Holtidő 27 csillagozás

Holden Rose: Holtidő

Jason egy teljesen átlagos fiú, pedig már tizenhét éves. Ez azért gond, mert a különlegeseket képző Birodalmi Lumen Akadémia növendéke, ahol elvárás, hogy megmutassa a tehetségét. Emiatt újabb és újabb hazugságokba kényszeríti magát, mígnem a sors váratlanul a császár ellen lázadók táborába sodorja. Ekkor teljesen felfordul körülötte a világ. Már azt sem tudja, kiben bízhat, ki az ellenség, miközben arra is rá kell jönnie, kicsoda ő valójában. Enélkül ugyanis reménytelen, hogy valaha is visszakapja az életét. Aztán a holtidő kíméletlenül és véglegesen elsodor mindent. Semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt. Jason úgy érzi, nem képes lépést tartani a valósággal. Azonban a túlélésért ezen mindenképp változtatnia kell.

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Főnix Nova Főnix Könyvműhely

>!
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155632235

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Holden Rose: Holtidő

Ez az olvasás számomra érdekes kirándulás volt egy új stílusba, mert távol áll tőlem a steampunk témája, de nem feltétlenül azért, mert nem szeretem, hanem inkább azért, mert nem igazán találkoztam még ilyen jellegű olvasmányokkal. Az ifjúsági- és gyermekirodalmat viszont szeretem, tehát nagyon kíváncsian vágtam bele Holden Rose új könyvébe.

A nagy kalandok a könyv közepe táján kezdődnek, addig lassan haladunk, de engem ez a lassú rész különösen érdekelt, mert itt ismerhettem meg és kerülhettem közel valamennyire a szereplőkhöz. Nekem az sem lett volna baj, ha nem gyorsulnak be a könyv közepe táján az események, én így is egész jól beleképzeltem magam a történetbe.

Amikor viszont felgyorsulnak az események, egyik izgalomból a másikba csöppenünk, csatákban veszünk részt, titkokra derül fény, és biztosak lehettek benne, hogy érnek még benneteket meglepetések.

El tudnék képzelni folytatást is a könyvnek, végülis azt mondhatom, tetszett ez a világ. :)

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2018/07/holden-rose-holtido.html

Niitaa P>!
Holden Rose: Holtidő

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
http://niitaabell.blogspot.hu/2018/03/holden-rose-holtido.html

„A történet elég jól pörög, s kifejezetten sok mondanivalója van. Jason karaktere sokkal többet hordoz magában, mint ahogy az első pillantásra tűnik. A Holtidő megmutatja a mai fiataloknak, hogy bizony nem baj az, ha valaki átlagos. Nem kell mindenkinek kiválasztottnak lenni, bőven elég, hogyha megtalálja azt a területet, amiben ő maga tehetséges, s ott csillantja meg a tudását. Rávilágít arra is, hogy mindenkinek szüksége van barátokra, támogatói csoportra, akikre számíthatunk a bajban. Nem kell minden problémánkat egyedül megoldani. A sok, humorral tarkított jelenet pedig igazán megfűszerezi ezt az alapjaiban is izgalmas kötetet.
Elsősorban a célközönségnek ajánlanám, a 12 év feletti kamaszoknak, fiúknak és lányoknak egyaránt. Ugyanakkor a kicsivel idősebb korosztály tagjai számára is ugyanolyan élvezeti fokot tud nyújtani, ha nyitottak erre a nem mindennapi világképre. Engem mindenféleképp meggyőzött.”

deen>!
Holden Rose: Holtidő

Amilyen nehezen rázódtam bele ebbe történetbe, annyira tetszett a közepétől. Sajnos nekem nagyon hiányzott a világ leírása. Csak egy-egy kósza információt kaptam a helyszínről, hogy kik és hogyan élnek, mi volt, ami idáig vezetett. Így nehéz volt azonosulni a szereplőkkel, főleg, hogy még az sem derült ki, valójában hányfajta különleges képességgel rendelkező csoport van. A cselekmény kicsit lassan indult, Jason teljesen ostobának tűnt és ez később sem lett jobb. A cselekmény azonban jobbá és izgalmasabbá vált, és ez főként az új/régi szereplőknek volt köszönhető. Együtt már jobban működtek és érthetőbbé vált a cél, amit el szeretnének érni és az ok, amiért az életüket is feláldoznák.

