Goriot ​apó 1009 csillagozás

Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó Honoré de Balzac: Goriot apó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Balzac ​maga nevezte regényének hősét, Goriot apót „az apaság krisztusának”. A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye.
A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban „kikevert” alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi – kötelező érvényű – mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1835

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa · Talentum diákkönyvtár Akkord · Európa Diákkönyvtár Európa · Fiatalok Könyvtára Kozmosz Könyvek · Klasszikus mesterek Révai · Külföldi regényírók Franklin-Társulat · Kincses Könyvtár Irodalmi · Tolnai regénytára Tolnai · Európa Diákkönyvtár Európa · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Diákkönyvtár Szépirodalmi · Fehér könyvek Franklin-Társulat · A Franklin-Társulat szépirodalmi könyvsorozata Franklin-Társulat

>!
Európa, Budapest, 2018
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634059035
>!
MVGYOSZ, Budapest, 2015
Fordította: Lányi Viktor · Felolvasta: Komlós Róbert
>!
ISBN: 9786155529146

29 további kiadás


Enciklopédia 26

Szereplők népszerűség szerint

Eugène de Rastignac · Jacques Collin (Vautrin / Carlos Herrera) · Horace Bianchon · Laure de Rastignac

Helyszínek népszerűség szerint

Párizs


Kedvencelte 76

Most olvassa 42

Várólistára tette 216

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Harmadik újraolvasás vége. :)
Ez a szöveg minden olvasással jobb lesz… :) Hogy a bánatba' csinálja? :)
Még emlékszem az első olvasásra, voltam vagy tizenhat éves, és nem értettem, mi a baj a Vauquer-házzal, nekem annyira hangulatos… hát, azt hiszem, felnőttem, mert most már értem. Sőt, azt a keserű-sötét humorát is értem. Meg a kiáltó ellentéteket is pazarlás és nyomor között. A kedélyes és szellemeskedő beszélgetéseket a nagy semmiről, a szereplők közötti bonyolult érzelmi viszonyokat, és azt a mérhetetlen önzést, amelybe gyakorlatilag mindenki belegabalyodik így vagy úgy. Hogy Goriot apó az utolsó csepp vérét odaadja a lányaiért, de magasról tesz arra, hogy a másik apa fiát meggyilkolják. Hogy az orvostanhallgató napokon át el nem mozdul a betegágy mellől, jó darab ideig gyakorlatilag egyedül ápolja, de azért közben tanulmányozza is rajta a rendkívül érdekes betegséget. Hogy nemhogy a házasságot, még a házasságtörő szerelmeket is a pénz és a rang utáni vágy motiválja, még akkor is, ha akár a férfi, akár a nő szabad akaratából választ.

Továbbiak (újraolvasással együtt) a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/18/honore_de_…

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1976
254 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632111419 · Fordította: Lányi Viktor
10 hozzászólás
gabiica P>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Ez volt talán az egyik kedvencem gimnáziumi olvasásaim során. Zseniális történet, jól érthető felépítés és kivitelezés. Nagyon szerettem!

Roszka >!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Úgy tűnik egymás után olvastam két könyvet, amelyek az apaságról, szeretetről szólnak. Az előző olvasásom (Farkas az asztalnál) a teljes apai szeretet hiányáról szólt. Goriot apó pedig a másik véglet. Az apa, aki mindent odaad lányainak és nem kap semmit. Amire rettentően vágyik az a szeretet, de ebből sem jut neki, csak egy idegentől. Aki nem a pénzeszsákot látja benne, csak az esendő embert.Sok érzést felvonultat ez a történet, és azt kell mondjam, ma is megállja a helyét. Itt is addig kell a szülő, amíg adni tud.De az utolsóig ám, míg neki semmi nem marad.
Megboldogult nagymamám mondta mindig," egy szülő fel tud nevelni akár tíz gyereket is, de tíz gyerek sem tud eltartani egy szülőt." Már tudom miről beszélt.

2 hozzászólás
n P>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

„Ha a töméntelen történet közül csak a Goriot apót, a César Birotteau-t, az Elveszett illúziókat és az Eugénie Grandet-t írta volna meg, akkor is vele kellene kezdeni a realista regény történetét. Holott még a kisebb elbeszélések között is akad páratlan remekmű”. – olvashatjuk a Világirodalom Arcképcsarnokában az íróról.

