Howard Matheu vagyok, nyolc és fél éves, és még nem tudok síelni.
Ráadásul, ahogy a dolgok állnak, ez a legkisebb gondom, mert a szállodát teljesen elzárta a külvilágtól a hó, így itt ragadtunk. Huszonkét gyerek, három tanár, négy fő személyzet, tizenkét vendég, köztük két bankrabló.
Gil azt mondja, semmi gond nem lesz, ha nem ugrálunk. De ő nincs itt, csak Nita, és én, a fehérség közepén. Na, meg ez a nagy csönd.
Most pedig leírtam ide azt, amit tudnod kell, neked és mindazoknak, akik kíváncsiak rá, mi is történt valójában.
Hófehér kelepce (Howard Matheu különös esetei 5.) 31 csillagozás
Tagok ajánlása: 8 éves kortól
Enciklopédia 1
Most olvassa 3
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 17
Kiemelt értékelések
Először Titusz olvasta el a könyvet, én csak utána tudtam megkaparintani.
Remek volt, mint a Howard Matheu könyvek általában. :) Most is volt rejtély, izgalom, kaland és humor.
Mindketten írtunk róla, mármint Titusz is, és én is. /Bea/
Itt elolvashatjátok:http://konyvutca.blogspot.nl/2017/02/holden-rose-hofehe…
Alig várom, hogy @M_Márk is befejezze a könyvet és visszaigazolást nyerjen az, hogy szerintem ez pont neki való könyv.
Hiszem, hogy a mai 9-10 éves korosztály örömét leli majd ebben a könyvben, mert ha engem felnőtt fejjel meg tudott tréfálni és a nyomozás közben még jól is szórakoztam, akkor nincs másra szükségük :)
Valójában már napokkal ezelőtt befejeztem. Igazi élmény volt kicsit vissza ruccani a gyerekkorba. Biztos közrejátszott az is, hogy a gyerkőc is elolvasta. Állandóan ott toporgott körülöttem és azt kérdezgette: olvastad már ezt, vagy azt? Na, rájöttél már?
Nekem pedig ekkora lelkesedés elég ahhoz, hogy meggyőzön. Innentől kezdve Howard nem menekülhet tőlem. Szerintem gyerekregényeket kellene receptre felírni a depressziós felnőtteknek. Jobban éreznék tőle magukat. :-)
Bővebben: https://dianalandry73.wordpress.com/2017/02/15/konyvaja…
A sorozat többi részét már olvastam, így erre vártam sokáig. Most hogy befejztem, elértem (legalább a sorozattal kapcsolatban) a teljes zen érzését.
A történet arról szól, hogy Nita és Howard elmennek sítáborba, majd behavazódik a hely, miközben kiderül, hogy egy bankrabló van a szállodában. Howard nekiindul, majd csatlakozik hozzá Nita is, és lassan felfedezik a szálloda kis zugait is.
Ez a rész sok szempontból hasonlított egy klasszikusabb krimire. Lezárt terület, fix létszámú ember, mögöttes (megélhetési) titkok, és apró részletek. Mindeközben megy az elterelés, és a nyomozónk mindenkire gyanakszik, az ember meg nem tudja, kire ne gyanakodjon. Ilyen szempontból nekem olyan érzésem volt, hogy nyilván megvannak a nyomok (mint egy jó krimiben) de egyedül biztosan nem tudtam volna összerakni az összképet, mert egyszerűen nem (csak) erre figyelt az ember.
Maga a történet nekem olyan közepes, elolvasom, de olyan, mint más sorozatbeli könyvek. Kedves, aranyos, meglepő a vége, de igazából ennyi.
Tetszett a kötet mindenképpen, hiszen visszatérhettünk a krimi egy klasszikusabb ágához a gyerekek segítségével. Nekem kicsit hiányzott Gil személye, de ettől függetlenül egy kellemes élmény volt, és jó kötet.
Ebben a történetben Nita és Howard egy szállodában rekednek többed magukkal, mert a hó elzárja őket mindentől. Azonban túl nyugodtak nem lehetnek, mert nem csak ártalmatlan diákok és vendégek kényszerültek pihenőre, de két bankrabló is az épület fogságába került… Howard tolmácsolásában pedig most mi is megismerhetjük a történetet.
Amikor a kezembe kerül egy Holden Rose-könyv, mindig szívesen vetem bele magam; és sosem csalódom. Újra és újra meg tud lepni.
Itt Gil egy kicsit háttérbe szorul, mivel úgy döntött, a síelés helyett a repülőgépmodell-gyűjteményét rendezgeti. Viszont kapunk egy új szereplőt, Kait, aki nem is annyira veszélyes fiú, mint amilyennek első pillanatra látszik. Jó meglátásaival még segíti is Howardot a nyomozásban.
Nita és Howard civódásán nem lehet nem mosolyogni, ahogy azon sem, hogy a fiú lépten-nyomon bajba kerül. Szinte egy lépést sem tud tenni anélkül, hogy valaki vagy valami miatt magára ne vonná Patkány Edna (vagy egy morcos vendég) szúrós pillantását.
Hiába próbálja magát meghúzni. Ráadásul már a megérkezésük estéjén bankrablókra lesz figyelmes. S mit is tehetne? Persze, hogy szimatolni kezd.
