Eugénie ​Grandet 59 csillagozás

Honoré de Balzac: Eugénie Grandet Honoré de Balzac: Eugénie Grandet Honoré de Balzac: Eugénie Grandet Honoré de Balzac: Eugénie Grandet Honoré de Balzac: Eugénie Grandet Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az Eugénie Grandet méltán tartozik Balzac legjelentősebb és legnépszerűbb regényei közé. Az Emberi Színjáték-ban sok pénzsóvár, uzsorás alak lép elénk, de soha ilyen mesteri kézzel, soha ilyen erővel, soha ilyen lélektani finomságokkal nem keltette életre Balzac a zsugoriság megtestesítőjét, mint az öreg Grandet alakjában. Az aranyzsákokon ülő, szörnyű aggastyán házában mindenki örömtelenül él, és keserűen hal meg. Fukarsága tönkreteszi egyetlen lánya boldogságát. Grandet apó becsapja gyermekét, hogy ne kelljen megosztani a vagyont, felesége remegve-rettegve él mellette egy hosszú életen át. A magányosságra és tudatlanságra ítélt Eugénie kristálytiszta szerelme belefullad a zsarnoki és zsugori apa szeretet-óceánjába. A pénzéhség nemcsak Eugénie szerelmét öli meg, de megrontja jellemét is, elapasztja vágyait, és mire magára marad harmincéves korában, mint hét vármegye leggazdagabb lánya, már nincs ereje többé küzdeni a boldogságért, a szerelemért.

Grandet Eugénia címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1833

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Európa, Budapest, 1977
202 oldal · ISBN: 9630710048 · Fordította: Bognár Róbert
>!
Európa, Budapest, 1972
236 oldal · Fordította: Vázsonyi Endre
>!
Európa, Budapest, 1967
206 oldal · Fordította: Vázsonyi Endre

3 további kiadás


Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Saumur


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Bo..bb…bo…bocsáss…sss..satok m..mm.. .meg a..a d..da.dadogásért. De a…a…az ö.. öreg Gr..Grandet is dd..dad…dadogós. E..e..ez a kk…könyv t…több… többet a..adott, m..mint g..gon..gondoltam vol…volna. N..n..nem ér f… f.. .fel a Go.. Go.. Goriot apóval, de B.. Bal.. Balzac mm..most is ho..ho..hozza a f…formáját. Gr….Gran..Grandet a…a. f..fff..fösv..fösnyvénység k..kk..királya iii..is l….lle…lehetne. E..egy..egyes..rr..rrr..rész…részeken.. nn…nna…nagyokat ..rr..rö..rötyögtem. Jj..jó.. szí…szív.. szívvel.. a… a..ajánlom!

Megnyugtatok mindenkit, nem hibbantam meg teljesen :D

4 hozzászólás
moni79>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Gimnázium óta nem olvastam Balzacot, ez a regény pedig, ha jól emlékszem, még kötelező is volt. Tetszik, ahogy ír (ilyenkor jövök rá, hogy jó lenne több klasszikus irodalmat olvasni), a fösvény és hazudozó Grandet alakja pedig elég szórakoztató. Persze csak akkor, ha nem kell együtt élni vele. A cím megtévesztő, mert egyrészt viszonylag kevés szerepet kap Eugénie, eltörpül az apja jelentősége mellett, másrészt az ő alakja szerintem elég egysíkúra sikerült. Igaz, minden szereplő egy-egy sztereotipikus alakot képvisel, ami könnyen befogadhatóvá és humorossá teszi a történetet, de így a regény inkább tanmese.

