A ​művészet eredete 6 csillagozás

Kultúra, evolúció, kogníció
Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete

Miért ​mesél történeteket, költ verseket, zenél és fest az ember egyedülállóan a föld élőlényei között? Miért érez ellenállhatatlan motivációt mindezekre a tevékenységekre? A művészi alkotás és befogadás kérdései mindig is foglalkoztatták a gondolkodókat, így számos magyarázat született már a poétikai és esztétikai problémákról való gondolkodás kezdete óta. Némelyek az isteni sugallatban, mások a társadalmi küldetésben vagy a kiválasztott egyének esztétikai és szellemi erejének megnyilvánulásában határozták meg a művészetek eredetét. Jelen kötet a kérdésre adott legújabb, a metafizikai gondolkodástól immár teljes mértékben elszakadt és a naturalizmus jegyében született válaszokat mutatja be. Az ember szellemiségét biológiájában, annak összetettségében kereső szerzők a történetmesélés, rímfaragás, éneklés és képi ábrázolás képességét és az ezekre való hajlamot evolúciós vívmánynak, és így az ember veleszületett, biológiai adottságának tekintik. A kötet a nemzetközi szakirodalom… (tovább)

>!
Typotex, Budapest, 2014
260 oldal · ISBN: 9789632793597
>!
Typotex, Budapest, 2014
258 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632793597

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete Kultúra, evolúció, kogníció

A legenda szerint Einstein Amerikában Thomas Manntól kölcsön kapott egy Kafka regényt, amit félbe hagyva adott vissza, azzal, hogy nem érti, szerinte az ember nem gondolkodik ilyen bonyolultan. Ugyanakkor Einstein gyermekkorától élete végéig rendszeresen játszott hegedűn, a saját maga szórakoztatására – tehát nem mondhatjuk, hogy nem volt érzékenysége a művészetekre. Talán csak nem volt fogékonysága a kitalált történetekre, mert gondot okozott számára mások érzelmi eredetű indítékainak és tetteinek a megértése.
2014 szeptemberében a legnagyobb közösségi portál magyar oldalain versközlési „divat” harapódzott el. A felhasználók megosztották kedvenc verseiket az ismerőseikkel. Néhányan ezt nehezen viselték, hiszen a hétköznapi életükben is képtelenek elolvasni egy verset, értelmetlennek és érthetetlennek tartják a költészetet, ugyanakkor minden további nélkül képesek élvezni a tévé és a mozi kitalált történeteit, a filmeket.
A legtöbb ember számára kínszenvedés elolvasni egy műalkotást elemző szaktudományos dolgozatot, de a lektűröknek hatalmas olvasótábora van.
A Nemzeti Galériában a Dada és szürrealizmus kiállítás nagy siker, de sokan üres blöffnek tartják az ott kiállított műveket, és csak nevetnek rajtuk.

Ezek a (könyvben nem szereplő) példák azt mutatják, hogy az emberek ellentmondásos viszonyban állnak a művészetekkel, egy részükre fogékonyak, más fajtáikat elutasítják. Mi állhat ennek hátterében? Nem vagyunk egyformák. Még a legalapvetőbb megismerési és értelmezési képességeink is jelentősen különböznek egymástól, annak ellenére, hogy közös evolúciós örökségen osztozunk, és kultúránk is néhány alapsémába igyekszik determinálni bennünket. Kultúra és evolúció – e két fogalom az emberi viselkedést és így a művészetekhez való viszonyunkat is meghatározza. Hogy melyik milyen mértékben, az vita tárgya.
E kötet, tudományos szöveggyűjtemény, szerzői azt vizsgálják, hogyan hatott az evolúció az ember azon kognitív képességeire (kogníció = az észlelést, érvelést és emlékezést felölelő gondolkodási folyamat), amelyek a kultúrában, a művészetekben, a művészi alkotások létrehozásában és befogadásában meghatározóak. Azon képességeinkre, amelyek a sokszínű emberi-művészeti megnyilvánulási formák ellenére közösek bennünk, kultúránktól függetlenül. A szerzők tehát valamilyen biológiai örökséghez kapcsolódó adaptációnak tartják az emberi kultúrát, és ezen belül a művészetet. A hangsúlyok eltérőek. A tanulmányok címei mutatják a sokszínűséget:

1. NEM CSAK GÉNEK ÁLTAL. HOGYAN HAT A KULTÚRA AZ EMBERI EVOLÚCIÓRA
2. ANIMAL POETA. ÉPÍTÕKÖVEK A BIOLÓGIAI KULTÚRA- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYHOZ. TÁRGYIASÍTÁS
3. SZÉPSÉG ÉS MENTÁLIS RÁTERMETTSÉG. ÉPÍTÕKÖVEK AZ ESZTÉTIKA, A FIKCIÓ ÉS A MŰVÉSZETEK EVOLÚCIÓS ELMÉLETÉHEZ
4. MI VÉGRE VAN A MŰVÉSZET? ÚJDONSÁG, ELTÚLZÁS, VÁLTOZATOSSÁG A VÁLTOZATOSSÁG KEDVÉÉRT, SZIMMETRIA/RITMUS, BÉKÉS VERSENGÉS
5. AZ IRODALMI SZÖVEG ÉRZELMI HATÁSA. A „FIKCIÓ PARADOXONÁNAK” EVOLÚCIÓS PSZICHOLÓGIAI MEGOLDÁSA
6. MIÉRT OLVASUNK KITALÁLT TÖRTÉNETEKET? ELMETEÓRIA ÉS A REGÉNY
7. AZ IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS, AZ AGY ÉS AZ IDŐ
8. JEL, SÉMA, IKONIKUS REPREZENTÁCIÓ. AZ ÁBRÁZOLÓ MŰVÉSZET EVOLÚCIÓS ESZTÉTIKÁJA
9. A ZENE EVOLÚCIÓJA ÖSSZEHASONLÍTÓ SZEMSZÖGBŐL

És mi a konklúzió? Mi a művészet eredete? Aki elolvassa ezt a könyvet, az segítséget kap a válaszadáshoz, de nem egy konkrét axiomatikus meghatározást. Ez a könyv megismertet a téma tudományos alapfogalmaival és arra ösztönöz, hogy az olvasója alakítsa ki a saját véleményét. Nekem is van saját véleményem, indítottam a kérdésről egy szavazást is (http://moly.hu/szavazasok/honnan-szarmaznak-a-muveszetek), ott meg is írtam. Lehet vitatkozni vele. :)

Befejezésül külön felhívnám a figyelmet a kötet bevezető tanulmányára, amelyet a szerkesztő, Horváth Márta írt EVOLÚCIÓS ÉS KOGNITÍV KULTÚRATUDOMÁNY címmel, és amely nagyszerűen összefoglalja a könyv tartalmát, és amely a Typotex kiadó oldalán (http://www.typotex.hu/upload/book/6218/horvath_marta_a_…) majdnem végig ingyen olvasható. A könyv amúgy sem drága, ezért az evolúciós pszichológia és a művészetelmélet iránt érdeklődőknek erősen ajánlott.


Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

Az etnográfiai korpusz egyik legbizarrabb esete egy olyan szubkultúra létezése, melynek tagjai büszkébbek publikációs listájuk terjedelmére, mint gyermekeik számára, és több gondot fordítanak publikációs listájuk ápolására mint családjuk növelésére.

45. oldal (Richerson-Boyd: Nem csak a gének által)

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete Kultúra, evolúció, kogníció

vargarockzsolt>!

