Desztillátum 8 csillagozás

Horváth István Péter: Desztillátum

Összetevők/Ingredients:96% válogatott vers, 1% bevezető, 3% egyéb, nyomokban humort is tartalmazhat

H mondatok:

H242 – Hőhatására meggyulladhat.
H304 – Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.
H318 – Súlyos szemkárosodást okozhat (már ha 10 cm-ről olvassa az ember)
H336 – Álmosságot vagy szédülést okozhat.

P mondatok:

P202 – Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem olvasta és meg nem értette.
P210 – Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/forró felületektől távol tartandó. Tilos a dohányzás.
P232 – Nedvességtől védendő.
P251 – Ne lyukassza ki vagy égesse el, még használat után sem.
P304+P340 – BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

>!
Underground, Budapest, 2019
100 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150056142 · Illusztrálta: Horváth István Péter

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Hippokratész


Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Molymacska>!
Horváth István Péter: Desztillátum

Utazókönyvként jutott hozzám a könyv, és nagyon köszönöm a szerzőnek, hogy az utazókönyvet elsőnek olvashattam. A könyvet próbáltam nagyon szigorúan, mindent kielemezve olvasni, és akármennyire próbáltam benne hibát találni, olyat nem találtam, amit érdemleges lenne megemlíteni itt. Szóval jó választás volt ez az utazókönyv.
Az első dolog, ami nagyon megfogott, az a fülszövegben és a borítón a kémiai utalások. Mindegyik kicsit félreérthető, másként is értelmezhető, de ettől még ugyanúgy nagyon klassz, hogy ennyire nem mindennapi formában láthatunk egy kötetet (H és P mondatok zseniálisak, eszembe se jutott volna, de annyira kreatív ötlet! Megőrülök, annyira tetszik. A cím is nagyon találó, hogy kicsit más mutat, de mégis ugyanazt mondja: válogatás kötet, egy párlat, egy desztillátum. Forgatja az ember magában ezt az egy szót, és valahogy mindig az lesz a végeredmény, hogy mennyire illik a kötetre.
A külsőt nehéz megugrani, valamilyen szempontból ez nem is sikerült (ez nem a versek minőségét jelzik, inkább a borító/fülszöveg/cím hármas zsenialitását). Nagyon tetszett, hogy változatos volt a kötet: voltak hosszabb és rövidebb versek, szomorúak, életről szólóak, és vidámak, bohókásak. Voltak emberközeli versek, eseményre írt versek, paródiák, átdolgozások. Úgy éreztem, hogy a változatosság igenis kellett ide (még akkor is, ha néha furcsa érzés volt egymás után szögesen ellentétes verseket olvasni), mert így mindig fent tudta tartani az érdeklődésemet, sosem éreztem azt, hogy unatkoznék a versek közben.
Az is érdekes volt számomra, milyen jól közelít a költő a nyelvhez. Rengeteg szószétszedés, szóátalakítás, szótagváltozatás volt benne, ami érdekessé, sokszor játékossá tette a verseket. Nagyon tetszett benne, hogy így sokszor két vagy akár többértelműsítette a verset.
Vannak illusztrációk is, amikre még kitérnék: nagyon egyszerű, de mégis kellemes illusztrációkat láthatunk, ami kicsit kiegészíti a verset, kicsit hangulatot alapoz. Nagyon tetszett, hogy volt benne (én minden ilyennek örülök), hiszen egy egyszerű ceruzarajz is kellemes lehet a versek mellett.
Számomra nagyon különleges ez a verseskötet. Zseniális versek vannak benne, hihetetlenül jó az, ahogy átadja a mondanivalót. Nagyon érdekes, ahogy a kémiát (bár kevésszer) vegyíti a versekkel, és ahogy a szavakhoz, kifejezésekhez nyúl, változatosan, de mégis egyszerűen, érthetően. Mindenképpen csak ajánlani tudom ezt a kötetet, számomra egy nagyon pozitív élmény volt, és csak remélni tudom, hogy sok más személyhez is eljut, akiknek ugyanilyen jó élmény lesz a kötet.

5 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Horváth István Péter: Desztillátum

Bővebb értékelés a blogomon:
https://konyvelvono.blogspot.com/2020/11/horvath-istvan…

Utazókönyvként került hozzám a kötet, melyet itt is szeretnék megköszönni.

A külső borítás tetszett meg először, mivel felnőtt fejjel nagyon megszerettem a kémiát és minden vonz, ami ehhez köthető. Reméltem, hogy valami izgalmas újdonságot fedezhetek fel miután elkezdtem az olvasást.Részben igazam is lett.

