A ​lány, akit soha senki sem vett észre (Geek girl 1.) 238 csillagozás

Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Harriet ​Manners tudja, hogy egy macska fülében 32 izom van, hogy az egy napi járásra lévő hely 27 750 méter messze van, és azt is, hogy egy átlagember naponta 15 alkalommal nevet. Azzal is tisztában van, hogy a denevérek mindig bal irányba repülnek, ha előjönnek az üregükből, és hogy a dinamit egyik alkotóeleme a mogyoró. Azt viszont nem tudja, hogy vajon miért nem kedveli őt senki az iskolában. Így hát, amikor Harrietet felfedezi egy modellügynökség, megragadja a lehetőséget, hogy új emberré váljon. Még akkor is, ha ez azzal jár, hogy ellopja a legjobb barátja álmát, magára vonja ősellensége, Alexa haragját, és újra meg újra hülyét csináljon magából a pofátlanul jóképű modell, Nick előtt. És még akkor is, ha hazudnia kell azoknak, akiket a legjobban szeret. Bár ott van mellette segítőtársnak a mindig lelkes és izgatott apja, meg az überstréber zaklatója, Toby is, mégis egyik divatkatasztrófa követi a másikat, és Harriet lassan rájön, hogy a divat kulisszái között ugyanúgy nem… (tovább)

Holly Smale: Geek Girl

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

>!
Manó Könyvek, Budapest, 2014
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634030003 · Fordította: Nagy Boldizsár
>!
Manó Könyvek, Budapest, 2014
336 oldal · ISBN: 9789634030140 · Fordította: Nagy Boldizsár

Kapcsolódó zóna

!

Holly Smale

6 tag · 7 karc · Utolsó karc: 2018. szeptember 6., 13:19 · Bővebben


Enciklopédia 47

Szereplők népszerűség szerint

Nick Hidaka · Harriet Manners · Wilbur Evans · Toby Pilgrim · Annabel Manners · ügyvéd · Alexa Roberts · Natalie Grey · Richard Manners · Yuka Ito

Helyszínek népszerűség szerint

Oroszország · Vörös tér


Kedvencelte 12

Most olvassa 14

Várólistára tette 210

Kívánságlistára tette 148

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

Szilvi00 P>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Számomra igazi meglepetés volt ez a könyv, pozitívan csalódtam benne.
Időnként pont ilyen könnyed könyvre van szükségem. Aranyos, jópofa kis történetnek véltem, ráadásul a tanulsága sem volt utolsó.
Harriet könnyed stílusban meséli el, milyen egy 15 éves geek lány élete. Milyen az, amikor folyton-folyvást megalázzák és kigúnyolják az embert. Úgy érzi, ideje változtatni a dolgokon, mert szeretne végre beilleszkedni. A divat világa viszont nagyon messze áll Tőle…
Tudálékos stílusát hamar megszoktam, de az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy egyszerre 3-4 fejezetnél többet nem olvastam el. (75 fejezetből áll a könyv)
Egy idő után ugyanis engem is kezdtek kiakasztani a szereplők. Annabel és Nat képviselték a „normálisok" csoportját. Harriet apukája néha úgy viselkedett, mint egy 10 éves, de messze nem volt olyan flúgos, mint Wilbur. A becenevein jókat mosolyogtam, pedig egyik borzalmasabb volt, mint a másik. (Borsóbabám, Szilváspudingom, Medúzabébim, Sziromlevélkém Csokimaszatom, stb.) Gáz? Nem is kicsit, de én bírtam.
Nick-et azonnal megkedveltem, remélem a folytatásokban jobban is megismerhetem!

Kelemen_Hanna>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Szeretem ezt a sorozatot, de igazából nem tudom, hogy miért, mert elég bugyuta, a figurák iszonyú elnagyoltak és ezerszeresen ismerősek, de valahogy Harriet eszement természettudományos közlései valahogy mindig megnevettetnek. Nem beszélve arról, hogy csomó hülyeséget meg is jegyzek belőlük, hátha jól jönnek majd egy-egy randin.

Timi970120>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Ez a könyv olyan, mintha pár esztendővel ezelőtt olvastam volna Leiner Laurától egy LOL könyvet. Csak, hogy érthető legyen az előző mondatom; az első fele arra utalt, mennyire szerettem régen az írónő humorát – oké, valamennyire még most is, ám egyáltalán nem annyira, mint akkoriban! –, a második részét pedig úgy értettem, hogy a LOL könyvek egyik jellemzője a végén itt is megjelenik, ami miatt már nem egyszer mérgelődtem. Azonban most azért sem teszem, mert utánanézve, a sorozat következő részében, ha jól értem, szintén Harriet lesz a főszereplő, ezáltal nincs annyira okom mérgelődni. Igaz, a lezárását így is kicsit elvágottnak érzem valamiért, de erre magam sem találok választ, hisz mondhatni, jó volt ekképp, nem lett teljesen félbehagyva.
A történet egyszerre volt megszokott és különleges – mivel nem az első olvasmányom volt, amiben stréber szerepel, azonban modellkedésről nem emlékszem, hogy olvastam volna, ezért ez számomra különleges volt.
Talán emiatt is hagytam magam általában sodródni az árral, és ennek következtében akadt nem egy dolog, ami meglepett – ugyanakkor az, hogy miért változott meg Annabell viselkedése cseppet sem; amikor telefonon beszélgettek nyilvánvalóvá vált számomra, mi okozza a változást…
Összeségében, azt hiszem, nálam egy kicsit fiatalabbaknak kellene ezt olvasniuk, nekik íródott. Mindenesetre annak ellenére, hogy inkább a tini lányoknak ajánlanám, azért élveztem és kezembe tervezem venni a kövezkező részét is!

