A ​lány, aki mindig mindent félreért (Geek girl 2.) 128 csillagozás

Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Harriet Manners sok mindent tud.

* Az embernek általában 70 000 gondolat fordul meg a fejében naponta.
* A pillangónak négyezer izma van.
* Egy átlagos ember egy tonna ételt fogyaszt el egy év leforgása alatt.
* Strébernek lenni + modellnek = a cuccaidon újabb és újabb graffitik jelennek meg.

A fiúkról viszont egyértelmű, hogy semmit nem tud. Pedig fergeteges tokiói modellútja alatt minden eddig összegyűjtött tudását becserélné, ha csak halványan sejthetné, mit is kezdjen egy bizonyos sráccal…

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Manó Könyvek, Budapest, 2015
322 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634030416 · Fordította: Nagy Boldizsár
>!
Manó Könyvek, Budapest, 2015
322 oldal · ISBN: 9789634030720 · Fordította: Nagy Boldizsár

Kapcsolódó zóna

!

Holly Smale

6 tag · 7 karc · Utolsó karc: 2018. szeptember 6., 13:19 · Bővebben


Enciklopédia 53

Szereplők népszerűség szerint

Nick Hidaka · Harriet Manners · Mikulás · Wilbur Evans · Annabel Manners · Bunty Brown · Toby Pilgrim · Alexa Roberts · Natalie Grey · Poppy · Richard Manners · Tabitha Manners · Yuka Ito

Helyszínek népszerűség szerint

Japán · Tokió


Kedvencelte 10

Most olvassa 4

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Iloonka>!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Évekkel ezelőtt olvastam az első részt, éppen ezért elég hiányosak az emlékeim, de ahogy egyre inkább belemélyedtem, olyan volt, mintha egy régi ismerősömmel találkoztam volna, akin annyit lehet nevetni.

Harrietnek semmi sem úgy alakul, ahogy azt eltervezte a nyári szünetet illetően. A barátnője lelép, a pasija szakít vele, ráadásul jön egy kistesó, aki kitúrja őt. Szóval minden, ami csak elromolhat Harriet körül, az el is fog, történetesen akkor is, ha ő maga az okozója.

Nagyon jólesett most ez a lelkemnek, annyi nehéz témájú könyv után, amit az utóbbi időben olvastam, szinte vágyott már a lelkem erre a könnyed, vicces olvasmányhoz. Olyan sok klassz dolgot tud Harriet, úgy tanulunk, hogy közben végig szórakozzuk az egész könyvet! Wilbur még mindig mindent visz a becézéseivel, nem bírom megunni! Jó volt Tokió utcáin ténferegni, habár nem az álom úticélom, de jó volt megismerni a dolgokat, és mivel az írónő is sok időt töltött ott, így teljesen hitelesen tudta ábrázolni. A csavarok mondjuk annyira nem voltak óriási csavarok, de egy ifjúsági regénytől nem is ezt kell várni, mert én baromi jól szórakoztam!

Csak annyit mondanék ,hogy ide vele a következő résszel!

Szilvi00 P>!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

„A cuki legfontosabb a világon. A szerelem cuki. A divat cuki. A virágok cukik. Az állatok cukik. Minden jó dolog cukik. (…) A barátság cuki."
Idejét sem tudom, mikor mosolyogtam ennyit egy ifjúsági regényen. Sosem rajongtam túlságosan a különc karakterekért, ráadásul majdnem kétszer annyi idős vagyok, mint Harriet, az IQ -m valószínűleg meg sem közelíti meg az ő szintjét, mégis szerettem ezt a könyvet. Harriet újból rengeteg érdekes (és tök fölösleges) információt osztott meg velem. Meglehet, sosem érdekelt, hány szíve van egy polipnak, vagy hogy a gyomorsav oldja cinket, de az ezekhez kapcsolódó szituációkon sokat mosolyogtam. Tokió hangulata engem is elbűvölt, Rin irtó cuki volt, Wilbur utánozhatatlan figura, és Harriet szülei is hozták a megszokott különc viselkedésüket. Nicknek kevés lapot osztott az írónő, de amikor megjelent, aranyos és nagyon-nagyon türelmes volt.
Újból csak ’kis adagokban” fogyasztottam a lapokat, így elkerültem, hogy Harriet szerencsétlenkedéséből besokalljak. Mert lehet bármilyen jószívű, okos és tájékozott lány, 3 másodperc alatt képes tönkre tenni egy fotózást, könnyen félreért dolgokat, és állandóan kínosabbnál kínosabb szitukba keveredni.