A kötet négy részre bontható, de igazság szerint főleg csak a tematikájuk tér el egymástól, hiszen java részük vers és egy pár oldalnyi novella olvasható. A versek nagyon vegyes témákat dolgoznak fel, hiszen a történelmi és lélektani költeményektől kezdve, bizonyos szójátékokig olvasható minden típus. Több érdekes és lélekemelő alkotást fedeztem fel, de számomra kettő nagyon megfogó volt.

Az első, amit ki szeretnék emelni, egy olyan vers, melytől lüktetni kezdett a vérem és többszöri olvasás után is úgy éreztem nagy igazságot oszt meg velünk a költő. Nézzétek csak!

Világíts, mint gyertyaláng,
hiszen mi írjuk a dalt.
A sötétség szörnyen falánk,
mindent apróra vagdalt.

Építsük egy új világot,
ahol szeretet lebeg.
Ez a föld annyi kínt látott,
szegény krónikus beteg.

Eljött a nap, hogy változtass!
Nyisd ki a szíved, hogy láss!
Nem lehetsz céltalan utas,
a világ sötét padlás.

…mert fegyverek ontják a vért,
az utcákon romhalom.
Ha megkérdik, mégis miért?
Ez az éhes hatalom!

Építsük egy új világot,
ahol nincs több félelem!
Építsük egy új világot,
ahol Istent meglelem!

Eljött a nap, hogy változtass!
Nyisd ki a szíved, hogy láss!
Nem lehetsz céltalan utas,
a világ sötét padlás.

6 hozzászólás
aled>!
Horváth István Péter: Desztillátum

„Éjjel élek, nappal árny vagyok,
fáj, ha a nap fénye rám ragyog…"

Előre leszögezném, hogy kevés kortárs verseskötet képes elnyerni a bizalmamat, viszont ennek sikerült.
A kivonat összetevőiben igen változatos; a mélyebb, olykor érzelmesebb hangulatú versektől egészen a morbid humort tükröző irományokig szinte minden megtalálható benne. A számomra legkedveltebb vers (A beteg válaszlevele) az utóbbi kategóriába sorolható, mely még
legmélabúsabb napjaimon is mosolygásra késztet.
Örömmel olvastam – természetesen ajánlom…

ap358 P>!
Horváth István Péter: Desztillátum

A verseskötetek értékelésével mindig bajban vagyok, semmi hozzáértő, körmönfont véleményt nem tudok megalkotni, pusztán azt elmondani, számomra mit adtak a versek.
Szórakozást.
A versek fantasztikusak, néhol humorosak, néhol elgondolkodtatóak. Ami leginkább tetszett, az az, hogy a „nép nyelvén szól”. Nincsenek benne fennkölt, túlzó képek, sem érvágós romantikus sorok, a nyelvezet mégis változatos, ami tükrözi az alkotó széles eszköztárát. Nem egy helyen nyers, és pont ezzel válnak közelibbé, életszerűbbé a sorok. Több hétköznapi témára íródott versek gyűjteménye ez, amelyek többsége megmosolyogtatott. Külön érdekes a kötet szerkezeti felépítése, az illusztrációk, és persze a kémia.
Örülök, hogy olvashattam a verseket, és remélem, a közeljövőben az alkotó sokkal, de sokkal nagyobb figyelmet fog kapni.

papeerzsepi>!
Horváth István Péter: Desztillátum

Nem tudok kedvenc verset kiemelni, mert mind az volt, ugyanez a helyzet a novellákkal.Nagyon kreatív fiatal író és remélem még olvashatunk tőle sok-sok mindent a későbbiekben. :)


Népszerű idézetek

Nikolett0907 P>!

Hegedű az éjszakába:
bánatszonáta…
holdarcú bús érzés kába
melódiája.

Ne játssz… sebes ujjad fájva
érinti lelkem.
A szerelem vörös mályva,
lassan vér serken.

Mélyen remeg a csendfátyol,
foltok cseppennek.
Érzem, ahogy sír a távol:
Mindig szeretlek.

28. oldal

Horváth_István_Péter I>!

