Tut-ankh-Amen sírjának feltárásáról, a sír izgatóan érdekes megnyitásáról és az előkamra kincseinek leírásáról Howard Carter és A. C. Mace: Tut-ankh-Amen sírja című könyve számol be (1992-ben jelent meg).
1926-ban a Tut-ankh-Amen világszenzáció csúcspontján, néhány hónap alatt 12 000 túrista tekintette meg a sírt. A „fáraó átka” vagy a „fáraó bosszúja” című rémséges legenda elindítója Lord Carnavon (a kutatás finanszírozójának) megdöbbentő halála. Egyiptológusok, kutatók vagy egyszerű munkások egyaránt természetellenes halállal estek áldozatául.
Történelmi tény, hogy 1930-ban a közvetlen feltárók közül már csak Carter marad életben. (Elhunyt A. C. Mace régész is, előző kötetünk társszerzője.)
Ez a kötet Carter további munkájának eredményeit tárja fel az olvasó előtt, s képet ad mindarról, ami e világraszóló felfedezés a mai napig újat és meglepőt hozott s egyúttal a múmiának és a sírban talált tárgyaknak tudományos feldolgozását is tartalmazza.
Tut-ankh-Amen koporsója és múmiája 9 csillagozás
Várólistára tette 18
Kívánságlistára tette 30
Kiemelt értékelések
Nekem nagyon tetszett. Egy igazi régész, a megtaláló mesél a talált tárgyakról, közbe csempészve a tapasztalatait, a megtalálás körülményeit. Olyan izgalmasan első kézből való.
Népszerű idézetek
Az embert mélyen meghatotta, hogy mennyire gondoskodtak a halott jólétéről, amit a legnagyobb boldog érzés lelkesített. Az egész kamra és berendezése gyönyörűen jellemezte e régiek gondolkozásmódját. Láthatjuk, hogy áthatva az önmaguk alkotta istenek és démonok iránti félelemtől, őszinte érzéssel ragaszkodtak a halotthoz.
46. oldal (Százszorszép Kiadó, 1993.)
E királyi pompa és ragyogás között – mindenütt az arany csillogása – semmi sem volt olyan szép, mint ezek a hervadt virágok, melyeken még meglátszott a színek nyoma. Ezek megmondják nekünk, milyen rövid időközök valójában ez a háromezer és háromszáz év, csak a tegnap és a holnap. Valóban, a természetnek ez a kis érintése rokonná tette az ókori és a mi mai civilizációnkat.
58. oldal (Százszorszép Kiadó, 1993.)
És így a lépcsőktől, a meredeken lefelé haladó folyosókon, az előkamrától és a sírkamrától, az aranyos szekrényektől és ettől a nemes szarkofágtól szemeink odafordultak e szarkofág tartalmához, az ifjú király hanyattfekvő alakját mutató aranykoporsóhoz, amely Ozíriszt jelképezte, vagy talán, amit félelem nélküli tekintetéből sejthetünk, az ember ősrégi hitét a halhatatlanságban.
58. oldal (Százszorszép Kiadó, 1993.)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kákosy László: Ré fiai 96% ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája 94% ·
Összehasonlítás - Hérodotosz: A görög-perzsa háború 92% ·
Összehasonlítás - Christiane Desroches-Noblecourt: Tutanhamon 92% ·
Összehasonlítás - Kákosy László – Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében 95% ·
Összehasonlítás - Joyce Tyldesley: Egyiptom aranykora – Az Újbirodalom ·
Összehasonlítás - Kertész István: Nagy Sándor, a hódító 95% ·
Összehasonlítás - Bill Manley (szerk.): Hetven rejtély az ókori Egyiptomból ·
Összehasonlítás - Steffen Wenig: A nő az ókori Egyiptomban ·
Összehasonlítás - T. G. H. James: A nagy fáraók ·
Összehasonlítás