A ​próféta »igazi« utódai 1 csillagozás

A könyvet egy szegedi barátnőmtől kaptam ajándékba. Aktualitása a mai világtörténelemben kézenfekvő, bár nálunk viszonylag csekélyek hatásai – hacsak a mecset-ügyeket nem számítom.
Történeti visszatekintéssel indul, amelyből tudható, hogy”a próféta 632-ben bekövetkezett halála egybeesett az iszlám gyors terjedésének és az arab birodalom kiépülésének kezdetével. A szent háborút vívó harcosok már 630 körül uralták egész Arábiát; 634-ben Szíriát, 636-ban Egyiptomot rohanták le, 641-ben pedig – megsemmisítve a Szászánida Birodalmat – elfoglalták Iránt. Időközben az iszlám két irányzatra szakadt: siítákra és szunnitákra. A hódítások az ezt követő évtizedekben is folytatódtak: Észak-Afrika, Kis-Ázsia muszlim uralom alá került, majd a hódítok megjelentek Belső-Ázsiában is. Az iszlám egyszerűsége és népszerűsége a továbbiakban is töretlennek bizonyult: Kína és India határa, az egyenlítő vagy a déli tengerek messzesége sem volt képes megállítani e hit terjedését. Európa azonban ellenállt, s sajátos szellemi arcvonal formálódott ki. Korunkban a 19. sz.-ban viszont, amikor a modern iszlám első nagy 'ébredési mozgalmai' elindultak, az iszlám követőinek túlnyomó része gyarmati sorban élt. Az idegen uralom alatt élő muszlim népek számára a hit új dimenziót nyert: a Próféta hitén lévők világközösségének univerzalizmusát, egyben az idegen, döntően keresztény hatások elleni védekezés eszközét is jelentette. Egyszerre léptek fel tehát az iszlám világában olyan modernizációs mozgalmak, amelyek a próféta hitét európai kulturális mintákkal kívánták összhangba hozni, és olyanok, amelyek a Korán eredeti szelleméhez való szigorú visszatérés programját hangsúlyozták. Az előbbi, 'europaizáló' törekvések Törökországban és Egyiptomban jutottak a leginkább szóhoz, a modern fundamentalizmus gyökereit pedig magában Arábiában, az ott kibontakozó vahhabita mozgalomban kereshetjük, a szudáni 'Mahdi-felkelés' pedig azt is jelezte, hogy egy sajátos muszlim nacionalizmus van kialakulóban. A 20. században azután a függetlenségüket visszaszerző muszlim országok zömében olyan 'konzervatív modernizáció' bontakozott ki, amelynek fő motorja a próféta hitének fundamentalista típusú értelmezése. Ez a helyzet a vallási élet nagymértékű fellendüléséhez kapcsolódott valamint ahhoz a tényhez, hogy – a muszlim tanítás és az iszlám világ történeti fejlődésének sajátossága miatt – a modern idők szekularizációs folyamatai ebben a közegben nem, vagy csak alig éreztették hatásukat. az iszlám 1 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallási mozgalma; ez egyben azt jelenti, hogy a muszlimok ma nagyjából annyian vannak, mint a katolikusok, a világ népességén belüli arányuk pedig egyenletesen növekszik. Ennek részben demográfiai okai vannak, de tény az is, hogy a muszlim hit sajátos dinamikája olyan vonzerőt jelent, amely a missziós gyarapodást mozdítja elő. A térítő munka sikerei döntően Fekete-Afrikában mutatkoznak: ma már a régió lakosságának 15%-a követi a próféta hitét. Indonézia, India, Pakisztán, Banglades, Egyiptom hatalmas muszlim népességtömböket jelent, a demográfiai térnyerés folyamatos Közép-Ázsiában, a migrációs hatásoknak köszönhetően pedig egyenletesen emelkedik a muszlimok száma Amerikában és Európában – különösen szembetűnően Német- és Franciaországban.
Az iszlám ezzel jelenleg is bizonyítja korokhoz és kultúrákhoz való nagy alkalmazkodó-képességét, amely kezdettől a fő oka annak, hogy a beduinok hite világvallássá lehetett.”
Bár a síiták döntő többsége Iránban él, hatásuk világszerte érződik. Az iszlám világ terjeszkedése, s az ebből következő várható tendenciák – véleményem szerint – kissé borúsak: Az iszlám szunnita és síita mozgalmai egyes csoportjai, részben különösen harcos és türelmetlen, akár terrorizmusig eljutó változatát képviselik a vallásnak. A szunnita és a síita irányzat az idők során sok szektára, csoportra szabdalódott, így vezetése, irányítása és kontrollja szinte már lehetetlen. Ebben áll tán igazi veszélye, amelyet ma már Európában is tekintetbe kell vennünk. Jó összefoglaló érdeklődők számára Horváth Pál műve.