chibizso>!
Holden Rose: Holtidő

„A Holtidő emberközeli főszereplőjén túl is mutat valami frisset a young adult történetek tengerében. A cselekményben találunk néhány idegesítő, YA-ra jellemző részt (pl. a szerelmi háromszög, ami hiába indul aranyosan, gyermekien, a későbbiekben inkább kötelező elemnek érződik), de ezeken túl, szerencsére nem a műfajtól megszokott sablonokból építkezik az író. Persze akadnak olyan fordulatok, amelyeket nem kerülhetett ki: ilyen például az a jelenet, amikor Jason rádöbben, hogy a császár nem az a jóságos uralkodó, amit a birodalmi propagandából ismer. Azonban a legtöbb fordulat nem kiszámítható, Holden Rose többször is meglepi az olvasót, és ha lehetett, kerülte a megszokott, unalmas megoldásokat a regényben, ezenfelül pedig akcióból sincs hiány.
(…)
Az összképet a könyvbéli univerzum kevéssé részletes kidolgozása rontja kicsit. A történet elején in medias res kerülünk az események sűrűjébe, így számtalan kérdés felvetődik: Kik azok a lumenek? Miért alapította meg a császár ezt az elit hadsereget? Miért lázadnak a lázadók? Később kapunk válaszokat – ezeket a magyarázatokat a szerző szinte belesimítja a cselekménybe, nem töri meg annak ritmusát, de sajnos nem mindenre derül fény. Például több magyarázatot érdemelt volna a lumen faj, ugyanis pár típuson (pl. vér, föld, mecha) és azon kívül, hogy nem mindenkinél jelennek meg a lumentulajdonságok nem sokat tudunk róluk. Még jó lett volna többet olvasni a Birodalom haderejét jelentő, steampunkosított mechagépezetekről, és a néha felbukkanó, mágiát idéző jelenségekről.”

Bővebben: https://roboraptor.24.hu/2018/09/04/egy-atlagos-kissrac…

Iloonka >!
Holden Rose: Holtidő

Elég sokat szenvedtem ezzel a könyvvel és nem azért, mert ne történt volna benne sok minden. Ellenkezőleg, jó sok minden történt, amit meg kellett emészteni.

A világ tetszetős volt, a karaktereknek is meg volt a maguk jellegzetessége, személy szerint nekem Magnus karaktere volt a legkiemelkedőbb, a csendes, erőművész óriás. Jason meg nekem egyedi főhős volt, hisz hozzászokhattunk, hogy ők lesznek az, aki megment mindenkit, ő arat győzelmet és megkap mindent, amiről csak álmodhat. Ez mindenképp újítás és igazából bepillantást nyerhetünk egy olyan szereplő elméjébe, aki nem a harcmező kellős közepén teszi a dolgát. Nem kapnak nagy figyelmet, mégis a háttérben keményen dolgozik és végezetül ő is „hős" lesz, csak nem úgy, ahogy a fantasy könyveknél elképzeljük.

Amellett, hogy sok mondanivalója van a könyvnek és vicces jelenetei, nem mehetek el a mellett a lumenekkel kapcsolatos hiányos ismeret mellett. Nem kaptunk elég információt arról ,hogy honnan származnak, hogy jött létre ez a különlegesség és miért van az, hogy olykor vérvonalon nem tudják továbbvinni a képességüket. Ez amolyan hiányos része volt a történetnek, pedig kíváncsi lettem volna rá. Továbbá, hozzá kell tennem, hogy a korrektor nem végzett alapos munkát, egy-két szembetűnő elgépelési vagy nyelvtani hiba is előkerült, ami érdemben semmit se von le az írótól.

Azért megy a 4 csillag, apróbb hibáktól eltekintve rendben volt ez a könyv.

Demencze_Ilona_blogger P>!
Holden Rose: Holtidő

Aki szereti a tini forradalmáros, technikai vívmányos, gőzgépes, agyafúrt csavaros sztorikat, annak garantáltan betalál ez a könyv.
Ajánlómat bővebben az Olvass Hazait! blogon olvashatjátok:
https://olvasshazait.blog.hu/2018/09/20/a_hosse_valasho…

