Arany ​Birodalom 87% 28 csillagozás

Bármilyen szögből is nézem, ez nem fantasy. A történelmünk egy ponton teljesen más fordulatot vett, nők vették át a vezető tisztségeket világszerte, még a szentatyából is szentanya lett. A világ folyása másik mederbe terelődött. Sokszor mondogatják, ha nők kerülnének a legmagasabb pozíciókba, akkor eljönne a világbéke. Az ilyen típusú történetek pedig rendre bizonyítják, ez tévedés. A hatalom bárkit megrészegíthet. A megrészegedés mellett pedig intézményesítenek egy fajta szexuális rabszolgaságot is.

Az alapötlet szerintem jó volt, mégis még a fele előtt erősen vívódtam, letegyem-e az egészet vagy sem. Azért, mert számos lehetőséget nem használt ki, sem a narratíva, sem a történet. Mint például:
– ha erkölcstelen világot akar bemutatni, az legyen erkölcstelen – merjünk szituációkat megmutatni – nem kell annyi, hogy rányomják a 18-as karikát, de így még csak eldönteni sem tudtam, hogyan élik meg igazán az érintettek a szolgálatot,
– az elején még tett kísérletet az érzelmek bemutatására, de ez fokozatosan elmaradt, vagy 1-1 mondatra szűkült, azok is inkább ténymegállapítások lettek, semmi kérdőjel, semmi elbizonytalanodás, semmi érzelmi dráma,
– lett volna egy erős ütőkártyája, ha valós történelmi eseményeket mutat be alternatív formában, valami, amivel kapcsolódni tudunk, ezt teljes egészében kihagyta.

A szereplők pedig… a hölgyekről elmondható, hogy egy szép pofi, meg némi versszavalás, mézes-mázos szavak és lám teljes a bizalom, a sűrű szempilla rebegtetés. A nagy cselszövők meg annyira átlászóak, mint az ablaküveg.

Eril pedig, drága főszereplőnk – az emberiség reménysége, szerető, harcos, költő, barát, árva, szolga, a mindenben jeleskedő, annyi nemes és veszélyes tulajdonságot tulajdonítanak neki, hogy az már nem is igaz, ugyanakkor csak célozgat egy démoni, feneketlen mélységre, amit szintén nem használ ki, úgy igazán.

Értékelés az első kiadásról: Talán érdemes azzal kezdenem, hogy ez a könyv nem fantasy. Én az ilyet úgy hívom: „tiszta” alternatív történelem. A hasonlókban nincs sem időgép, sem mágia, sem bármilyen SF vagy fantasy elem, ami felelős lenne a történelem megváltozásáért. Egyszerűen bizonyos emberek másként döntöttek, és bizonyos események másként zajlottak, ez vezetett egy új idővonal kialakulásához.
Na már most az ilyen történeteknek vannak bizonyos íratlan szabályai, amelyeket a szerző sajnos teljesen semmibe vett. Az alternatív történelemnek ugyanis nem sok értelme van, ha ha nem reflektál a valóságos történelemre. Márpedig az Arany Birodalom szabályosan rendszert csinál abból, hogy sem eseményeket, sem személyeket, de még helyszíneket(!) sem lehet belőle beazonosítani a középkori Európából. Ennyi erővel játszódhatna akármilyen kitalált világban.
De a regény más szempontból sem az igazi. A könyv elején érezhető erőlködéssel próbál valamiféle „sötét oldalt” adni főszereplőinek, akik később kizárólag önzetlenül cselekszenek, hogy végül komoly tömeggyilkosságokkal érjenek célt. Ők egyébként valóban a fantasyből kölcsönzött klisék (orgyilkosos sztorikból, hogy pontosak legyünk), de ebben a formában az átlagosnál is erőltetettebb, inkonzisztens figurák lettek. Egyedül a történet az, ami a maga módján olvastatni tudja magát.

még az eredeti kiadást olvastam jóval a moly-os jelenlétem előtt .de azért emlékszem rá igaz nem nagyon csak annyira jó volt.
az új változat remek izgalmas világ ahol a nők irányítanak ,nő a pápa a szentanya…a férfiak vagy katonák, vagy szeretők lehetnek csak. 1-2 személyt leszámítva nem sok vizet zavarnak..
a zsoldos csapatból megismert kapitányok jó karakterek ,lehettek volna többet benne .
a szürke eminenciás és a ifjú tanítványa jó párost alakítanak …alternatív történelem nem sokat olvastam még talán egyet ezen kívül ,de ezek után majd keresek még hasonlót .