Összefoglalva, úgy gondoljuk, hogy a művészet univerzális, mivel az evolúció minden embert művésszé alakított, aki a saját elmebeli fejlődését az evolúció során kialakult esztétikai preferenciáknak megfelelően irányítja. A gyermekkortól kezdve a saját magunk által szerzett tapasztalatok jelentik az eredendő művészeti médiumot, és az én az eredeti és elsődleges közönség. Bár mások nem képesek megélni a magunk által létrehozott esztétikai élmények nagy többségét, a járástól és ugrálástól kezdve az elképzelt történetekeig, mégis vannak a kifejezésnek olyan médiumai, amelyek mind az alkotó, mind más emberek számára hozzáférhetők. […] Amikor a közönség részeként mások is meg tudják tapsztalni egy egyénnek az esztétikai termékét, a művészet társassá válik, és létrehozásának mozgatórúgói összetettebbek lesznek.

John Tooby – Leda Cosmides: Szépség és mentális rátermettség… 99.oldal

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete Kultúra, evolúció, kogníció

4 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Tapasztaljuk kultúránk korlátait és hiszünk az egyéni döntés fontosságában. Igazság szerint, ahogy azt Mark Twain megfogalmazta, sokkal kevesebb döntési lehetőség áll a rendelkezésünkre, mint hinnénk:

Tisztában vagyunk azzal, hogy a katolikusok miért katolikusok, a presbiteriánusok miért presbiteriánusok, a baptisták miért baptisták, a mormonok miért mormonok, a tolvajok miért tolvajok, a monarchisták miért monarchisták, a republikánusok miért republikánusok, a demokraták miért demokraták. Tudjuk, hogy e kérdéseket ismereteink és érveink helyett érzelmeink és szimpátiáink döntik el; nincs olyan ember a földön, aki politikai, vallásos vagy morális nézeteit tudás és ne szimpátiája alapján követné.

49. oldal (Richerson-Boyd: Nem csak a gének által)

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete Kultúra, evolúció, kogníció

LuPuS_007>!

Az emberi viselkedést meghatározó meggyőződések, elképzelések és értékek jelentős hányadát társas tanulás révén szerezzük meg.

30. oldal

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete Kultúra, evolúció, kogníció

LuPuS_007>!

A hallást mint olyat nem a mechanikai hullámok észlelése határozza meg, ahogy a látást sem az elektromágneses hullámok észlelése, hanem az elektromágneses hullámok közti különbségek érzékelés. Ami a látást illeti, ezek a különbségek – a színek esetét leszámítva – térbeli különbségek, a hallásnál viszont elsősorban időbeliek. Konkrétabban: amikor hallunk, lényegében az időt halljuk.

175. oldal

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete Kultúra, evolúció, kogníció

LuPuS_007>!

A kumulatív kulturális fejlődés egyik alapfeltétele a testen kívüli információtárolás lehetősége, ami elképzelhetetlen lenne az emberi nyelv nélkül. Éppen ezért, a kulturális evolúció egyik alapkérdése a nyelv eredete: mikorra tehető az emberi nyelv megjelenése, milyen környezeti nyomás hatására alakult ki, mi az adaptív funkciója.

15. oldal

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete Kultúra, evolúció, kogníció

LuPuS_007>!

A biológia evolúcióelmélet mindig is azzal az átfogó igénnyel lépett fel, hogy az ember fejlődését az emberi lét minden aspektusára kiterjedően magyarázza, és ne csak a testi-morfológia jegyek eredetére, hanem egyéb megfigyelhető tulajdonságainak kialakulására és fennmaradására is meggyőző elméleteket állítson fel. Így az evolúcióbiológia már a kultúratudományokat megelőzve felvetette azt a kérdést, hogyan illeszthető be az evolúcióelméleti keretbe az a sajátosan emberi jelenség, amit kultúrának nevezünk.

11. oldal

Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete Kultúra, evolúció, kogníció


Hasonló könyvek címkék alapján

Yuval Noah Harari: Sapiens
Mark Nelissen: Darwin a szupermarketben
Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete
Mannhardt András: A kultúra elavulása
Udvarhelyi Éva Tessza (szerk.): Kultúra a gyógyításban, gyógyítás a kultúrákban
Antos Balázs – Fiáth Titanilla: Határsávok
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Voigt Vilmos: A folklorisztika alapfogalmai
Pócsik Andrea: Átkelések
Hans Belting: Kép-antropológia