BlueDeath IP>!
Holden Rose: Holtidő

Ismételten rádöbbentem, hogy én szeretem a steampunkot XD
A sztori érdekes volt, a vége pedig egyenesen megdöbbentő. Nyilván nem az én korosztályomnak készült, ezt valahogy végig éreztem is.
Szívesen megtudtam volna többet a lumenekről is, de mindent nem lehet :D
spoiler

diamondfox>!
Holden Rose: Holtidő

„Ezzel nincs semmi baj, mert cserébe szereplők egész seregével kell foglalkoznunk! Ami nekem először szemet szúrt, hogy nem Jasonnel indult a történet – ami meglepő és ugyanakkor figyelemfelkeltő indítás volt. Elvégre ezt szoktuk meg, nem? Hirtelen elindult az élet, a főszereplő felbukkan és megismerjük. Itt előbb találkoztunk Diaz vezetővel, egy ideges sofőrrel, Magnussal a szekrénynagyságú fiúval és így bukkant csak fel Jason és a Gobak oktatórobotja. De annyira „bezavart” a borító, hogy nem tudtam hova tenni még itt. Felbukkant végre egy lány, a tizenegy (majdnem tizenkettő!) éves May, leplezetlen csodálattal viseltetett ifjú hősünk iránt (aki itt még csak ifjú és cseppet sem hős, inkább szeleburdi). Viszont a borítón egy jóval idősebb lányt látunk, pedig a leírás alapján azt hittem, hogy May az. Plusz Jasonre számítana az ember, elvégre mégis miatta kerültünk bele az egészbe – és erre itt egy ilyen fricska, amiért puszi jár a hasakra.”

(LINK: https://hogyacsudaba.blogspot.hu/2018/04/holden-rose-ho… )

4 hozzászólás
KrenczNóra I>!
Holden Rose: Holtidő

Kétségtelen, hogy Holden Rose nagyon tud mesélni. Nincs a regényben töltelék, a lényeg pörög végig a történeten, és magával sodorja az olvasót. Érdekes ez a steampunkos vonal, és az is tetszett, hogy meglovagolja ugyan a divatos „kiválasztott” témát, mégis annak paródiája akar lenni.
A karakterek ugyanakkor nem annyira kerültek közel hozzám, érdekelt a sorsuk, és a végsó fordulat állatira meg is lepett, de egyikük se lett igazán kedvenc, és kicsit hiányoltam, hogy mélyebben beletekinthessek a lelkivilágukba.

petitrenard>!
Holden Rose: Holtidő

Jason-t, bár nem sikerült megkedvelnem, tökéletesen megértem. A történet simán magába szippantott, alig bírtam letenni a könyvet. Remélem, előbb-utóbb megfilmesítik, mert azon kevés könyvek egyike, amit szívesen meg is néznék.


Népszerű idézetek

Niitaa P>!

Igaz, attól hogy valaki zsarnok, nem feltétlenül hülye.

235. oldal

Niitaa P>!

– Mocsokul nehéz mindig megfelelni […]

234. oldal

Niitaa P>!

„Ez a valaha volt legbénább lázadás, amit csak el lehet képzelni.”

(első mondat)

1 hozzászólás
Niitaa P>!

Jó élni és túlélni, még akkor is, ha egy kicsit egyedül van az ember utána.

194. oldal

Niitaa P>!

Lehet olyan dolgokért nosztalgiát érezni, amiről kiderült, hogy hazugság volt?

207. oldal

Allanon>!

Igenis létezett ilyen, hogy az ember akkor is egyenesen tarthatta a gerincét, ha megváltoztatta az elveit, mert a világ bizony folyamatosan alakul, ő mindössze hű maradt önmagához.

348. oldal

Molymacska>!

[…] csak ne búsulj! – nevetett.
– Én nem tudok búsulni. Számolok – recsekte Gobak, mintegy mellékesen, és még hangosabban kerregett.
– Mit kell ennyit számolni, ne vedd már ennyire a lelkedre! Vagy a memóriatárcsádra.

36. oldal

Niitaa P>!

És nem szeretném, ha visszavonulás közben elveszítenéd valamelyik puskámat. Arra eléggé érzékeny vagyok.

190. oldal

Niitaa P>!

Az ember nekimegy az ég összes haragos démonjának, de ha a feleség félbehagyja a dolgát, mert meg akarja nézni, hogy halad az ura a barikádjával, hát összezavarodik még az egyszeregy is.

318. oldal

BlueDeath IP>!

A hátukból kiálló tőr csupán rosszindulatú pletyka.

165. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Vivien Holloway: Mechanikus farkas
Vivien Holloway: Végtelen horizont
Mikó Csaba: A mutatványos
Peter Sanawad: Hívószó
Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Ecsédi Orsolya: Sárkányugatás
R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa
Leiner Laura: Egyszer
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! VI.