Balzac könyve 25 évet várt arra, hogy kezembe vegyem. Ugyanúgy mint a regény szereplőit, engem sem került el sorsom és hiába próbáltam hajdanán a kötelezőket megúszni, most mégis mintegy kötelezően olvastam Goriot apó történetét. Nem tettem hiába.
Az 1800-as évek francia társadalmának értékrendjét Balzac jól ismerte. Bejárta az akkori világ minden bugyrát, volt nincstelen és volt gazdag , elismert és földönfutó. Az értékrendet, a hova tartozást a pénz szabta meg. Zálogházak, váltók, uzsorák jelölték ki a társadalmi ranglétra fokát és ez a szélsőséges világ olykor a mennyből a földre taszította a kor emberét.
Goriot apó és „lakótársai” ebben a korban éltek. A Szajna partján zajló dráma az ármánykodás, az erkölcstelenség, a kísértések, a hiú ábrándok drámája.
Balzac nagyon értett hozzá, hogy az olvasó teljes valójában benne legyen a történetében. Szereplővé, bentlakóvá válunk,miközben olvassuk…
( http://norahblogja.blogspot.com/ )

3 hozzászólás
mbazsa P>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Stendhal után kicsit félve vettem kezembe ezt a könyvet, hogy akkor nekem ez a francia realizmusnak nevezett akármi, sajna nem fog bejönni. Szerencsére kellemesen csalódtam. Balzac műve, azt gondolom, hogy még mindig működőképes darab. (Persze egy tizenéves kezébe nem biztos, hogy odaadnám kötelezőként, mert pár oldal után tuti, hogy letenné. Talán nem is baj, hogy nem kamaszként olvastam el.)

A cselekmény nagyon lassan indul be, de aztán meg, ha elkap, csak úgy sodor magával. A leírások zseniálisak, nekem mindig olyan érzésem volt, mintha tényleg én is ott lennék Párizsban. Mintha Balzac egy kamerával elindulna a Montmartre-on és a lepukkant penzió külsejétől eljutna a szobák legtitkosabb zugába, sőt még azon is túl, a szereplők lelkének belsejébe. Nagyon jól ki van mérve, hogy mikor és hogyan kell csepegtetni az olvasó fejébe az infókat.

Kevésbé éreztem szentimentálisnak Stendhalhoz képest, noha van ebben a könyvben is érzelgősség rendesen, de Balzac valahogy jól megtalálja az aranyközéputat, hogy mikor kell húzni, és mikor kel bő lére engedni a dolgokat. Tudja, hogy mit kell elhallgatni, és mit meddig kell késleltetni. A különböző cselekményszálakat is mesterien vezeti végig, köti össze egymással, és varrja el a regény végére. Tisztességes iparos munka ez, ahol dekára ki van mérve minden.

És még a szereplők is szerethetőek. Én nem gondolom, hogy a főhős egyértelműen mindent a pénzért tesz. Ez egy srác, aki szerelmes lesz, és boldogulni akar az életben, mint ahogyan bárki más is. Az öreg személyes tragédiája pedig az, hogy a romantikus eszmék felett eljárt már sajna az idő. Balzac műve az én számomra kiállta az idő próbáját. Vagy csak én olvastam jókor, jó helyen és jó időben, pedig nem is vagyok se nem srác, se nem öreg.

3 hozzászólás
Ildiko_Szabo_2 P>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Ez is egy olyan kötelező volt, amit nem olvastam korábban.
Nem tudom, milyen lehet középiskolásként olvasni, de szülőként fantasztikus.
Egyrészt nagyon szép a stílusa, engem nem zavar a realizmus sok leírása sem, sőt.
Nagyon szépen bemutatja a párizsi elit életét, a képmutatást, a kifelé élést.
Ezzel szemben pedig a fiatal diák (még) viszonylag tiszta erkölcse és az apai szeretet áll.
Az én szememben Goriot apó nem tisztán pozitív szereplő. Biztos, hogy az az igazi szülői szeretet, amikor mindent megadunk a gyerekeinknek? Nyilván mindenki szeretné a legjobbat, de egy szülő feladata az is, hogy felkészítse a gyerekét arra, hogy megálljon a saját lábán.