blueviolet P>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Igazából csak a cím miatt olvastam el. Megláttam, és azt mondtam „OK, ezt tuti rólam írták” :D Na de komolyra fordítva; a borító számomra elég elrettentő volt, ezért hosszas halogatás után kissé félve kezdtem bele. Az elején nem is tetszett, úgy éreztem, ehhez én már túl „öreg” vagyok. Aztán sikerült megbarátkoznom a stílussal, és egyre jobban érdekelt, mi fog ebből kisülni. A fordulatokat persze előre ki lehet találni, de ez tulajdonképpen nem akkora baj, ha emellett szórakoztató a könyv.
Ezek a kis tudományoskodó információmorzsák aranyosak, ötletesek és viccesek voltak. A szereplők valóságosak és szerethetőek, maga a történet tényleg humoros és hát igen, olyan „tinis”, de mivel tiniknek íródott, így nyilván ez rendben is van.
Sajnálom, hogy tizenévesen nem olvashattam, biztos imádtam volna.

DarknessAngel>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Kicsit elhúzódott az olvasás, de ez nem jelenti azt, hogy nem tetszett, sőt. Szerintem nagyon is szórakozató, tanulságos és iszonyatosan vicces volt.
Harriet egy nagyon szerethető karakter, és nem is olyan nehéz azonosulni vele. Imádtam a ténymegállapításait, a kudarcba fulladt hazugságait és az összes ciki, kellemetlen dolgot, ami vele történt (és abból aztán volt bőven :D ).
Harriet apja egyáltalán nem úgy viselkedett, mint egy felnőtt. Inkább egy nagyranőtt gyereknek nevezném, aki szintén képes magát jobbnál jobb helyzetbe hozni, és ez… ez is még pontosan megadja a kellő humort a könyvhöz.
Tetszett, hogy Harriet önmaga maradt, annak ellenére is, hogy felfedezte egy modellügynökség, és hogy ő maga nagyon vágyott egy metamorfózisra, ami majd megváltoztatja a többiek véleményét róla,és végre elfogadják őt. Rájött, hogy Geek-nek lenni nem is olyan rossz, és hogy mindig vannak akik szeretik :))

1 hozzászólás
GytAnett>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Több értékelésben is olvastam, hogy milyen vicces ez a könyv, és mennyire ki tudja az embert kapcsolni. Sajnos én nem ezt éreztem. Végig az járt a fejemben, hogy hogy lehet valaki ennyire gyökér? Kiborított a főszereplő csaj.
Meg Toby is. Meg az, hogy követte Henriettet, és ezt valahol mindenhol normálisnak vették.
Meg Wilbur. Feltűnési viszketegségben szenvedett, ráadásul eszméletlen idióta beceneveket talált ki.
Meg Henriett apja. Szerintem egy normális apa nem ilyen. Gyerekesebb volt a sokéves átlagnál.
Nem sorolom tovább. :D Majdnem mindenki idegesített.
Nem tetszett az írásmód sem. Nem éreztem gördülékenynek.
Nem tudom, hogy fogom-e folytatni ezt a sorozatot. Szerintem maximum akkor, ha nagyon kifogytam az olvasnivalókból. Amire nem látok túl sok esélyt. :D

11 hozzászólás
Sylveris>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Igazat megvalva az eleje untatott, viszont a végét imádtam. Nem, nem azért mert vége lett, hanem mert élveztem. Remélem a többi részét is megkaparinthatom :3
Összességében vicces kis történet, kikapcsolódásnak tökéletes, sokat nevettem rajta. Tuti, hogy még egyszer el fogom olvasni, de csak a folytatásokkal együtt

mcborzaska>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Kedves, vicces történet, ami olvastatja magát. Kicsit zavaró volt számomra a sok becenév, amiket Wilbur adott Harrietnek… Nem értem, hogy ebből minek kell sorozatot csinálni, jó volt így, van eleje és vége.

