"A mi modern romantikus felfogásunk – írja Babits Mihály az ódaköltő Horatiusról – a lírát csak túlzottban, a vadban, az ősiben, a korlátlanban szereti keresni. Mindez Horatius egész lelkiségével a legtökéletesebb ellentét. S mégis, Horatius minden ízében lírikus, egyike a legnagyobbaknak. Könyve egy emberi attitűd hiánytalan lírai monumentuma. Költők vannak talán gazdagabbak, szárnyalóbbak. De könyv, verses kötet nincs tökéletesebb.
A legnagyobb metrikusok egyike ő. Minden sorát külön kell nyelvünkre venni és ízlelgetni, mint a „nagy borok” minden cseppjét.
Ez a nyelv és vers mindenre képes: acélos és férfias zengésekre éppúgy, mint érzéki, lágy, élveteg hangokra."
A szatírák közvetlen hangú költőjéről így ír: "Kifigurázza a parvenüt, a parazitát, a pazarló örököst, az elpuhult s dologtalan városi életet; de kifigurázza az erényt pózoló filozófusokat és erkölcscsőszöket is. A világról az a véleménye, hogy mindenki bolond egy kicsit.
Ő gyalogjáró,… (tovább)
Horatius összes művei Bede Anna fordításában 1 csillagozás
Most olvassa 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések


Nagy élmény volt olvasni, bár így egyvégtében egy egész élet termése elég tömény. Természetes, hogy nem tetszik minden vers, nekem a legnagyobb örömet a szatírák okozták, és kevésbé díjaztam a néhol elég naturális – de soha nem trágár vagy ordenáré – átkozódós darabokat, melyben volt szeretőit ócsárolja a csöppet sem visszafogott szexuális életet élt költő. Ami miatt a leginkább emlékezetes olvasmányként fog megmaradni számomra ez a verseskötet, az a mindenen átsütő életszeretet, a nyugalom és béke dicsőítése a háborúskodás és gyűlölködés ellenében, a természet és táj szeretete, a mítoszok szövedékében élő jelen ábrázolása. Flaccus – ahogy önmagát nevezi költeményeiben – megbecsülte az élet nyújtotta minden apró örömteli pillanatot, egy békés kert idilli hangulatától kezdve egy „pohár” gyöngyöző bor éltető ízéig, vagy egy szép dal zengéséig. És az, hogy magát Apolló felkent dalnokának tartotta, különösképpen a szívem közepébe lőtte az isteni nyílvesszőt.
Népszerű idézetek




Míg te, Lydia, Telephust,
rózsásbarna nyakú, lágy-karú Telephust
dicséred, jaj, az én szegény
májam forr keserű indulat önti el,
Akkor nincs a helyén eszem,
színem sincs, lepereg könnyem az arcomon
titkon, s ez bizonyítja, bent
mily lassúdan olő lángok emésztenek.
Égek, hogyha borittasan
elcsúfítja fehér vállaidat heves
ostromban, vagy az ajkadon
foggal tép maradó jelt az az esztelen.
Nem lesz – hogyha nekem hiszel –
hűséges szerető az, ki vadul lecsap
édes szádra, hová saját
mézéből pazarolt egyötödöt Venus.
Háromszorta, de többször is
boldog pár, kiket oly szál kötöz egybe, mit
el nem téphet örök harag,
nem, csak majd a halál bontja szerelmüket.
Lydiához /Féltékenység/
Hasonló könyvek címkék alapján
- Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus legszebb versei ·
Összehasonlítás - Quintus Horatius Flaccus: Ódák és epódoszok ·
Összehasonlítás - Catullus, Vergilius, Horatius versei ·
Összehasonlítás - Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati ·
Összehasonlítás - Publius Vergilius Maro: Georgica ·
Összehasonlítás - Quintus Horatius Flaccus: Ódák 81% ·
Összehasonlítás - Quintus Horatius Flaccus: Horatius költeményei ·
Összehasonlítás - Caius Valerius Catullus: Catullus minden verse ·
Összehasonlítás - Publius Vergilius Maro: Vergilius összes művei 83% ·
Összehasonlítás - Caius Valerius Catullus: Catullus versei 88% ·
Összehasonlítás