A ​bronzkulcs (Magisztérium 3.) 21 csillagozás

Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​mágia megmenthet.
A mágia megölhet.

A Magisztérium diákjai elméletben teljes biztonságban vannak varázslatos iskolájukban. A mágusok gondos irányításával megtanulják használni a varázserejüket, és rendet teremteni a kaotikus világban.
Ám a káosz most felveszi velük a harcot.
Callnek, Tamarának és Aaronnak olyan dolgok miatt kéne aggódniuk, mint a felmérők és varázsversenyek. Ám az egyik iskolatársuk megdöbbentő halála után muszáj a hidegvérű gyilkos nyomára bukkanniuk… kockára téve a saját életüket.
Az ifjú barátok kénytelenek szembenézni azzal, hogy a mágia csak annyira jó, amennyire a felhasználója. Gonosz kezekben mérhetetlen kárt tud okozni – hacsak Call, Tamara és Aaron még időben meg nem akadályozzák.

A Magisztérium-sorozat lenyűgöző harmadik részében a két nagy sikerű írónő, Holly Black és Cassandra Clare egy olyan iskolát tárnak elénk, ahol bármi megtörténhet – legyen jó vagy gonosz –, és az igazságot egyedül úgy lehet… (tovább)

Eredeti mű: Holly Black – Cassandra Clare: The Bronze Key

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
keménytáblás · ISBN: 9789633999288 · Fordította: Komáromy Zsófia
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633999271 · Fordította: Komáromy Zsófia

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Callum Hunt · Aaron Stewart · Tamara Rajavi


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 43

Kívánságlistára tette 87

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Fummie
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Mit is mondtam róla az első résznél? Hogy pont olyan, mint a Harry Potter? Hát a világfelépítésen kívül már semmi nem olyan ebben a könyvben, mint a Harry Potter. És mit írtam a második résznél? „Meg ha Cassie-ből indulok ki, akkor úgyis számíthatok valami nyálasra.” Jó, oké lassacskán már előkerülnek a szerelmi szálak, de még mindig nem ez a fő téma, és úristen! Hát ha valamire tippelhettem volna Cassie-t ismerve, az bármi lett volna, csak nem ez. És még mindig a leesett államat keresgetem valahol, mert fogalmam sincs, ez hogy történhetett meg. Nyilván nem fogom elárulni, mi az, mert akkora spoiler, mint a ház, de tényleg, aki valaha olvasott már sorozatlezárást Clare-től, annak van egy bizonyos tapasztalata. Igen, tisztában voltam vele, hogy az író bármikor könnyedén összetöri a szívem, de hogy ekkora drasztikus lépést megtegyen? Akkor se fogadtam volna rá, ha kényszerítenek. És még csak nem is sorozatzáró kötet vagy ilyesmi. Na, most aztán tényleg megveszek, míg nem jön a következő kötet. Emellett pedig igen, tisztában vagyok azzal, hogy Holly Black neve is szerepel az írók között, de tőle még azóta sem olvastam semmit, így róla nem tudok nyilatkozni. Simán lehet, hogy a végét ő írta.
De amellett, hogy a végén van egy akkora lépés, mintha kicsi Gróp tette volna meg, persze még utána odabiggyesztettek nekünk egy kellemes kis csavart, csak hogy még jobban emésszük magunkat a negyedik részig. Naná, hogy nem sejtettem az egészből semmit, bár az idei gonoszt azért lehetett gyanítani.