Nekem tetszett ez a regény bár helyenként tényleg kicsit vontatott és unalmas volt. De szerettem a világot, amelyben játszódott, szerettem a szereplőket, különösképpen Erilt. Az intrikák számomra izgalmasak voltak. A végkifejlet különösen pörgősre sikeredett, néha már kicsit el is vesztettem a fonalat a végső csatajelenetnél. Ha lenne folytatása, szívesen olvasnám. Ugyanis a végén kicsit hiányoltam, hogy többet megtudjak, hogy mi lett a főszereplők további sorsa.

Sok köze nincs az alternatív történelemhez, hiszen semminek nem az alternatívája (jó, talán Rómának), de egy elképzelt területen játszódó kalandregénynek jó. spoiler

Csodálatos. Ízig-vérig fantasy, és külön jó, ahogy érezhetően magyar – fordításban ilyen nyelvi fordulatok nincsenek.

Jó érzés volt minőségi magyar fantasyt olvasni, főleg egy alternatív történelmi helyzettel, az írónő ügyesen feleltette meg a dolgokat. A karakterábrázolás, a leírások nagyszerűek, és látszik, hogy alaposan utánanézett mindennek.

Egyetlen dolog hagyott rossz szájízt maga után: egy bizonyos szereplő kiiktatása, ami szerintem azért történhetett meg és így, hogy ne rontsa el a majdnem-tündérmesés befejezést.

Érdeklődve kezdtem neki a könyv olvasásának. Nem olvastam még magyar fantasy-t, kíváncsi voltam vajon mit tudunk mi magyarok, magyar nők, hiszen a könyv írója Honfy Ágnes Ilona.
A történet visszakalauzol bennünket a XV. század végére a sötét és erkölcstelen középkorban. Egy alternatív világba csöppenünk, amibe persze szerintem az írónőnek sikerült el-elrejteni a mai világ középkorát is. Érdekesen alakul az eleje s egyből belevetettem magam a találgatásokba, vajon miből mi fog kisülni majd izgalommal vártam, hogy az írónőnek sikerül-e túljárnia rajtam. Így az utolsó lap után, mondhatom talán, hogy sikerült. Nem várt fordulatokba botlottam, csatákba, szerelmekbe és így az írónőnek sikerült egy egészen kiváló világot, történetet és könyvet létrehoznia. Egy új térképet vázolt fel, és bevallom ez a része egy kicsit sok volt nekem. Lerajzolni nem akartam olvasás közben, hogy pontosan hogy is néz ki ez a 'rendszer', ezért többnyire nem is kötött le, amikor új országokat, területeket és abban uralkodókat nevezett meg, illetve megírta a saját története történelmét is. Minden esetre le a kalappal előtte. Nem lankadt az olvasási kedvem egyszer sem. Nagyon jól megoldotta az események menetét, egészen fantasztikus volt. A végére nem maradtak titkok és nem maradtak kérdések sem. Az ember úgy érzi, hogy belecsöppent egy világba, ami nem kényszeredett, nem összetákolt, el lehet benne 'veszni'. És ez a legfontosabb egy regényben. Ha nem tudod beleélni magad, semmit sem ér. Ebbe bele lehet. Ott a helye a polcomon.

Letehetetlen és gyönyörű. Olyan kevés magyar fantasy könyv van! Talán nem is olvastam más magyart ebben a műfajban.
A lényeg… izgalmas, szerelmes, kalandos… és Eril pedig nagyon szerethető. Az a tipikus „soha nem lehet tudni, hogy gonosz vagy jó” karakter… nekem a kedvencem ez a fajta és ő pont ilyen.

A korábbiakban már említették, de ez a könyv tényleg nem fantasy. Van benne 1-2 dolog, ami jobban elrugaszkodik a valóságtól, de ezek apróságok.
A történet alapján a történelem egy pontján Európában a nők átvették az irányítást, ezzel próbálva megmenteni az embereket a teljes végromlástól.

Mind tudjuk, hogy a történelmet a győztesek írják, és mint sok más esetben, az új birodalom területei átnevezésre kerültek, de az Egyesült kiràlyságon és Rómán kívül konkrtétan nem lehet semmit se beazonosítani, ami egy ilyen könyv esetében eléggé zavaró. off

A történet eleje nagyon vitt magával, kifejezetten tetszettek a szereplők és a felépített világ, míg egy ponton érezhetően felborul az egyensúly, és az érdeklődésem is zuhanni kezdett. A szereplőkről is le van írva, hogy milyenek, meg vannak cselekedeteik, amikkel alá akarják támasztani a leírásukat, csak nekem valahogy nem volt hiteles, egy idő után azt éreztem, hogy nagyon kilóg a lóláb.
spoiler
Egyszer megérte elolvasni, de biztos nem fogom újra.