A beteg válasz levele

/Zsepidben sárga váladék,
egyre tűrsz… fejed, vállad ég…
amíg bírod vár az egyetem,
átnéznek rajtad, mint a döglött legyeken…/

Egy kórházi széken felhevülten
ma este az ügyeleten ültem,
mert a dagadt háziorvosom
rendelési időben ki orv oson…
s egy asszisztens: elbizakodott
(aki általában aktákat rakod ott…)
pár receptet a kezembe nyomott,
mert minek a vizsgálat?
nem lesz akkora állat,
hogy hozzám érjen
csak elköszönt kimérten…

Ezért telt az ügyeleten az estém
s mivel nem lehettem rest (én)…
így hát, írtam pár válasz rímet,
pár jót, meg olyat is ami csak mímelt…

Szinyéri Máténak
2016.10.14

55. oldal

3 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

Világíts, mint gyertyaláng,
hiszen mi írjuk a dalt.
A sötétség szörnyen falánk,
mindent apróra vagdalt.

Építsük egy új világot,
ahol szeretet lebeg.
Ez a föld annyi kínt látott,
szegény krónikus beteg.

Eljött a nap, hogy változtass!
Nyisd ki a szíved, hogy láss!
Nem lehetsz céltalan utas,
a világ sötét padlás.

…mert fegyverek ontják a vért,
az utcákon romhalom.
Ha megkérdik, mégis miért?
Ez az éhes hatalom!

Építsük egy új világot,
ahol nincs több félelem!
Építsük egy új világot,
ahol Isent meglelem!

Eljött a nap, hogy változtass!
Nyisd ki a szíved, hogy láss!
Nem lehetsz céltalan utas,
a világ sötét padlás.

10-11. oldal

aled>!

Aszpirin

/A fájdalom borzalmas átok,
de rég tudjuk, hogy vannak szalicilátok…/
***
Hippokratész

…és mondá Hippokratész:
„várjon, nem sokára kész
a fűzfakéregoldat,
ezzel fájdalmat olthat…
Ha rávinné a kényszer,
igya naponta kétszer…”
***
Dioszkoridész receptjei kólika és köszvény ellen

Őröljön friss fűzlevelet
(ne olyat, ami leesett),
mellé borsot, (de keveset).
Ezt így sorba szórja borba…

Ha köszvénye lábtájon éget,
főzzön fűzlevelet és kérget…
***
Szalicin

Büchner, úgy 1828 tájt izolált
fűzkéregből sárga kristályt…
Salix a fűzfa latinul eleve,
ezért Szalicin lett az anyag neve…
***
Henri Leroux

Dús, temény
legyezőfű a vetemény
Henri Leroux kertjében,
a laborban van éppen.
Lombikok hevernek szerte…
Amióta a szalicint kinyerte
csak legyezőfüvet vet…
/Jó… ha nem léha,
ágyat is vet néha./
1830
***
Kolbe-Schmitt-reakció

Aztán gondolt egyet Herman Kolbe:
„szén-dioxidot kéne
nátrium-fenolátba pakolni…
persze ezt nagy nyomáson,
úgy, hogy a szintézis kénsavat is lásson…”
(1874.)
***
Felix Hoffman

Az apja reumától szenvedett,
sok gyomorizgató szert szedett.
Hoffman a Bayernél dolgozott,
így került a dologhoz ott…
És a feljegyzések szerint:
ő fedezte fel az Aszpirint…
(1894.)

Kapcsolódó szócikkek: aszpirin · Hippokratész
>!

Viharlámpás

Zordon utakon megbújik a félelem,
fegyver csörög s az eget kémlelem,
Elmémre szállt ez a vak ború:
Mire lenne jó még egy háború?
Hol pincékbe bújva reszket a gyermek,
Mindent elnyelnek ében öblű vermek…
hol az ember eltorzult vadállat,
s csak egy új kor ajkán jő el a bírálat.

Horváth_István_Péter I>!

A búspofájú tengerészek

Sós lén „hánykolódnak”, mind holt részeg…
ők a bús pofájú tengerészek.
Nagy ballonokba rejtik a szelet,
Egyik se tudja, merre van kelet,
ezért tartanak egyre nyugatnak,
ahol veszett sakálok ugatnak.

2014. 08.

>!

Nem baj, ha az ideg
csupasz, hideg, rideg…
feszül, akár a húr.
Kell egy fényes bravúr!

A shownak mennie kell


Hasonló könyvek címkék alapján

Lelkünkből, szeretettel
Szabó P. Szilveszter: Lélekzet
Corinna Ann Jay: Amikor éjfélt üt az óra
Jónás Zoltán – Káelné Kovács Rita (szerk.): Kortárs Hangon ’20
Rájátszás
Péri Györgyi: Minden más
Rájátszás – Szívemhez szorítom
Zsoldos Árpád – Zsoldos Adrienn (szerk.): A tavaszi szél titkai
Laár András: Laár Pour L'art
Karsza Andi – Molnár Nikolett (szerk.): Tetovált mementó