Horváth Tibor (szerk.) · Papp István (szerk.)

Alapvetés (Könyvtárosok kézikönyve 1.) 20 csillagozás

Horváth Tibor – Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve 1. – Alapvetés

A mai kor könyvtára ismeretgazdálkodó intézmény, tevékenységének tárgyát az ember szövegekben megfogalmazott szellemi termékei jelentik, feladata pedig az állományban a releváns szövegek visszakeresése. A könyvtár- vagy információtudomány háromkötetesre tervezett kézikönyvének első része az alapozást szolgálja. Vizsgálja magát a tudományt, annak szerkezetét, struktúráit, amelyekre a könyvtári technológiát alapozni lehet, foglalkozik a tudománymetriával, az ismerethordozók, dokumentumok tipológiájával, az állománygyarapítás elveivel és szempontjaival. A második kötet magukkal a könyvtárakkal, könyvtártípusokkal, a legnevezetesebb bibliotékákkal ismertet meg, míg a harmadik kötet a könyvtári technológiákkal kapcsolatos kérdéseket öleli fel.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris kézikönyvek Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2003
286 oldal · ISBN: 9633894085
>!
Osiris, Budapest, 1999
286 oldal · ISBN: 9633796466

Enciklopédia 1


Most olvassa 2

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 11


Népszerű idézetek

Zonyika P>!

Az emberiség alapvető vágyai közé tartozik az óhaj, hogy rendet teremtsen, és a renden keresztül áttekintést nyerjen, valaminek az értelmét felismerje.

37. oldal, 2.1 Az információkereső nyelvek - 2.1.1. Célok és feladatok

8 hozzászólás
Bubuckaja>!

George Zipf (1965) felfedezte, hogy Joyce Ulysses című regényének szavait előfordulási számuk szerint rendezve a kumulatív előfordulásszámok és a bennfoglaló gyakoriságértékek szorzata állandó.

107. oldal

7 hozzászólás
Zonyika P>!

A számítógépes monitor a műszálas ruhához hasonlít. Az ötvenes években felhasznált műszál minden szempontból ideális: egyszerű előállítani és felhasználni, a belőle készült ruha könnyen mosható és nem kell vasalni. Csak éppen az emberek nem szívesen hordják. A monitor is a valaha kitalált leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb eszköz a szövegek megjelenítésére, de sajnos senki nem szeret róla olvasni.

5. kötet, bevezetés

Mária P>!

A patriotikum (vagy nemzeti irodalom) négy kategóriát ölelhet fel. Magyarországra, vagyis a hugarikumra vonatkoztatva, ezek a következők:
a) területi hungarikum minden olyan dokumentum, amely teljes egészében vagy legalább részében Magyarország területén jött létre, vagy magyarországi telephelyű kiadó adta ki. Magyarország területének a mindenkori magyar állam közigazgatási területe értendő. A terület meghatározása tehát attól függ, hogy a dokumentum készítésekor annak készítési (publikáció esetén: megjelenési) helye Magyaroszág közigazgatási területéhez tartozott-e;
b) nyelvi hungarikum – előállítási (megjelenési) helyétől függetlenül – minden olyan dokumentum, amely teljes egészében magyar nyelvű; a részben magyar nyelvűek közül azok, amelyeknek teljes terjedelmén magyar nyelvű szöveg is végigvonul, vagy – a dokumentumok keletkezési idejétől függő mértékben – jelentős önálló magyar szövegrészt is tartalmaznak;
c) személyi-intézményi hungarikum – előállítási helyétől és nyelvétől függetlenül – minden olyan dokumentum, amelynek szellemi vagy fizikai létrehozásában Magyarországon született, illetve az alkotás idején itt megtelepedetten tevékenykedett személy, Magyarországon működő, illetve magyar vonatkozásban illetékes testület (jogi személy) közreműködött (a “személy” fogalmába itt szerző, fordító, előadóművész stb. egyaránt beletartozik);
d) tartalmi hungarikum – előállítási helyétől és szerzője nemzeti hovatartozásától függetlenül – miden olyan dokumentum, amelynek tárgya a magyar nyelv; amely Magyarország vagy annak valemely területi egysége lakóit, testületeit, vagy ezek bármely tevékenységét ismerteti; amely legalább egy önálló részében magyarországi személy(eke)t , illetve testület(ek)et ismertet.
Az első kategória fogalmán tehát mindenkor egy adott ország területén megjelenő, vagyis belföldi dokumentumok értendők, míg az utóbbi három az ország szempontjából külföldön előállított dokumentumok nemzeti vonatkozásait határozza meg. (A szakirodalom olykor a patriotikum fogalmát erte a három, külföldi megjelenésű kategóriára korlátozza, nem értve bele a belföldi dokumentumok körét).

226-227. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hungarikum
eduscho89>!

A publikáció a tudós számára a fennmaradás eszköze, afféle emlékmű. Érthető tehát, hogy az emberi tényező is erősen közreműködik az írásra való hajlamban. „Korunk egyik rákfenéje a könyvek elburjánzása, annyira megfekszi már az ember gyomrát, hogy képtelen megemészteni azt a sok haszontalanságot, amit nap mint nap világra kotlanak" – írta egy bizonyos Barnaby Rich 1616-ban(!) (Braun és mások 1992). A tudósok szerint persze mindig csak a társak bűne a szószátyárság; a jeles Barnaby Rich huszonhat könyvet „kotlott világra", midőn feltűnt neki a szálka – a más szemében.

91. oldal

eduscho89>!

A tudományban az elismerést a tudóstársak közleményeiben való felhasználás, az azokban való megemlítés tanúsítja. Az idézetek nemcsak arra valók, hogy valaki alátámassza velük saját állításait, hanem van egy nem is olyan rejtett szimbolikus szerepük is. Fenntartják az intellektuális hagyományokat és megvalósítják a tudóstársak elismerését, ami ahhoz szükséges, hogy a tudomány hatékonyan működjön társadalmi aktivitásként. A legérzékletesebben Newton Hooke-hoz írt levelének szavai fejezik ki ezt: „Ha messzebbre láttam, csak azért volt, mert óriások vállán álltam”

94. oldal

eduscho89>!

„A magfolyóiratok a könyvtár állományának kvintesszenciáját jelentik, azaz a tovább már nem csökkenthető minimumot; ha ebből bármit elveszünk, már nem beszélhetünk könyvtárról, hanem csak egy papírkazalról.”

108. oldal


A sorozat következő kötete

Könyvtárosok kézikönyve sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Varga Katalin – Mészárosné Szentirányi Zita (szerk.): Összehasonlít(hat)ó könyvtárügy
Katsányi Sándor – Könyves-Tóth Lilla: Fölfedezem a könyvtárat
Buzási Éva – G. Szabó Sára – Kiss Gábor (szerk.): Könyvtárak a tudomány és a felsőoktatás szolgálatában
Nagy Attila (szerk.): Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban
Dán Krisztina – Dragon Katalin – Homor Tivadar: Így működik az iskolai könyvtár
Sylvia P. Webb: Térítéses könyvtári és információs szolgáltatások bevezetése
Papné Angyal Ágnes: Gyűjteményszervezés
Kocsy Anikó: Periodika-feldolgozás a magyar nemzeti könyvtárban
Zalainé Kovács Éva: A total quality management (TQM) alkalmazása a könyvtárban
Ferenczy Endréné: Gyűjteményszervezés