reka0216>!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Ez a rész még sokkal jobb volt ,mint az első.Nagyon tetszett ,hogy egy másik városban játszódott a történet és ,hogy egy másik kultúrát ismerhettünk meg.Nagyon olvastatta magát a könyv és gyorsan lehetett haladni vele.Hariett egyre szimpatikusabb lett ,bár szegény néha elég szerencsétlen és gyerekes volt.Nick nem egy álompasi,de megkedveltem a vége felé.Hariett apja még gyerekesebb volt és őt nagyon nem szerettem.Wilbur túl keveset szerepelt a könyvben ,őt hiányoltam.A vége nagyon tetszett bár Poppy-n nem lepődtem meg.Voltak részek ,amelyek kiszámíthatóak voltak ,de nagyon tetszett és nagyon élvezetes volt és nagyon sokat nevettem rajta.

zsebibaba007>!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Anno, amikor végeztem a könyv első részével picit csalódott lettem, ugyanis nagy elvárásaim voltak a könyvvel szemben, bár azt nem tudom, hogy mire fel. Tény, hogy sokan dicsérték a Geek Girl első részét molyon és goodreadsen is, de úgy gondolom, hogy ennek nem kéne befolyásoló tényezőnek lennie egy könyv olvasásakor. Mégis ez történt, amit utólag nagyon bánok. Egy időre hanyagoltam is a sorozatot, és hirtelen arra figyeltem fel, hogy már a harmadik része jelent meg magyarul. Megint elkezdtem várni, hogy a kezeim közé kaparinthassam a könyvet, és újra elmerüljek Harriet életében, a modellek világában, és persze, hogy újra találkozhassak Nickkel.
(…)

Ugyan nem lett kedvencem a könyv, mégis tökéletes kikapcsolódást nyújtott. Nem egy átlagos ifjúsági könyvről van szó. A szereplők viccesek, érdekesek és egyediek a történettel együtt. A Geek Girl bárki számára tökéletes lehet, aki szereti az olyan szórakoztató regényeket, amik fiatalokról szólnak, és nincs nagyobb mondanivalójuk, csupán annyi a céljuk, hogy egy kicsit kiszakítsanak minket a mindennapi élet problémáiból.

Bővebben: http://maybeimabookworm.blogspot.hu/2015/12/holly-smale…

BBetti86 >!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Ennek a regénynek olyan az alaphelyzete, hogy röviden utálni akartam. Adott egy lány, aki okosabb a kortársainál. Iszonyat magas az IQ-ja (mondjuk ez nem látszik meg rajta, az érzelmi intelligenciája lényegesen alacsonyabb. Szerencsétlen, önértékelési zavarokkal.) és mellette még szupermodell is.
Most komolyan, Smale azt várja, hogy sajnáljam, mert a szociális életében nehézségek vannak? Mégis, mi a baja? Jó jegyek, a tanárok szeretik, ha azok a diáktársai nem is, akikkel különben sem akar közösködni. Néz ki úgy, hogy modell lett belőle. Különben ez az a vonal, ami a legnagyobb önellentmondás a kötetben. Lesajnált kis lúzer hogy lenne modell, sikeres karrierrel és lehetőségekkel? Valahogy nem illik össze a kettő. Nem lehet szép is, meg nem is, egyszerre.
A karrier téren ebben a részben azzal kell szembenéznie, hogy van, aki kiszúrna vele, hogy ellopja a munkáját. Annyira óvodás módszerekkel, hogy az csak egy ifjúsági regénybe fér bele. Valami hatásosat akarnak? Nem az ébresztő órákat kell átállítani, hogy lekéssen a fotózásról, ami felettébb gyerekes. Inkább egy kis savat a tusfürdőjébe vagy az arckrémjébe, tartósabb megoldás. Ok, leállítom a gonosz énem. De most fárasztottak ezek a gyerekes inkább csínyek, mint kiszúrások.
A regény szerelmi szála is katasztrófa. Harriet mondogatja, hogy már nem akar Nickkel lenni, nem ér rá vele foglalkozni, de mást se csinál, csak ezen pörög. AZ bezzeg nem jut eszébe a 140-es IQ-jával, hogy beszélhetne is vele, ahelyett hogy magában sóvárog és füstölög. Egy újabb ifjúsági regény, amelyben minden baj forrása a kommunikáció hiánya.
Látható, miért akartam nem szeretni ezt a regényt. A szereplők és a cselekmény is irritál. Csakhogy Smale stílusa bejön. Jó olvasni ezt a könyvet, humoros és kikapcsol. Elég agyament is, hogy mindenkit utálok, rosszul vagyok a cselekménytől, mégis, ahogy meg van írva, ment mindent. Szeretni mondjuk ettől nem fogom, de nem is rossz élmény.