hoffmann>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Balzac egyik legfőbb gondja műveiben az, hogy a nagy vagyonokat felbecsülje, eredetüket kutassa. Ebben a tekintetben itt sem hazudtolja meg magát: Saumur város lakói (a Grandet család lakhelye) égető kíváncsiságát ugyan nem tudja kielégíteni e tekintetben, viszont az olvasóval, aki úgy kétszáz év távlatából nem látja tisztán azt, mekkora érték mondjuk 18 millió korabeli frank, és nyilván nem is kíváncsi rá, megosztja e vagyon kialakulásának és gyarapításának részletes történetét, csodálattal áldozva az öreg Grandet minden furfangjának.
Grandet mindenkit becsapott és félrevezetett életében, egyetlen egyszer sikerült valakinek, de csak egy zsidónak, rászednie őt üzletelésük során – dadogásával, hebegésével. Ezt a dadogást, a látszólagos süketséghez és számtalan más fortélyhoz még beleillesztette Grandet a fegyvertárába.
Az öreg másik tulajdonsága, amellyel szerencsétlen családját nyomorgatja, az irtózatos fösvénysége: szellemes ábrázolása jól sikerült az írónak (pl. annak az újságnak a szélén végez üzleti számolgatásokat öngyilkosságot elkövető öccse csődjével kapcsolatban, amely halálhírét közli) – persze ez sem újdonság annak, aki néhány Balzac-művet már ismer, pl. a Goriot apót.
A számító, rideg, kegyetlen és végső soron ostoba üzleti szellemet és őrült fösvénységet ügyes drámai jelenetek sorában látjuk a tisztaság és a szépség, a lelki nemesség tükrében: ez utóbbiak Grandet felsége és leánya, Eugénie tulajdonságai.
A szembenállás (harcról szó sem lehet ilyen kiegyensúlyozatlan erőviszonyok mellett) kimenete nem kétséges: nem csak az öreg fösvény, hanem az egész környező világ a vagyon-gyarapítás mint legfőbb és egyetlen életcél bűvöletében él. Ennek ábrázolása olyan élethű és hihető, hogy az olvasónak az a meggyőződése támad, hogy a szerző, minden ellenkező híresztelése és vélekedése ellenére, maga is ezen a saját maga által is rossznak ítélt oldalon áll, szép szavai üres frázisnak tűnnek a valóság kegyetlen erejéhez képest.
„ A gondviselés legalapvetőbb tulajdonsága a csúfondárosság.” Balzac sok tekintetben kiaknázza ezt a csúfondárosságot, azaz inkább maga fundálja ki: például borkereskedő bátyja tönkremenetelnek indirekt módon Grandet apó is az oka, hiszen nagyon jó volt a termés az évben, s ő volt az egyetlen, aki a környéken jó áron eladta borát a kereskedőknek, utána esett az ár, és sokan ezért csődbe jutottak. A borkereskedő csődje elől öngyilkosságba menekül, mert „nem élheti túl a vagyonbukás szégyenét.”

Aki kíváncsi arra, hogy 200 évvel ezelőtt Franciaországban mikor, milyen értékek vásárlása vagy éppen eladása vezetett a biztos vagyongyarapodáshoz (állampapírok, arany, birtok, kastélyok stb), vagy aki kíváncsi egy olyan család életére, ahol az egyébként dúsgazdag Grandet maga issza meg rossz borát és családjával eteti meg rothadt gyümölcsét, két almát állva fogyaszt el ebéd gyanánt, az bizalommal fordulhat Balzac e művéhez.
A cím eléggé megtévesztő: Eugénie Grandet-t megpróbálja ugyan Balzac itt-ott ábrázolni, de ez nem sikerül neki, mert azon kívül, hogy gyermeki tisztaságáról, naivságáról lelkendezik, mást nem tud hőséről mondani. A hősnő igazából csak Balzacnak egyik kedves témájáról, az ártatlanságról vallott szellemeskedései előadására teremt alkalmat: „ A világ minden boldogsága abból fakad, hogy az emberek nem tudnak valamit.” A valódi főszereplő az öreg Grandet és a vagyon.

Fellelhetők a műben továbbá a szerző egyéb kedvenc témái, amelyek persze a kor hétköznapjaié is: pl. a cukor, a cukrosvíz, amely mindenre jó gyógyszer, vagy a párizsi dandy öltözetének részletes leírása stb. Nem múlhat el Balzac-mű a cukor szerepeltetése nélkül. Grandet maga is naponta kiporciózza, sőt mondásai is az arany és a cukor témaköréből származnak: „lesz egy-két szavam Önhöz, de annyit mondhatok, egyik sem lesz cukorból.” "Szeretem a sárga színt" stb.

Közepes regény az Eugénie Grandet, nem kell hasra esni tőle, csak azért, mert Balzac írta: a fővárosi, azaz párizsi fösvény mellett a vidéki fösvényről is írnia kellett, hogy megalomán társadalmi panoráma-képét teljessé tegye, még ha sok mondandója nem is volt erről, inkább csak sémák szerepelnek benne, emberek helyett.

spoiler>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Fura volt megismerkedni Balzac már-már kolostori életet élő szereplőivel, hiszen eddig csak a párizsi csillogásba, szalonokba pillanthattam be írásai alapján. Persze, ez nem azt jelenti, hogy unalmas ez a könyv: az érzelmek épp olyan erősek, a számítások pedig épp olyan pontosak, és kegyetlenek, mint Párizsban.
Viszont egy kissé túlzónak éreztem a szereplők jellemét. Balzac egy-egy tulajdonságot szeretett volna bemutatni: kapzsiság, nagyravágyás… De hol marad a többi? Kicsit hiányzik, hogy lássam a kapzsi (Grandet apó), és a nagyravágyó (Charles) érzéseit (és nem a fillérre pontos gondolatait!), mert hiába ridegek, és nem mutatnak ki semmit: az ő lelkükben is éppúgy történnek események. Nem hiszem, hogy minden cselekedetüket egyetlen rögeszme irányítja, kell, hogy legyen más oldaluk is.

nana1>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Ó, a pénz. Mindig a PÉNZ. Így, nagybetűvel. Kétszáz éve és mai is nagy úr a pénz. Érzelmeket, családokat, szellemeket igáz le. A pénznek van minden alárendelve, családon belüli erőszakkal megfűszerezve. Tipikus esetét írja le az anyagi függőségnek, ami az egyik legjellegzetesebb ismérve a családon belüli erőszaknak. Nagyon képletesen ábrázolja a könyv. Szerettem a leírásokat, a ház, az udvar, a külső és belső személyiségjegyek leírása olyan valóságos, hogy látom magam előtt azt a padot, azt a szobát, azt a leányt.