2 hozzászólás
Nurtella >!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Iszonyatosan régóta szeretem volna elolvasni ezt a könyvet de valahogy nem tetszett annyira a borítója,meg a címe sem viszont a fülszövegét érdekesnek találtam.Szerintem egyedi a történet mert én még nem olvastam olyan könyvet ahol egy nyomi kis stréberből modell lesz. Harrietben az nagyon bírtam hogy bár modell lett és híres megmarad olyannak aki mindenféle furcsa tényt,dolgot ismer. Wilbur és Harriet apja kiakasztottak. Wilbur a hülye beceneveivel pl.:medúzabébim. Harriet apja pedig olyan volt mint egy gyerek.Oroszlán fiú azaz Nick őt azonnal és visszavonhatatlanul megkedveltem.spoiler

NinaAva>!
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre

Aranyos könyv!
Mosolyogtató, sokszor elgondolkodtató, egy olyan világba enged egy kis betekintést, amit mindenki olyan tünci-bünci rózsaszínnek hisz. És a könyvből megtudjuk, hogy mégsem az!
Harriet egy fura lány… Egy nagyon-nagyon fura lány! Olyan kis esetlen, és két ballábas, szégyenlős és félős, és pont ez teszi szerethetővé! :)

Olyan szerethető lett a könyv, csak hát az eleje olyan unalmasan indult. Aztán ahogy egyre előrébb halast, úgy fejlődött az egész könyv, úgy lett egyre élvezhetőbb, egyre érdekesebb! :) Nagyon sokat mosolyogtam miatta az elmúlt napokban!


Népszerű idézetek

Nello>!

Ez az első számú és egyetlen szabály. A varázslat akkor jön, amikor nem számítasz rá.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners
mrsp>!

Nyugalmi állapotban az ember szíve átlagosan hatvanszor-kilencvenszer dobban percenként. A sündisznóé percenként 260-szor, ha egy helyben áll. És szerintem én most átváltoztam sündisznóvá.

336. oldal, 74. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners
sz_n>!

– Apu? Bejössz? A vécén vagyok.
Semmi válasz.
– Drágám, nagyon jól tudod, hogy szeretlek. Te vagy az egyetlen gyerekem, és a szemem fénye meg minden. De nem megyek be, ha a vécén ülsz.

178. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners · Richard Manners
kiruu>!

A járda és a kosztümöm is szürke, szóval talán ha teljesen mozdulatlan és néma maradok, akkor sikerül beleolvadnom a környezetembe, így a hang tulajdonosa nem lát majd többé.
A módszer nem működik.
– Szóval, Asztallány – folytatja a hang, és úgy tűnik, ő ma a másik ember, aki úgy beszél hozzám, hogy közben próbálja visszatartani a röhögését. – Most épp mit csinálsz?
Ez nem lehet igaz.
Pedig de.
Mert amikor kinyitom az egyik szememet, és átlesek az ujjaim között, nem más ül ott mellettem a járdaszegélyen, mint az Oroszlánfiú.

109-110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners · Nick Hidaka
DarknessAngel>!

És akkor azon veszem magam észre, hogy még mindig őt bámulom, miközben ő rám néz, és arra vár, hogy válaszoljak végre a kérdésére. Ami nagy baj, mert az agyi szinapszisaim még mindig nem működnek rendesen.
Próbálok kierőszakolni az agyamból valami elfogadható választ.
– A rágógumizást betiltották Szingapúrban – suttogom. – Teljesen betiltották. […]
A fiú szemei tágra nyílnak.
– Most Szingaprban vagyunk? Mennyi ideig aludtam? Milyen gyorsan mozog ez az asztal?

51-52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners · Nick Hidaka
Kedy>!

– Te jó ég! – sápítozik Apu fejhangon. – Ez nem fair!
Látják, mi a bajom? Nehéz úgy gyereknek lenni a családban, ha már minden pozíció foglalt.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners · Richard Manners
DarknessAngel>!

– Ó, és ki nem cicamókuskálja le? […] De most komolyan, ki a majommufinomat érdekli?

328. oldala

Kapcsolódó szócikkek: Wilbur Evans
mrsp>!

– Harriet, te mit csinálsz azzal az állattal?
Épp a hátsó lábánál fogva lógatom Garyt, miközben ő a mellső lábaival kapálózik felém.
– Barátkozom? – próbálom kimagyarázni a helyzetet, de elég gyengén.
– Tudnál úgy barátkozni, hogy ne tűnjön ennyire állatkínzásnak?

184. oldal, 43. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners
Inimma>!

Senki sem azért mászott be a ruhásszekrénybe, hogy eljusson Narniába: azért ugrottak be, mert azt hitték, az egy szekrény. Alice sem azért bújt be a nyuszi odújába, mert Csodaországban akart kikötni; Harry Potter azt hitte magáról, hogy egy teljesen normális kisfiú; Mary Poppinsra pedig úgy várt a Banks család, mint egy átlagos nevelőnőre.

Ez az első számú és egyetlen szabály. A varázslat akkor jön, amikor nem számítasz rá.

42-43. oldal - 9. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alice · Csodaország · Harry Potter · Mary Poppins · Narnia · varázslat
1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Geek girl sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Kerstin Gier: Smaragdzöld
Rainbow Rowell: Csak így tovább
Fróna Zsófia: Démonok közt
R. J. Palacio: Az igazi csoda
R. J. Palacio: Csodácska
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Leiner Laura: Higgy nekem
Holly Jackson: Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz
Leiner Laura: Hullócsillag
Jeff Kinney: Pechszéria