Howard Fast, a nálunk is oly népszerű regény, a Spartacus szerzője az amerikai baloldali írók egyik kiemelkedő egyénisége. Ebben a regényében az ötvenes évek hidegháborús hangulatáról a McCarthy-izmus rémtetteiről rántja le a leplet. A regény hőse Silas Timberman, a szürke mindennapjait élő, jelentéktelen kis egyetemi tanár, aki az ötvenes évek boszorkányüldözéseinek korában járja végig az értelmiségiek kálváriáját, s válik hőssé, az emberi jogok bátor hirdetőjévé. Fast regényének olvasása közben határozottan érezzük, hogy itt nem egy egyedülálló esetről van szó, ez a probléma nem egy ember problémája volt, hanem az egész haladó amerikai világé, az amerikai népé; s az egész haladó emberiség lélegzetvisszafojtva figyelte, hogyan harcolt az ötvenes években az amerikai nép a szabadság és a gondolat bilincsbeverői ellen.
Silas Timberman 9 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1954
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Az amerikai történelem egyik nagy szégyenfoltja a McCarthyzmus, a kommunista hatalomátvételtől rettegő kormány – egyébként „meglepően” bolsevikszerűen – brutális intézkedései a kommunizmussal megvádolt emberek ellen. Howard Fast ezen korszak egyszerű hőseinek állít emléket Silas Timberman történetével. És igen pontos képet ad a bicskanyitogató aljasságokkal, az erkölcsileg magasra helyezett, de menthetetlenül bukásra ítélt főszereplőjével. A leírása gördülékeny, a cselekménye pedig minden egyértelműsége ellenére is zseniális, jól bemutatja korát és egyben keményen kritizálja is.
Népszerű idézetek
Brian megkérdezte tőle, mi az az idő.
– Ez aztán a fogas kérdés, Brian – mondta az öreg mosolyogva. – Nem olyan, mint a pénz, mert veled születik, akár szegénynek születsz, akár gazdagnak, az idő veled születik… de olyanná válik, mint a pénz, fiacskám. Az egyik okosan költi, a másik bolond módra, a harmadik fukarkodik vele, és a végén mégis eltékozolja, és a jelen pillanatban neked sokkal több van belőle, mint nekem.[…]
15. oldal, első fejezet (Európa, 1980)
– A háborúban kaptad, ugye? Megöltél vele valakit?
– Távcsővel nem lehet ölni, Brian. Az ember arra használja, hogy olyasmit meglásson vele,a mit addig nem láthatott.
– Mint a csillagokat. Mintha például a holdon élnénk. Tudod, akkor fölvennéd a látcsövet, és olyan tisztán látnád a Marsot, mint a tenyeredet. Tudtad ezt, apu? Hogyha a holdon élnénk. És tudod, mit mondott még Ike bácsi?
– Nem tudom, biztosan meglepetés!
– Azt mondta, egyik este, ha szabad sokáig fennmaradnom, elvisz az obszetoriumba… így mondják?… ahol a nagy teleszkóp van.
– Obszervatóriumot akarsz mondani.
– Igen, az obszervatóriumba, ahol nagy teleszkóp van. Olyan nagy, hogy gépezet kell még ahhoz is, hogy elforgassák. Tudtad ezt, apu?
63. oldal, második fejezet (Európa, 1980)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember 94% ·
Összehasonlítás - Martha Hall Kelly: Orgonalányok 93% ·
Összehasonlítás - Stephen King: 11/22/63 92% ·
Összehasonlítás - Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje 92% ·
Összehasonlítás - Joyce Carol Oates: Szöszi 95% ·
Összehasonlítás - Stephen King: 11.22.63 92% ·
Összehasonlítás - Chaim Potok: Az ígéret 93% ·
Összehasonlítás - John Grisham: A festett ház 92% ·
Összehasonlítás - Paul Auster: 4 3 2 1 91% ·
Összehasonlítás - Stephen King: Az 90% ·
Összehasonlítás