Bővebben: http://fummiekonyvtara.blogspot.hu/2017/07/holly-black-…

5 hozzászólás
>!
RVivi 
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Amennyire vártam és amennyi ideig vártam erre a könyvre most annyira vagyok dühös rá. Az első két részt imádom, de ez? Ez mi a fene volt? Abból a 280 oldalacskából alig volt olyan, ami picit is fontos lehet, mert mindet belesűrítették az utolsó oldalakba. A többiben csak ettek. Varázslóiskola, erre a könyv fele az ebédlőben játszódik vagy valami titkos kis akción. Pedig annyira szívesen olvastam volna egy 400-500 oldalas könyvet a Magisztériumról, ahol többször tartanak órát. Hogy a jó életbe lehet így könyvet befejezni? Hogyan? Ki vagyok akadva. Hogyan lesz ebből még két rész? Nagyon spoiler Kiakadásos részemnek vége és reménykedek, hogy a folytatás hosszabb lesz és tartalmasabb.
Legyek már egy kicsit pozitív is, na. Imádom a borító színét, a kígyó viszont először kicsit ijesztő volt. De már értem, hogy miért épp az került a borítóra szóval mostmár tetszik és illik is a könyvhöz. A szereplőket szimpik, csak sajnos egyiküket se tudnám kedvencemnek mondani. Ott még nem tartunk, de két rész alatt még bármi megtörténhet. Igazából jó lett volna ez, csak túl kevés az oldal és túl kevés a lényeges történés a könyvben. Legalább 100 oldalt még dobtak volna hozzá, akkor jobb lenne, így elsietettnek érzem a sztoriját.
Kicsit negatív vagyok, ahogy így visszaolvasom, mit írtam. De nem egy szörnyű könyv és nem adok neki kevesebbet, mint négy csillag.

>!
Media_Addict_Hu
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Ha egy sorozatot kéne említeni, ami részről-részre egyre jobb, akkor biztosan a Magisztérium szériát mondanám.

Izgalmas, letehetetlen és nagyon szórakoztató volt a Bronzkulcs, a sorozat legjobb darabja. Az írónők igazán kitettek magukért, és tényleg sok mindenre odafigyeltek, még arra is, hogy a szereplők már kezdenek a Young Adult korba lépni, és beemelték a romantikát is.

Bővebben itt:
»> http://sorok-kozott.hu/2017/07/konyvkritika-cassandra-c…

>!
ValerinLanz P
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Mégis mi a jó búbánat volt ez, kérem??
Igen, nem kicsit vagyok kiakadva. Az első rész ugye teljesen beszippantott és lenyűgözött, akkor még igyekeztem nem tudomást venni a hasonlóságokról, amik egy másik könyvet elevenítettek fel bennem, de már a második rész is gyengébb lett kicsit, mint amire számítottam, viszont még így is nagyon vártam a folytatást. És akkor a drága írónők jól a képembe röhögtek! Vártad a srácokat? Hát akkor tessék, itt vannak! Lehet, hogy aludnom kellett volna egyet erre az értékelésre, de mindenképpen ki akarom adni a haragom.
Valamiért olyan érzésem volt, hogy ebben a kötetben nem is történt igazán semmi. Az elején spoiler Utána szépen rendben visszatértünk az iskolába, ami most már kicsit irritál, elvégre teljesen nyilvánvalóan a Roxfort. Eddig nem nyavalyogtam miatta, de most igen. Meg hagyjuk már ezeket a kajákat, semmi érdekes nincs bennük, inkább irritáló, hogy folyton gomba, meg zuzmó, meg franc se tudja, mit esznek, aminek persze más az íze. Úgy vélem, sajnos megint belekötök majd az élő fába is, sorry.
Teljesen felesleges körnek tartottam, mikor spoiler Unalmas volt, haladjunk.
Szintén nem tudtam mire vélni azt a vonalat, hogy spoiler Bah, és még a java most jön!
Továbbra sem tudom elfogadni, hogy Call spoiler Bennem most amúgy felmerült, hogy Tamara minek is van itt egyáltalán? Elvégre spoiler
Aztán megtudtuk, hogy spoiler
Egy olyan jelenetet sem tudnék kiemelni, amire azt mondtam, hogy na, tessék! Mert az egy dolog, hogy könnyen olvasható volt a történet, de ennyi. Például fel nem foghatom, minek kellett bele az a jelenet, amikor spoiler De komolyan. Minek? Mi értelme volt? MI ÉRTELME VOLT? Semmi!
Egyébként spoiler Már itt fogtam a fejemet, hogy ezek nem lehetnek ennyire hülyék… de pedig sajnos, hogy lehetnek…
Az Árnyvadász akadémia vége óta tudom, hogy Clare nagyon kegyetlen is tud lenni… de most ismét arcul csapott a dolog. Mert spoiler Wáááá, úgy dobtam el magamtól a könyvet, mintha megégetett volna, miután spoiler
Nagyon erősen gondolkodom azon, hogy ezen a ponton hagyom ezt a sorozatot a francba… mert nagyon felcseszte az agyam. De talán, mire kijön a folytatás, lenyugszom. Hát az sem most lesz, ugyebár.
És mi ez a cím? Annyira sem passzolt most nekem, mint az eddigiek…