Chi>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Ez a regény valóban inkább a pénzről, mint a címszereplőről szól. Arról, hogy ha a pénzt nem csupán eszközként tekintjük, mekkora átok tud lenni. Arról, hogy pénzért mi mindenre képesek az emberek, és ez alól milyen kevesen kivételek. Eugénie – szerencséjére vagy szerencsétlenségére – éppen egy ilyen szabályt erősítő kivétel. spoiler

Doma2>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Eugénie a címszereplő, de sokáig úgy éreztem, hogy inkább az apjáról szól a történet. Halála után derül ki, hogy a lánya bizony még akkor sem tud szabadulni tőle. Akarva-akaratlanul felveszi a szokásait, és ezzel élete sajátos fordulatot vesz. Szerelmében csalódnia kell, pedig érte vállalt minden megpróbáltatást. Szomorú, szívbe markoló regény, remek jellemrajzokkal.

ZolKov>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Olvasmányos történet a pénz és a hatalom szeretetéről, a kapitalizmus bájáról és embertelenségéről.

Niki_Parida>!
Honoré de Balzac: Eugénie Grandet

Kedvem támadt újraolvasni a Goriot apó és néhány Victor Hugo klasszikust is, miután elovastam az Eugenie Grandet-t.
Kellemes olvasmány volt. Érdekes ahogy kibontja Balzac a szereplők jellemét. Először csak egy ügyes kádármester és szép lassan lesz fösvény a fösvény.
Ajánlom mindenkinek, aki nem csak a pörgős regényeket szereti.


Népszerű idézetek

Mafia I>!

A nő tévedése csaknem mindig a jóságba vetett hitéből ered, és abból, hogy bízik az őszinteségben.

Frank_Spielmann I>!

Mily szörnyű is az emberi sors! Nincs boldogság, mely ne tudatlanságból fakadna.

Nílkantha>!

– Igaz az, (…) hogy a holló halottat eszik?

– (…) Azt eszi, amit talál, mint minden élőlény. Mi talán nem a halottakból élünk? Az örökség az micsoda?

67. oldal, Európa Könyvkiadó Budapest, 1977

Mafia I>!

– Eszi őket a penész, mi?
– Hallgass, fiam – szólt rá az anyja –, még meghallják. Különben is rossz ízlésre vall, amit mondsz, jogiegyetem-szaga van.

Mafia I>!

A nőnek minden helyzetben több oka van a fájdalomra, mint a férfinak, és többet is szenved. A férfi erős, és kibontakoztathatja a képességeit: tevékenykedik, jár-kel, elfoglalja magát, gondolkozik, megtervezi a jövőt, és vigaszt merít belőle… A nő azonban helyben marad, farkasszemet néz a bánattal, összeforr vele, leszáll a megnyíló szakadék legmélyére, megméri, és gyakorta vágyaival, könnyeivel tölti meg.

Sli P>!

(Talán helyénvaló, ha megjegyezzük itt, hogy a „jóember” megjelölés, amellyel már többször illettük Grandet urat, Touraine-ben, Anjou-ban, Poitou-ban és a Bretagne-ban bizonyos koron felül a leggonoszabb embert is éppúgy megilleti, akár a legjámborabbat, ennélfogva e titulus alapján senkinek lelki jóságára nem lehet következtetni.)

133. oldal (Szépirodalmi, 1957)

Kapcsolódó szócikkek: jóság
Nílkantha>!

A gyász a szívben van, nem az öltözékben.

90. oldal, Európa Könyvkiadó Budapest, 1977

Chi>!

Reggel még nem tudtam, mi a pénz, ön megtanított rá, hogy a pénz csupán eszköz, semmi más.

Mafia I>!

Huszonkét éves korában a szegény lány senkihez se tudott elszegődni, olyannyira visszataszító volt az arca; az emberek viszolygása egyébiránt igazságtalan volt, hiszen egy testőrgárdista nyakán megcsodálták volna ezt az arcot, de hát azt tartják, mindennek megvan a megfelelő helye.

Mafia I>!

Tudatlan élete hirtelen véget ért, Eugénie eszmélni kezdett, és ezer szemrehányást tett magának. „Mit gondol majd rólam? Azt fogja hinni, hogy szerelmes vagyok belé.” És valójában az volt a vágya, hogy Charles csakugyan azt higgye. Az igazi szerelem a jövőbe lát, és tudja, hogy a szerelem szerelmet gerjeszt.


Hasonló könyvek címkék alapján

Victor Hugo: A nyomorultak
Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo
Zola Emil: A pálinka
Gustave Flaubert: Madame Bovary
Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV.
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok
Charles Dickens: Martin Chuzzlewit I-II.
Guy de Maupassant: Egy élet
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Az ördöngősök