Amarinella>!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Ó, igen, Harriet Manners visszatér… Méghozzá egyből egy fotózás kellős közepén, ahonnan rohanhat tovább a vizsgáira – vagyis egy teljesen átlagos napon, ahogy azt tőle megszokhattuk. :D
A nyári szünetben azonban Tokióba repítenek minket természetesen Harriettel együtt, hiszen még mindig ő az előző részben megismert divatikon főszenzációja, akinek köszönhetően most lesz egy-két dolga Ázsiában is. Na jó, komolyan kezdek irigy lenni.

„- Oké – dadogom idegesen. – A legjobb formámat fogom hozni. Wilbur felsóhajt.
– Tudom, hogy úgy lesz, Bébi-bébi Panda – mondja, és megcsípi az arcomat. – És pont ettől félek annyira.”

Miközben próbálja a lehető legjobb formáját hozni, a főszereplőnk egyre több galibába keveredik, és egyszerűen nem tud rájönni, miért nem akar neki soha semmi összejönni.
A rengeteg fotózás és kalamajka közt nemcsak új barátságok szövődnek, hanem felüti a fejét a szerelem, és az új testvér érkezése is rendesen felbolygatja a mindennapokat.

„- Annyira kimerült vagyok, Rich – magyarázza Annabel – Olyan, mintha folyamatosan egy sűrű mézfolyóban gázolnék térdig.
– Pedig nem – mondja Apu vigasztalóan. – A konyhaszekrény tartalmát elnézve biztos vagyok benne, hogy azt is felfaltad.”

Az előző részben megismert szereplők hozták a formájukat, s a tőlük már megismert módon állandóan megmosolyogtatták az olvasót. Hozzájuk csatlakozott Annabel anyukája, akit ki kellene találni, ha nem létezne, s azt hiszem, egy az egyben Wilburnek lett teremtve. :D

„Wilbur a nagymamám szettjére mutat, ami egy csipkés szegélyű pink virágos ruhából, egy rojtos bézs takaróból, és egy apró tükrökkel díszített mellényből áll.
– Imádom ezt! Hogy hívják ezt a cuccot?
A nagyi szeme felcsillan.
– Csillogó nepáli kecskepásztor diszkótáncol a holdfényes folyóparton?
– Ohh, te jóságos delfinmuffin! – sikítja Wilbur teljes erőből. – Hát ez überelhetetlenül csodaszuperfantasztikusságos! Kölcsönkérhetem majd egyszer ezt a mellényt?
– Akár most is, ha tetszik – mondja Bunty, majd leveszi a mellényt, és átnyújtja neki. – Van belőle egy tucat.
– Óóó, te! – élvezkedik Wilbur, majd felkapja a mellényt a kezeslábasára, és apró körökben futkározni kezd. – Ha szirup lennél, rálocsolnálak a fagyimra, száz és ezer adagban, aztán felfalnálak! Csordultig lennél kalóriával, és a derékbőségem pokolian megnőne tőled, de egy csöppet sem érdekelne.”

