A rajztanárok rajzolni tanulnak, a hegedűművészek hegedülni, a színészhallgatók színészkednek, és ez így van rendjén. Az irodalom is művészet, azonban itt az intézmények elfelejtették az alkotva tanítást.
Most újra fel kell fedeznünk, mert tanulni saját élményekkel lehet, mert tehetségre nem lehet kiképezni, de szakmára igen, mert a zseni szakismeret nélkül eszköztelen dilettáns, mert a rúdugróknak, konyhai mosogatóknak és atomfizikusoknak is éppúgy szebb az életük az írástól, ahogy a zenétől, tánctól is, és mert a közgazdászok, asztalosok és politikusok is jobb szakemberek lesznek, ha művészeteket tanultak. Vissza kell vennünk az iskolába az írásoktatást, különben lehúzhatjuk a rolót. És mert írni jó.
De hogyan csináljuk? A magyartanárokat nem képezték ki írásra, írástanításra végképp nem, és az egész terület a szent megközelíthetetlenség ködébe rejti magát. Mer ilyesmibe belefogni normális ember? Illik ezt?
A vers ellenforradalma verset írni tanít, és tanítani… (tovább)
A vers ellenforradalma 10 csillagozás
Enciklopédia 13
Kedvencelte 2
Most olvassa 5
Várólistára tette 26
Kívánságlistára tette 25
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása
Kedves Olvasó,
a könyv olvasása során a következő mellékhatások léphetnek fel:
1. folyamatos ritmikus dobolás a könyv fedlapján (súlyosabb esetben mormogással, dalolászással, ordítva tátitázással is megjelenhet),
2. két komoly verstani gyakorlat között mélyről, gyomorból feltörő, jóízű nevetés (ne tessék védekezni, a könyv őszinte, ez van),
3. düh és mély letargia sűrű váltakozása, miközben a sarokba kuporodva azt ismételgeti a Kedves Olvasó, hogy „nekem miért nem így tanították a magyart általánosban/gimiben/egyetemen” (ne aggódjon, szinte mind egy cipőben járunk),
4. heurékázva felugrálás a könyvvel a kézben egy-egy verselési minta megértése, elsajátítása után (bizonyosodjon meg róla, hogy nincs a Kedves Olvasó körül semmi törékeny vagy testi épségére károsan ható tárgy),
+5. az eleve gyenge jellemű (tanári pályára lépő vagy már azon levő) Kedves Olvasóknál kikerülhetetlen mellékhatásként megjelenhet az a végső elhatározás, miszerint igenis meg tetszik csinálni a magyartanári kiegészítő képzést is (levelezőn, sok pénzért, de csakazértis), hogy ezt a módszert élesben is kipróbálhassa.
A mellékhatások változó sorrendben és mértékben is megjelenhetnek. Kérjük, Kedves Olvasó, ne essen pánikba. Ez a könyv nem annyira ellen, nem annyira forradalmi és nem annyira veszélyes, mint elsőre tűnik, viszont hogy nem fog sokáig a polcon porosodni, az is fix.


Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása
Technikai okokból kifolyólag tartott ilyen sokáig az olvasás: egyszerűen nem találtam meg a könyvet. Hónapokig. Aztán most egy kupac aljáról sikerült kihalászni, így be is fejeztem végre.
Tudjátok, vannak azok a riasztóan vastag, száraz és unalmas verstanok. Na, ez a könyv nem olyan. Szerintem remek alternatívaként, de minimum kiegészítésként szolgálhat hozzájuk. Nálunk az egyetemen sajnos nincs kreatív írás (és kb semmi olyan tárgy, ami az írással lenne kapcsolatos, na de mindegy, a lényeg, hogy tudom az összes jel és rag történetét…), de például a KRE-n szuperül funkcionálhatna ez a könyv. Lehet, hogy funkcionál is. Mókás, laza, de pontos, alapos. A poénkodás néha már kicsit erőltetettre sikerült, ezért a fél csillag levonás.


Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása
Sokat gondolkodtam, hogy mindenféle versmértékben-formában kellene írnom az értékelést, bizonyítandó, hogy elvégeztem a feladatokat is, nem pusztán olvastam őket.
De minthogy nem érzem magam autentikus személynek – megkímélek mindenkit ettől.
Bár volna egy-pár jó ötletem, például a szapphói strófa negyedik, ún. adoniszi sorára:
Edd meg a szappant!,
avagy nevén is nevezhetném, s írhatnám
„Most jázminos lugasban”,
anakreóni sorral – csak hát szegény Csokonai forogna a sírjában,
másrészről meg tél közeledtén illata nélkül (hexameter) mit sem ér a lugas meg a jázmin (próza, hehe!).
Félretéve a játszadozást: a két nagy részből álló munka – versírás / versfordítás – logikusan építkezik, és nem nélkülözi a humort sem.
Sok kedvencem közül erről: http://moly.hu/idezetek/567226 egy olyan Kazinczy-féle Catullus-fordítás jutott az eszembe, amelyhez már évtizedek óta kerestem a fenti idézetben meglelt megfelelő magyarázatot:
Az eredeti 13 soros szöveg:
Caius Valerius Catullus: Ad Lesbiam
Vivamus mea Lesbia, atque amemus,
rumoresque senum severiorum
omnes unius aestimemus assis!
soles occidere et redire possunt:
nobis cum semel occidit brevis lux,
nox est perpetua una dormienda.
da mi basia mille, deinde centum,
dein mille altera, dein secunda centum,
deinde usque altera mille, deinde centum.
dein, cum milia multa fecerimus,
conturbabimus illa, ne sciamus,
aut ne quis malus invidere possit,
cum tantum sciat esse basiorum.
Kazinczy Ferenc 18 soros fordítása/magyarítása. Becsületére legyen mondva, a ritmust igyekszik visszaadni, de tartalmában eléggé szabadon eltér az eredetitől…
Üss! a kő dudogó napádat! édes
Erzsim! hadd haragudjék, hadd eméssze
dünnyögéseivel hektiás tüdőjét!
Ne gondolj vele, mit locsog felőlünk,
ha vendégeivel guzsalynak ülvén,
minket s másokat ízre-porra nyelvel.
Csússz hozzám csak azért is; ő moroghat!
s nyomd bátran ajkamra gyönge szácskád.
Adj egy csókot, hamar! – még egyet! – újra
nem lát most – hamar egyet! – ah, ne rettegj,
nyomd jobban! – szaporázd s ne kapd el ajkad!
Adj százat! – hamar! – ezret! – újra százat!
adj, adj harmadik ezret! – újra százat!
ismét más ezret! – meg újra százat!
add számláltalan! – hogy se mi ne tudjuk
számban tartani, mennyi csókot adtál,
se zsoltárra szorúlt napád ne győzze
édes vétkeinket rovásra róvni!
Hát ja, mennyire másképpen éldegélnek a huszonegyedik századi ifjak! Erre meg csak annyit mondanék – kiáltanék fel – a nagy Ciceróval: O tempora! O mores!
Ez is igen jeles munka volt, érdemes az olvasásra-tanulmányozásra.


Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása
Habár a kötet címe egy radikálisan új szemléletmód bemutatását feltételezi, kiderül, hogy valójában egy régen (1700-as években) meglévő, de mára a közoktatásból már kiveszett módszert ajánl: az alkotva tanulást. Az irodalom íráson keresztül történő megismerését. Ironikus módon éppen ez a módszer volna ma a legkorszerűbb.
A könyvben található 39 alkotói feladaton keresztül egy általános verstani alaptudást szerezhetünk. A kötet fő témái az ütemhangsúlyos, az időmértékes és a szimultán verselés alapjai, illetve nagy szerepet kap a fordítás mestersége is. A szerző saját, és egyetemi hallgatóinak munkáin keresztül ad alapos példákat és részletes, oktató jellegű leírást szinte mindenről, amit tudni lehet a három versrendszer és a fordítás alapjairól, mindezt ráadásul nagyon modern módon, néhol humoros hozzáállással.
Számomra nagyon kellemes kimozdulás volt a komfortzónából, hiszen eddig egy-két kivétellel csak szabadverseket írtam. Nagy élmény volt eljátszadozni pl. a verslábakkal, amelyek pl. a hexameter esetében sosem álltak tőlem távol, de a ráismerés, hogy mennyivel jobbá tudja tenni egy vers szövegét a ritmus, végleg kedvenc sorfajtámmá avanzsálta.
Ezeken keresztül a könyv kitér néha a verstanon kívül eső, de irodalomhoz kapcsolódó érdekességekre is, mint például a „vers” szó eredete:
A sor retrográd módon, visszafelé képződik meg. […] A „vers” szó eredete is ezt mutatja. A latin szóbokor névszói és igei változatai valaminek a fordítottját, visszáját jelentik, megfordulásra, megfordításra, újrázásra utalnak ("vertere" eredetileg = az eke megfordítása a szántóföld végén). Nem véletlen, hogy sok idegen nyelvben a „vers” szó elsősorban „sort” jelent.
Azaz: úgy, ahogy a termőföldet is sorról sorra megműveljük az ekével, úgy a szöveget is verssé műveljük a sorokba rendezésen keresztül. Szerintem ez csodálatos, szebb eredendő jelentése a „vers” szónak nem is lehetne.
Azonban mindezeken keresztül a kötet célja az irodalomoktatás felfrissítése, megjavítása, de minimum egy iránymutatás, hiszen ez a könyv nem csak írni tanít, hanem tanítani is tanít. Sok pedagógiai, módszertani tippet és eljárást kínál tanárok számára is, amelyek alkalmazásán keresztül tényleg meg lehet(ne) szerettetni az irodalmat a tanulókkal. A fő szempont az alkotva tanulás, az irodalom és az olvasás közelebb hozása.
Az irodalomoktatásból teljes mértékben kiveszett az, hogy az irodalmat művészetként kezelje – márpedig az:
A rajztanárok rajzolni tanulnak, a hegedűművészek hegedülni, a színészhallgatók színészkednek, és ez így van rendjén. Az irodalom is művészet, azonban itt az intézmények elfelejtették az alkotva tanítást.
Úgy gondolom, hogy ez a könyv nem csak egy megbízható elméleti és gyakorlati verstani útmutató, hanem egy erős alapját képezhetné egy megújuló, hatásosabb és emberközpontúbb irodalomoktatásnak is. Az íráshoz és az irodalomtanításhoz való elképzeléseivel pályakezdő íróként és leendő tanárként is teljes mértékben egyetértek, sőt tudom jól, hogy minden leendő és hivatásos irodalomtanár inkább ilyen keretek között és ilyen módon kívánna oktatni… ha a rendszer engedné.
Népszerű idézetek




4. FELADAT
Olvassunk bele bárhol Hésziodosz, Homérosz, Vergilius, Janus Pannonius műveibe, és skandáljuk a sorokat – vagy ne is törődjünk ezekkel a szerzőkkel, hanem skandáljuk egy újságcikk vagy receptkönyv szövegét, vagy bármit. Úgyis ki fog derülni, hogy versekkel könnyebb. De a legjobb, ha saját nevünkkel kezdjük.
Ha szégyenkezünk infantilis viselkedésünk miatt, bújjunk el (én is szégyenkezem), vagy ha van kisgyerekünk, csináljuk vele együtt – a gyereknek tetszeni fog. Ha nincs gyerekünk, szüljünk vagy kérjünk kölcsön egyet.
16. oldal, Antik vers magyar nyelven
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása




13. FELADAT
Most nehezítsünk. Legyen egy hexameter egy szöveg. Gyűjtsünk feliratokat, kreáljunk hirdetéseket!
Áfásszámla-igényét, kérjük, előre jelezze!
Gépjármű-vezető jogosítványok kiadása
Férjemet és a családom rabszolgának eladnám.
Választási szövetség földönkívülieknek
Fektessen komoly összegeket műszőrme subába!
27. oldal, Antik vers magyar nyelven
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása




Költő az, aki tagolt közléssel tagolatlan élményt teremt.
11. oldal, Vers
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása




Mi a helyzet a normaszegéssel? Mindent lehet, soha ne tétovázzunk, ha dúlni, rombolni támad kedvünk. De előbb tudnunk kell használni a sztenderdet. A szabály fölényes ismerete tesz képessé bennünket a szabálysértés erejének és szépségének felismerésére.
62. oldal, A nyugat-európai vers magyar nyelvű alkalmazásának hagyománya
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása




Írjunk sok-sok hexametert, hogy szokjuk a ritmust,
aztán dőlhet bőven az ötletek áradatával a
mindenféle mesés történet: a Star Trek, a South Park,
Mátrix, Sin City, Szomszédok, meg a többi szemét, a
lényeg a rögtönző versírás, hogy gyakoroljunk.
[példaszöveg a hexameter könnyű elsajátíthatóságára]
25-26. oldal, Antik vers magyar nyelven, 12. feladat
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása




Felejtsük el a kreatív írás kifejezést. Az írás kreatív tevékenység – ahogy a zenélés, festés, tánc, építészet, mozgóképi művészetek, szobrászat és a dráma is, tehát nem mondjuk, hogy kreatív dráma, kreatív építészet. Tiszta fogalmi bázissal javulnak a gondolkodás esélyei.
141. oldal
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása




A művészet hasznos tudatmódosító, segít elviselni saját magunkat és a külvilágot. Megváltoztat bennünket, a környezetünk pedig általunk változik. Az irodalom jót tesz.
136. oldal
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása




0. feladat
Nézzünk utána, melyik nyelv milyen szót használ a költészetre és a költőre! Mi a szavak jelentése? Milyen kulturális, vallási, lélektani viszonyokra következtetünk a költészetet jelölő szavakból?
Melyik nyelv melyik szót használja a fordításra?
Melyik nyelv milyen szót használ a versre?
Egy példa kedvcsinálónak: a 12-13. századi akvitániai és provanszi nyelvben a versköltést a találás szóval jelölték (trobate = találni). A költő a trobator: az ember, aki talál – mire?
12. oldal
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása




A vers eredete
A sor retrográd módon, visszafelé képződik meg. Miért? Mert a szabályszerű ismétlődéssel vissza-visszatérő megállítóhelyek csak az egység végén mutatják meg, hogy hol van az egység határa. Hallgatjuk a beszédet, felismerjük a szabályosan ismétlődő határjelölőket, néhány sor után már várjuk őket – ám a határjelölők felől visszafelé kezdtük el érzékelni a megállítóhely előtti egységet. A vers szó eredete is ezt mutatja. A latin szóbokor névszói és igei változatai valaminek a fordítottját, visszáját jelentik, megfordulásra, megfordításra, újrázásra utalnak (vertere eredetileg = az eke megfordítása a szántóföld végén).
Nem véletlen, hogy sok idegen nyelvben a vers szó elsősorban sort jelent.
19-20. oldal
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma 96% A versírás és versfordítás tanulása és tanítása
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szepes Erika: A mai magyar vers I-II. ·
Összehasonlítás - Szepes Erika – Szerdahelyi István: A múzsák tánca ·
Összehasonlítás - Kecskés András – Szilágyi Péter – Szuromi Lajos: Kis magyar verstan ·
Összehasonlítás - Kecskés András: A magyar vers hangzásszerkezete ·
Összehasonlítás - Kecskés András: A vers hangzásvilága ·
Összehasonlítás - Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan ·
Összehasonlítás - Horváth János: A magyar vers ·
Összehasonlítás - Imre Flóra: Verstan és szöveggyűjtemény a verstan tanulmányozásához ·
Összehasonlítás - Szepes Erika: Magyar költő – magyar vers ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai 99% ·
Összehasonlítás