Borsos ​történetek 0 csillagozás

Honoré de Balzac: Borsos történetek

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Szerelmes századok

>!
Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1925
412 oldal · Fordította: Szini Gyula, Forró Pál · Illusztrálta: Gustave Doré

Népszerű idézetek

Fisu P>!

Honoré de Balzac urat, a Borsos Történetek szerzőjét nem kell bemutatni az olvasónak. Napóleonhoz hasonlította magát a lángelme öntudatosságával, amely nem fél „az idők mohától" és mi, akiket csak hetvenöt év választ el Balzac halála napjától, nem tudjuk még megítélni, hogy Franciaországból mi marad meg tovább: Balzac vagy Napoleon. Egész könyvtárt írt össze ez a szellemóriás, aki alacsony és köpcös ember volt, mint Bonaparte. „Az Ember Komédiája" címet írta föl művei diadalkapujára és ezen a kapun évről-évre többen osonnak be, hogy megismerkedjenek a betűk zseniális kolosszusával. Mint az egész világon, úgy Magyarországon is egyre szaporodik a Balzac-rajongók tábora. A „Contes Drolatiques" – „Borsos Történetek" címmel próbáltuk lefordítani ezt a magyarra csaknem lefordíthatatlan címet – külön helyet jelent a nagy író alkotásában. „Ha minden más művem veszendőbe is megy – írja Balzac 1832- ben Laura nővérének – a „Contes Drolatiques" egyedül is biztosítani fogja halhatatlanságomat."


Hasonló könyvek címkék alapján

Émile Zola: A föld
Émile Ajar: Előttem az élet
Romain Gary: A virradat ígérete
Marguerite Yourcenar: Hadrianus emlékezései
Albert Camus: Az idegen
Robert Merle: Malevil
Hugo Viktor: A Notre Damei toronyőr
Simone de Beauvoir: Minden ember halandó
François Mauriac: Viperafészek és más kisregények
Marcel Proust: Swannék oldala