3 hozzászólás
>!
tees06
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

A magisztérium világa már az első kötetben elvarázsolt, de igazán a második miatt szerettem meg. Alig vártam, hogy végre megjelenjen a harmadik kötet, de kissé csalódnom kellett. A bronzkulcs nem éppen azt a színvonalat hozza, amit vártam. Úgy éreztem, hogy túl sok volt benne a felesleges dolog, és sokkal kidolgozottabb is lehetett volna. Tetszett, hogy megjelent benne egyfajta titok, ami után nyomozni szerettek volna (mert igazából ezt nem nevezném nyomozásnak). Nyomozni ugyanis nem lehet nyom nélkül. Kb. 200 oldalon keresztül semmi nem történik, csak találgatások sorozata. Talán ő az, de talán ő is lehet. Nem éppen az, amit eddig megszoktam. Szerettem olvasni, de ha a többi kötetet és más fantasyket is nézek, akkor nagyon közepesre sikeredett.
Az utolsó 40 oldal volt, amire azt mondom, hogy érdemes volt elolvasni. Bár nekem kissé átlátszó volt, hogy mire megy ki a „játék”, de óriási nagy fordulat volt. Kíváncsi leszek a negyedik kötetre.

http://discussion.blog.hu/9999/12/31/kisse_csalodtam_de…

>!
shine28
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Imádtam. Végig nagyon izgalmas volt. Szeretem ezt a sorozatot.
De a vége.. úristen. Nem hiszem el…. :(
Remélem hamar kijön a következő rész!!!

>!
raniaki 
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Nemfogoksírni nemfogoksírni nemfogoksírni nemfogoksírni.

Nagyon jó könyv volt, de normális értékelést majd akkor írok, ha helyrejött a lelkem. [pun intended]

>!
Zsófi_olvas
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Nagyon tetszett . Azért kapott fél pont levonást mert a vége nagyon szomorú.

>!
Cubee
Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

Még mindig rajongok a sorozatért, sőt egyre jobban. A szereplők érdekesek, mindnek megvan a maga értéke, és helye a történetben. Eszméletlen jó csavarok vannak a könyvben, melyek egyrészt magával rántják újra és újra az olvasót, másrészt elősegítik a karakterek fejlődését, mind jellemileg, mind a mágia használatában. Vannak előre kitalálható dolgok, és amikor éppen örülönk a fejünknek, hogy „hah, én megmondtam”, bumm, beüt a krakk, és minden a feje tetejére áll. Brilliáns.
Szinte minden karakternek kirajzolódik a motivációja a cselekedetei mögött, nem csak úgy történnek a dolgok. És a végére minden összeáll, mint egy kirakós. És bár minden karakter jól ki van dolgozva, a kedvencem mégis Constantine. Ebben a részben, Call filozofálgatásainak, és néhány visszaemlékezésnek hála egyre pontosabb jellemrajzot kapunk „a rettenetesen gonosz, Halál Ellenségéről, aki népirtásba fogott a káosz erejével”. Valamiért rajongok az efféle társadalomból kitaszított, és gonosznak megbélyegzett karakterekért, akik már első olvasatra is ambivalens érzéseket keltenek bennem. Mert szerintem Constantine nem volt gonosz. Az igazi gonosz, aki valóban a hatalmat akarta, az Joseph mester, és egyedül ő a felelős azért a népirtásért, amit Constantine vitt véghez. Hiszen ő csak egy gyerek volt, egy ártatlan gyerek, aki véletlenül krétornak született. Joseph idióta megalomániájának hála a kutatásai miatt véletlenül megölte nem csak az ellensúlyát, hanem a saját ikertestvérét. Ez után én azon nyomban kinyírtam volna Josephet, de valahogy átérzem, miért nem tette, hiszen szüksége volt rá, hogy együtt rájöjjenek, hogyan lehet visszahozni a halálból valakit. Igen, szóval. Constantine maga az ellentmondás megtestesítője. Már a létezése is maga az ellentmondás. Nem csoda, ha a végére kicsit bekattant.
Mikor egy ismerősömnek meséltem a sorozatról, az első kérdése az volt, hogy „akkor ez valami Harry Potter koppintás?” Nem. Egyáltalán nem az. Szerény véleményem szerint a Magisztérium sorozat sokkal jobban kidolgozott, mint a HP. De a legalapvetőbb különbség, ami miatt méginkább rajongok a Magisztériumért, az a varázslás módszertana. A mágiának ereje van, valahonnan fakad, belőlük ered, saját fizikai, és lelki erejüket használják fel, hogy varázsolni tudjanak, nem csak pálcákkal hadonásznak, közben szenvedő fejet vágva, magam sem tudom, miért. Nem tudnak simán arrébb tenni egy házat, aztán lazál elsétálni, mintha azt csak elképzelték volna.
És most fogamam sincs, mit kezdek magammal egyévig, mire kiadják a következő részt. Talán megtanulok angolul végre, és elolvasom úgy! Mert ez valami… Ah. Brilliáns!


