesztettem a fonalat, hogy akkor most ki kicsoda? de ezek a filozófiai, vallási, ontológiai viták kárpótoltak. Ez az a könyv, ami igazán nem is tetszett, de nagyon jó, és néhol találsz benne féloldalnyi vitát, amin nagyon hosszan lehet filózni, és úgy már megéri (és felér az eredetivel a szövegminőség is).

>!
Bolondkandúr
Howard Jacobson: Shylock a nevem

A finkler-kérdés után egyértelmű volt, hogy a Shakespeare műveit újragondoló sorozatból a legjobban Howard Jacobson regénye érdekel. Előtte gyorsan elolvastam A velencei kalmárt Nádasdy Ádám új fordításában, hogy friss legyen a kapcsolat közöttük.
Bátor és érdekes választás, különös darab, nem is tartozik a legnépszerűbbek közé, itt a Molyon is elég ellentmondásos értékelései vannak. Ki kell emelni, mert itt-ott még az antiszemitizmus vádja is felmerül, hogy Shakespeare korában már rég nem éltek zsidók Angliában (1290-es kiűzésük óta), így nem is ismerhette őket. De a vádat mindennél jobban cáfolja számomra Shylock mély emberséggel megírt monológja.
Ahogy ezt a banális szerelmi szálból és súlyos emberi drámából összegyúrt történetet Jacobson feldolgozta, az bizony pazar. Finoman helyezte át a hangsúlyokat, ötletes csavarokkal kapcsolta össze szereplőit A velencei kalmár alakjaival és cselekményével, sok humorral és okos (de nem szájbarágós) gondolatokkal. A számunkra elképzelhetetlen luxusban unatkozó újgazdagok groteszk világában megjelenő Shylock a színdarabon kívül a bolygó zsidó legendáját is megidézi. Mindehhez a manchesteri tél komor és hangulatos hátteret biztosít.
Lenyűgöző, így kell és így szabad feldolgozni egy klasszikust (vagy bármit).

>!
Kossuth, Budapest, 2016
326 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630986069 · Fordította: Karetka Zsófia
>!
Renáta_G
Howard Jacobson: Shylock a nevem

Howard Jacobson: Shylock a nevem

Ennek a műnek az alapja A velencei kalmár, melynek helyszíne a fényűző, nyüzsgő Velence és Belmont. Azt szokták mondani, hogy a szerelemnek ára vannak. Bassanionak pénzre volt szüksége, hogy megkérhesse szerelme, Portia kezét. Barátjához, a kalmárhoz fordul, aki épp nem tud neki segíteni, de elkíséri a zsidó származású uzsoráshoz, Shylockhoz, aki bár ad nekik kölcsönt, érdekes feltételt szab: amennyiben nem fizetnek időben, Antonio, a kalmár a testével fizet, pontosabban testének egy darabjával, egy fontnyi hússal. Eközben Portia a kérők miatt izgul, de végül megérkezik Bassanio és vele a remény a boldogságra. Egy kis tündérmese a kérők próbatételeivel…
Ezalatt Antonionak szembe kell néznie a kapzsi uzsorással és annak bosszúvágyával korábbi sérelmei miatt. Kettejük viszályában a keresztény-zsidó ellentéten van a hangsúly. Szerelem, bosszú, álruhás lányszöktetés…érdekes fekete humorú komédia.

A brit újságíró ezt a rendkívül megosztó darabot választotta és a történetet az Észak-Angliában élő celebek és futballsztárok világába helyezte el. Elegáns környék, luxus ameddig a szem ellát. Tökéletesen illeszkedik a sztori a mai időkbe, mégis hű maradt az eredetihez…

Bővebben:
http://kulturpara.blog.hu/2016/12/27/shakespeare_dramai…


Népszerű idézetek

>!
Black_Venus

A búskomorság az eszköz, mely segítségével a nemes életre vágyók a létezés mindenki mást körbekerítő röhejessége fölé emelkednek. Az igazságtalanság, a banalitás, az állandó kegyetlenség fölé. Búskomorságuk a bizonyíték, hogy ők a fentieknél messze nemesebb szenvedésekre hivatottak.

295. oldal (Kossuth, 2016)

>!
Black_Venus

– Szóval, hogy ha nem csinálunk zsidó dolgokat, nincsenek zsidó barátaink, nem eszünk zsidó ételeket és nem ünnepeljük a zsidó ünnepeket, akkor miért kell zsidó fiúval járnom? – érdeklődött később az apjától.
– A folytonosság kedvéért – hangzott a válasz.
– Minek a folytonossága?
– Azé, aminek születtél.
– Zsidónak?
– Folytonosnak.
– De nem értem, hogy az mit jelent.
– Én sem. De annyit tudok, hogy nem arra születtél, hogy félreállítsd magadat az útból. Nem véletlenül vagy, Beatrice. Nem önmagaddal kezdődtél, úgyhogy nem végződhetsz önmagaddal. Az élet komoly dolog. Nem ingathat meg minden múló szeszély.
Nem vagy zsanérjából kiszakadt ajtószárny.

223-224. oldal (Kossuth, 2016)

>!
Velvet_Teddy

– Olvasd fel nekem azt a vígjátékot arról az emberről, akivel elhitetik, hogy féreg – szokta volt mondani.
– Az Átváltozásra gondolsz?
– Nem, drágám, a Mein Kampfra.

45. oldal

>!
Velvet_Teddy

Miután annyi ideig hallgattuk, hogy mit látnak a gojok, ha ránk néznek, nem csoda, hogy a végén mi magunk is valami hasonlót látunk. Így működik a meghurcolás. Az áldozat átveszi kínzója nézeteit. Ha ilyennek tűnök, bizonyára ilyen is vagyok.

88. oldal

>!
Velvet_Teddy

A legnagyobb illúzió az, hogy az idő munkája jótékony változást eredményez.

318. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lewis Carroll: Évike Tündérországban
Dickens Károly: Ritkaságok régi boltja
Charles Dickens: Nickleby Miklós élete és viszontagságai
George Monck Berkeley: Mária – vagy A' nemes gondolkodású paraszt leány
Charles Dickens: A Jarndyce-örökösök
Bram Stoker – Tania Zamorsky: Drakula
Daniel Defoe: Bob kapitány
Kelly Oram: Cinder és Ella
Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses – Tüskék és rózsák udvara
Marissa Meyer: Scarlet