Komédiások 8 csillagozás

Hollós Korvin Lajos: Komédiások

Az ​olvasó e kisregény főalakjaiban bizonnyal felismerni véli egy közel másfél évtized előtti tragédia szereplőit.
Ezért az író nyomatékosan előrebocsátja,
1. hogy a megtörtént tragédia csupán a lehetőséget, az atmoszférát, a keretet sugallta egy még ma sem megoldott társadalmi probléma – egy még ma is virulens, lappangva ható kórokozó – földerítésére,
2. ennélfogva a regénybeli történet csakis annyiban követi a valóságosat, amennyiben az író céljához szükséges – javarészt tehát a képzelet terméke – , amiként koholt a szereplők lélekrajza is, az első személyben író szereplő egészében, továbbá események, jellemek – az utóbbiak több jellemből kivont tipizált sűrítések – s ami legfontosabb: a regény mondanivalóját magában foglaló IV. fejezet: a terjedelmileg is döntő „Napló” teljes egészében írói koholmány; az ezt megelőző fejezetek, a valóságos históriából átvett mozzanatokkal együtt, csupán e fiktív „Napló” előkészítése, bevezetése,
3. a valóságos… (tovább)

>!
Magvető, Budapest, 1966
240 oldal · keménytáblás
>!
Magvető, Budapest, 1965
240 oldal

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
regulat
Hollós Korvin Lajos: Komédiások

Hát izé… Van ugye a mesélő, aki megpróbálja a megfelelő hangot megadni… mintegy testközelből, de mégis kívülállóként, afféle család barátjaként… Hogy milyen is volt Dalmáth Elza házassága és tragikus végű szerelme, amelyben elvesztette a közönség őt is, és a betegek a férjét, a nagyszerű sebészt Bóra Ádám doktort.
Hogy aztán letaglózzon a naplóval, ami bebizonyítja, hogy a látszat csal és minden csak komédia…

Nekem a hangvétele, a ritmusa nem jött be a regénynek, ami valahol azért zseniális, úgy történetében, mint kelet-európaiságában.
Bóra Ádám naplója, őrülete egy elég erős szemrehányás a társadalom felé, a szembenézés hiánya, a világégés traumájának fel nem dolgozása miatt.

…és a végére tényleg az a kérdés, hogy ki is itt a komédiás. Vagy ki nem az.

…persze, ha láthattam volna a színpadon Bajor Gizit…

>!
Magvető, Budapest, 1966
240 oldal · keménytáblás

Népszerű idézetek

>!
regulat

Ha átolvasta volna a rengeteg időt, amit eltelefonált, művelt ember lehetne.

210. oldal

4 hozzászólás
>!
regulat

Én olyannak tanultam meg a világot, hogy úgy kell élni benne, ahogy megengedik.

94. oldal

>!
regulat

A nők általában célszerűségi szempontjaiknak megfelelőre igyekszenek deformálni bennünket. S aki férfit sikerült, lenézik azután. Csak arra néznek fel, akit nem sikerült.

189. oldal

>!
regulat

Tanuld meg, hogy az embereket a történelemtől a pletykáig semminek sem a históriai hitele érdekli, hanem különlegessége, bizarrsága, mulatságossága vagy szörnyűsége…

99. oldal

1 hozzászólás
>!
regulat

De az illetékesek úgy tettek, mintha elfelednék, hogy a zsidó probléma nem fasiszta találmány! Hogy nemcsak politikai, hanem társadalom-lélektani kérdés is: hosszú múltja és mély gyökere van. Társadalomlélektani kérdéseket pedig nem lehet az időre bízni! Abban gyógyulatlan ellappanghat a kór, akár a végtelenségig. Amellett az élő nemzedékeknek túl lassú is az idő üteme.

183. oldal

>!
Bógáncsvirág

Nincs annál könnyebb, mint ítéletet mondani az emberekről. Nincs nehezebb, mint helyesen megítélni őket.

157. oldal

>!
Bógáncsvirág

Az ember csak eg‪yszer, csak az anyjától fogadhatja el az életét.
S óhatatlanul meggyűlöli azt, akitől másodszor is el kellett fogadnia. Magának sem vallja be, hogy úgy nézi megmentőjét, mint a sátánt, akinek elszerződte lelkét.

170. oldal

>!
regulat

Még most is, amikor immár végképp elhatároztam, hogy följegyzem emlékeimet – mondhatnám: tanúvallomásomat – a nagy színésznő, Dalmáth Elza és férje, Bóra professzor különös halálának előzményeiről, s egyszersmind kiadom birtokomból a professzor „Napló”-ját, melyet a tragédia napját megelőző estén klinikai dolgozószobájának asztalán megtaláltam, majd magamhoz vettem, mindmáig senkinek sem szólva róla, elrejtettem – még most is bénító vonakodással, gátló aggályokkal és meggondolásokkal kell viaskodnom lelkiismeretemben.

(első mondat)

>!
regulat

Most már bizonyos, hogy a 44 – vagy 33 – a hitlerizmuson túlható változásokat hozott. A fasiszta rendszer elpusztulhatott, de lám, az emberi élet és becsület értéke tőle függetlenül is végképp devalválódott

162. oldal

>!
pelika_Bp

Én, amikor még nem ismertem őt eléggé, a régi idők egy legendás bankelnökét hasonlitottam hozzá: az illető olykor három gépirónőnek három nyelven három különböző tárgyú levelet diktált egyidejüleg.

39. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tom Wainwright: Narkonómia
Donna Tartt: A titkos történet
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Sylvia Plath: Az üvegbura
Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek
Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Francesca H. Nielk: Sose Engedj el!
Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek
Gustave Flaubert: Bovaryné
Victoria Green: Valter és Vivien I.