A cselekmények gyors tempóban követték egymást, senki és semmi nem hagyta, hogy az olvasó megunja a történetet, a kiszámítható részek sem okoztak csalódást, mert egyáltalán nem rontottak az összképen.
Én azonban továbbra is úgy gondolom, hogy Harriet személyisége teszi igazán különlegessé a Geek Girl sorozatot, az csak a ráadás, hogy ennyi humorral van fűszerezve, és ilyen sok helyre elkalauzol minket.
És igen, néha jól tud jönni, ha az ember mindig mindent félreért.

http://laplaputan.blogspot.com/2017/03/ertekeles-holly-…

Beatrice8 >!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Harriet még idegesítőbb, néha már a hajamat téptem. Nick még mindig cuki. Japán meg érdekes.

mrsp>!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Aki azt hinné, hogy ez csak egy átlagos YA regény, azt nagyot téved. Megvan benne minden, ami egy ütős, fantasztikus, kortalan regényhez szükséges: szerelem, ármánykodás, családi kapcsolatok, bonyodalmak, mély érzések, és legfőképpen: humor, humor, humor. Nem is tudom, mikor nevettem utoljára ennyit egy könyvön (ja, de, amikor az első részt olvastam :)), szóval ha éppen szomorúak vagytok, vagy csak egy könnyed kis olvasmányra vágytok, mindenképpen a Geek Girl sorozatra van szükségetek.

Folytatás: http://mostjo.blogspot.hu/2015/05/holly-smale-lany-aki-…

mcborzaska>!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Hogy lehet egy ilyen két ballábas lány modell? Nyilván, ezek adják többnyire a könyv poénját, de akkor is! Kész csoda, hogy nem rúgták ki emiatt. Jót tett a cselekménynek, hogy nem ugyanott játszódott, mint az előző rész, hanem Japánban. Kíváncsian várom majd a folytatást :)

rnekovacseme>!
Holly Smale: A lány, aki mindig mindent félreért

Szent kalács ez nagyon rendicsekli volt. Kíváncsi voltam, hogy ebben a részben milyen dolgokkal találkozik Harriet. Azt kell mondjam, hogy ez megint betalált. Rin és Poppy elég jól átvert, nem is gondoltam volna, hogy az írónő ilyen fifikás. Toby nem volt a szívem csücske, de őt is megszerettem. Willbur továbbra is abszolút kedvenc, csak hozzácsatlakozott Bunty is. Nikcet hiányoltam az első könyvben, de itt megkaptam az adagomat.


Népszerű idézetek

Rácz_Stefán_Tibor IP>!

Annabel gyengéden az óriási, feszes hasára helyezi a kezét.
– Harriet, mi van veled drágám? Rosszul sikerült az utolsó vizsgád? Mi bajod van?
– Nekem? Inkább nektek mi bajotok van? Bébi, bébi, bébi! Mindig csak a bébi, bébi, bébi!
– Most Justin Biebert fogsz énekelni? – kérdezi Apu.

Kapcsolódó szócikkek: Annabel Manners · Harriet Manners · Richard Manners
mrsp>!

A bolygónkon 7123024873 ember él, és Nick még mindig engem akar.

299. oldal, 79. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners · Nick Hidaka
mrsp>!

– Mikor fog kinyílni a szeme?
– Nem macskát szültem, Richard. Már kinyílt a szeme. Csak alszik.

318. oldal, 85. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Annabel Manners · macska · Richard Manners
mrsp>!

Mielőtt tényleg elkezdenék rohanni, engedjék meg, hogy rámutassak, mennyire érthetetlen volt a szüleim viselkedése.
Már majdnem tizenhat éves vagyok. Isaac Asimov ennyi idősen már egyetemre járt, Eddie Murphy stand-up komikus volt New Yorkban, Louis Braille feltalálta a vakoknak szánt írást, a sakkbajnok Bobby Fischer nemzetközi nagymester volt, Harry Potter pedig azon ügyködött, hogy megmentse a teljes varázsvilágot.

64. oldal, 16. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Eddie Murphy · Harry Potter · Isaac Asimov
mrsp>!