Népszerű idézetek

>!
ValerinLanz P

– Maga megfenyegette a farkasomat – mondta Call. – És a barátomat.
Alma még mindig mosolygott.
– Remélem, a barátod nem sértődik meg azon, hogy a farkast említetted elsőnek.
– Nem sértődöm – közölte Aaron.

177. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aaron Stewart · Callum Hunt
>!
ValerinLanz P

– Miért épp Halpofa kapitány?
– Hát, mert olyan halpofád van – közölte Jasper. – Amúgy meg soha senki nem találhatná ki, hogy mire utal ez a név, hiszen nincs benne semmi félelmetes.
– Jó, tök mindegy – mondta Tamara olyan hangon, mint aki úgy gondolja, hogy ez az egész csak időpazarlás. – Szóval, ki tudhat róla, hogy Call valójában Halpofa kapitány?
– Nem vagyok hajlandó elfogadni ezt a fedőnevet! – tiltakozott Call. – Pláne nem a tegnap történtek után.
Tamara felnyögött, mintha neki gyötrelmesebb lett volna ez a társalgás, mint Callnek.
– Oké, mit akarsz, hogy hívjunk?
– Mit szólnátok ahhoz, hogy Tökfej parancsnok? – kérdezte Aaron. Jasper erre úgy nevetett, hogy kiköpte a limonádéját.

60. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aaron Stewart · Callum Hunt · Tamara Rajavi
>!
raniaki 

Jasper leült mellé, mintha barátok lettek volna, vagy valami.
– Szóval, mi a terv?
– Te meg miről beszélsz? – kérdezte Call.
– Jaj, hagyjuk – grimaszolt Jasper, majd Tamarához fordult. – Nem is tudom, miért őt kérdeztem. Mi a terv?
– Itt nem beszélhetünk – felelte a lány fojtott hangon (…).

69. oldal

>!
raniaki 

…rólad, Jasper mindenki azt gondolná, hogy fura, ha Call-lel lógsz, hiszen nem bírod őt.
– Hogyne bírná! – szólt Aaron meglepetten. – Mind barátok vagyunk.

71. oldal

>!
raniaki 

– Én Aaron vagyok – mondta a barátja. Mi sem volt jellemzőbb Aaronra, mint hogy udvariasan bemutatkozzon egy lebegő kígyónak.

154. oldal

>!
raniaki 

Szokatlan két testben találkozni ugyanazzal a lélekkel.

162. oldal

>!
raniaki 

Call Aaron felé nyúlt, és kézen fogta. Aaron egy pillanatig meglepettnek tűnt. Aztán megszorította Call kezét.

265. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Soman Chainani: Itt nincsenek hercegek
Richelle Mead: Vámpírakadémia
Tonya Hurley: Szellemlány – Vágyakozás
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
Claudia Gray: Evernight – Örökéj
Rick Riordan: Neptunus fia
Sarah J. Maas: Crown of Midnight – Éjkorona
Brigid Kemmerer: Spark – Szikra
Maria V. Snyder: Poison Study – Méregtan
Marissa Meyer: Cinder