1 hozzászólás
giller>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Balzac nagyon részletes, aprólékos, mindenre figyelő mesélő, ami a végére már nagyon fárasztó volt. Az külső és a belső ábrázolás egyaránt részletes. A szereplők nagyon felszínesek, ha mégis megcsillan bennük valami emberi, vagy felemelő, vagy szerethető, gyorsan elmúlik náluk, újra felveszik a pózokat, silány szokásaikat, kicsinyes és ordítóan hamis életüket. A végére már semmin nem csodálkoztam, az önzés határtalan lett. Goriot apó majomszerete a lányai iránt beteges. Rastignac volt egy józanabb pont a történetben, de a csábítás végül rajta is győzedelmeskedett. Érdekes történet.

csillagka P>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Mindent, most azonnal! Neki több jutott! Nekem semmi nem adtál még! Tessék engem is szeretni! Nekem is kell! Akarom! Én vagyok a szerencsétlenebb! Csak nekem lehet ilyen zsugori apám! A legszebb báli ruha lesz az enyém! Nem képzeli ilyen cipőben kimegyek az utcára! Zsugori faragatlan flótás! A gyerekek ne lássák mert rossz példát mutat! Jaj csak még egyszer utoljára! Most tényleg bajban vagyok! Az a szemét megmerte velem tenni!
PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ és még mindig PÉNZ
Kivagyiság. Kapaszkodás az uborkafára.
Néha azt gondolom Popper Péternek nincs igaz, és néhány embernek időben le kell keverni egy-két pofont.
(mostanában a könyvek is ki tudják hozni belőlem a túlzott agresszivitást)

6 hozzászólás
Véda P>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Feldmár azt mondja „Ha valakinek gyerekei vannak, az a dolga, hogy felvigye a magasba, pályára állítsa őket, azután ő maga kapcsolódjon le róluk.” De mi van akkor, ha a gyerekből önző szörnyeteg válik és esze ágában sincs megengedni, hogy a szülő lekapcsolódhassék? Bár Balzac a 19.sz. francia társadalom korrajzának megfelelően ágyazta be a kérdést, azért mai napig érdekes és tanulságos lehet. Hol a határa a szülői önzetlenségnek? Meddig támaszkodhat, kérhet, követelőzhet a gyermek a szülőtől? Számomra ezek voltak a regény legérdekesebb kérdései.

altagi P>!
Honoré de Balzac: Goriot apó

Meglepően jó volt (persze a cselekmény fő vonalakban való ismerete miatt nálam több volt az előítélet, mint a tudás…), és leginkább olvasmányos, mert gyakorlatilag egyetlen ülésben olvasható regény.
Ami legjobban tetszett, a szereplők személyiségének összetettsége. Balzac az egymásnak ellentmondó tulajdonságokkal egy-egy karaktert úgy ruházott fel, hogy ezek az ellentmondások egymást támogatva, szépen fokozatosan jelennek meg.
Mindenképpen újraolvasós, egyetlen alkalommal képtelenség teljes egészében felfogni a komplett üzenetét.


Népszerű idézetek

BZsofi P>!

– Ha baj ér bennünket, rögtön akad egy barát, aki kész megmártani szívünkben a tőrt, s még azt kívánja, hogy csodáljuk meg a markolatát.

BZsofi P>!

A világ nem egyéb, mint megcsaltak és csalók közössége.

2 hozzászólás
Pity>!

Ki dönti el, mi a borzalmasabb: szikkadt szíveket vagy üres koponyákat nézni?

7. oldal

BZsofi P>!

A mi szép Párizsunk egyik legnagyobb előnye, hogy itt születhet, élhet, meghalhat az ember anélkül, hogy bárki törődne vele.

Kapcsolódó szócikkek: Párizs
Etike P>!

– […] A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon.

68. oldal

pdaniel>!

Tíz éjszaka közül, amit egy ifjú tanulásra szán, hetet átaluszik.

Daru>!

Az emberi szív a szenvedélyes vonzalom csúcsai felé haladtában olykor pihenőt tart, de ritkán áll meg, amikor a gyűlölködő érzések lejtőjén zuhan lefelé.

25. oldal (Európa Könyvkiadó)

Fleurs>!

Márpedig nincsenek elvek, csak események vannak; nincsenek törvények, csak körülmények vannak.

114. oldal

Valcsa>!

– Tiszta lelkek nem maradhatnak meg sokáig ebben a világban. Hogy is férnének össze a nagy érzések a hitvány, kicsinyes, felületes társadalommal?

sandi71>!

Megérezzük, ha valaki szeret bennünket. Az érzés mindenen áthatol, és bejárja a végtelenséget.

116. oldal

1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Victor Hugo: A nyomorultak
Émile Ajar: Előttem az élet
Dickens Károly: Karácsoni ének
Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo
Zola Emil: A pálinka
Charles Dickens: Nagy várakozások
Dickens Károly: Copperfield Dávid élete és viszontagságai
Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV.
Charles Dickens: Nickleby Miklós élete és kalandjai
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Az ördöngősök