Azt tudtátok, hogy ha a Mikulás igazi lenne, és a világ mind a 378 millió keresztény gyerekének ki akarná szállítani az ajándékát, akkor a szánjának a hangsebesség 3000-szeresével kellene haladnia, amihez 214200 rénszarvasra lenne szüksége, de a légellenállás és a centrifugális erők hatására a szarvasok és a Mikulás is felrobbanna?

252. oldal, 66. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Mikulás
mrsp>!

– Tudod, drágám – tűnődik Apu, miután befejezték –, én tényleg lovagias vagyok. Mint egy modern Lancelot. Csak nincs lovam. Miért nincs lovam, Annabel? hogy várhatják el tőlünk, hogy igazi férfiak legyünk, amikor nincs is lovunk?

43. oldal, 11. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Annabel Manners · Lancelot · Richard Manners
mrsp>!

KI A SZENT KALÁCSNAK KÉPZELED MAGAD, NICK? Lehet, hogy szupermodell vagy, és gyönyörű, sármos és cuki meg vicces, de akkor is csak egy fiú vagy! Csak egy fiú vagy, én pedig csak egy lány, és minden alkalommal, amikor levegőt veszek, olyan molekulák jutnak a szervezetembe, amelyek egykor dinoszauruszokhoz tartoztak, ami azt jelenti, hogy RÉSZBEN DINOSZAURUSZ VAGYOK, NAGY VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT T-REX, ÚGYHOGY NEM BÁNHATSZ ÍGY VELEM!

292-293. oldal, 78. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners · Nick Hidaka
mrsp>!

Hát nem érted, Harriet? – mondja Nick teljesen elkeseredve. – Tetszik, hogy az esőcseppekben a csillagokat látod, és mindent tudsz a felhők formájáról, meg a kolibri szívveréséről. Tetszik, hogy tudod, hogy a zsiráfoknak nincs hangszalagja, és hogy a cápák nem tudják abbahagyni a mozgást. Tetszik, ahogy a magasba emeled a kis orrod, ahogy dobbantasz a lábaddal, és hogy a homlokod ráncolod, mielőtt kitör belőled a nevetés. Tetszik, ahogy elvörösödik a füled, amikor zavarba jössz, és hogy sötétebbek lesznek a szeplőid, ha mérges vagy. Tetszik, hogy mielőtt elsírod magad, az álladból egy gyűrött kis papírgalacsin lesz. Tetszik, hogy amikor kiabálsz velem, úgy csinálsz, mintha T-Rex lennél. Nagyon is kedvellek, Harriet. Miért van az, hogy az egész világegyetemben ez az egyetlen dolog, amit olyan nehéz belegyömöszölni a nagy, zsíros agyadba?

298. oldal, 79. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Harriet Manners · Nick Hidaka
mrsp>!

– Toby, magunkra hagynál egy pillanatra?
– Csajdolog? – állapítja meg bölcsen. – Natalie, tudok mindent a menstruációról. Tanultunk róla biológián.
– Toby.
– Hümm, akkor nem a menstruációról van szó. – Toby oldalra dönti a fejét. – Talán melltartókról?
[…]
– Kismacskák?

40. oldal, 10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Natalie Grey · Toby Pilgrim
mrsp>!

– Vajon Hamupipőke visszament a kandallót porolni, miután hozzáment a herceghez?
– Valószínűleg igen – mondja Apu. – Akkor a nőknek még nem igazán voltak jogaik. Nekik kellett főzni is, meg valószínűleg mosni is.
– A szent kalács szerelmére, Apu, ne válaszolgass már a költői kérdésekre!

60. oldal, 15. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Hamupipőke · Harriet Manners · Richard Manners

A sorozat következő kötete

Geek girl sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Rachel Renée Russell: Szívzűrök
Jean Webster: Kedves Ellenségem!
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Tutsek Anna: Cilike férjhez megy
Kathryn Lamb: Engedjenek ki! Segítség!
Kate O'Hearn: Pegazus és a harc az Olümposzért
Annie Pietri: A Napkirály kémnője
Mindee Arnett: The Nightmare Affair – A Rémálom-ügy
Cathy Cassidy: Mályvacukor égbolt
Soman Chainani: Egy igaz király