Sok gyanúsított kerül fel a listájára, de a végén persze kiderül, ki áll a rejtély hátterében.
Most sem csalódtam, főleg mert rekord idő alatt kiolvastam a könyvet. Egyre jobbak és jobbak lesznek a történetek. Ajánlom őket minden gyereknek és gyermeklelkű felnőttnek. :D
Egy újabb remek történet Holden Rose-tól, és ami a legfontosabb, nem csak gyerekeknek! Ezt a saját példámon bizonyíthatom, hiszen 23 évesen is imádtam! :)
A könyv olvasása közben Stephen King Ragyogása jutott eszembe, biztos a hó miatt elzárt hotel miatt, de szerencsére itt egy gyerekkönyvről van szó, úgyhogy jól fogok aludni az éjjel! :)
Holden Rose-tól, vagyis Kovács Attilától már megszokhattuk a minőséget, most sem okozott csalódást, hiszen egy nagyon jól megírt és igazán érdekes könyvről van szó. És igaz, hogy a történet során Gil nem tart velünk, de cserébe egy kicsit jobban megismerhettük Nita gondolatait a naplóján keresztül. :) Viszont Gil helyett megkapjuk Kai McClune-t, így megint csak hárman nyomoznak a „Hófehér kelepce” ügyében, bár én nem igazán kedveltem meg az új fiút…
A történet során az iskola tanulói (köztük Howard és Nita) sítáborba utaznak, és ahogy az lenni szokott, Howard megint valami gyanúsat fedez fel, ráadásul már az első éjszaka! Majd másnap, Gil segítségével az is kiderül, hogy egy bankrablási ügybe keveredett! És azt már tudjuk, hogy a gyerekek nem arról nevezetesek, hogy szépen meghúznák magukat…
Nem is kell többet mondanom, már ebből is sejthetitek, mennyi izgalom következik! :)
Ne hagyjátok ki a könyvet! Ha eddig szerettétek Howard Matheu eseteit, akkor azért, ha pedig még nem olvastatok egyet sem, akkor azért! :) Akár ezzel a résszel is elkezdetitek a sorozatot, hiszen nem feltétlenül épülnek egymásra a történetek. :)
Olvasás előtt nem vettem észre, hogy ez a kötet egy sorozat része. Bosszankodtam is egy sort, de aztán rájöttem, hogy teljesen felesleges. Lehet, hogy a sorozat többi részeit olvasva jobban ismertem volna némely szereplőt, de így is jól működött a történet.
Az események helyszíne egy hótól elzárt terület, ahol a mindennapi, megszokott – étkezés, térerő stb – dolgok hiányán túl, még bankrablókkal is számolni kell. Főszereplőink nem tétlenkednek, hanem a tettek mezejére lépnek: figyelnek, kutatnak, hallgatóznak. Kitartásuknak lesz eredménye is, de addig még sok-sok – esetenként – szórakoztató tévútra tévednek. A síparadicsomban rekedteket így jobban meg lehet ismerni. Egyik kedvenc esetem, amikor az egyik vendég minden étkezés után félrevonul és „telefonál”. Jól szórakoztam ezen is.
A zárt terület miatt sem lehet túl nagy bonyodalomra számítani, de véleményem szerint jól teljesítette a gyerekek számára írt történet kritériumait. A nyomozás, a rejtély kiderítése is jól működik a kötetben.
Ebben a havas, hideg időben nemcsak aktuális, de egyben üdítő is volt Howard legújabb történetét olvasni. A Hófehér kelepce ugyanis épp olyan izgalmas és szívet melengető történet, mint a sorozat előző részei.
Mindig nagy lelkesedéssel várom Howard történeteit, pedig már jócskán kinőttem abból a korból, amikor még mindenben a kalandot láttam. Ám a kis detektívtrió mindig megmelengeti a szívem. Nem tudom, hogy én vagyok ilyen gyermeklelkű, vagy Holden Rose ír nagyon jól, valószínűleg mindkettő igaz, mindenesetre képtelen voltam ellenállni a kísértésnek, és amint megjelent a Hófehér kelepce, azonnal elolvastam. Howard természetesen ezúttal sem okozott csalódást. Szokás szerint most sem kellett keresnie a bajt, mert az hamar megtalálta. Azt pedig tudjuk, ha bűnözők vannak a környéken, akkor Howard addig nem nyugszik, míg fel nem göngyölíti az ügyet.
Ezúttal egy kicsit kilépünk a megszokott környezetből, és Nitával meg Howarddal együtt Skóciába utazunk a síszünetre. Az előző részekhez képest nagy változást jelent, hogy Gil egy kissé kimarad a dolgokból, mivel a síelés abszolút nem az ő műfaja, ám cserébe kapunk egy naplót Nitától, szóval a félig üres pohár mégis csak félig teli.
Nita és Howard már az odavezető úton összekap, így a sítábor nem indul valami fényesen, nem is beszélve arról, hogy a kisfiú mindjárt az első éjszakán bankrablókba botlik. Aztán jön a másnap reggel, amikor kiderül, hogy egy vihar miatt a szállodában ragadtak. De sebaj, Howard nem ijed meg a saját árnyékától, és azonnal beleveti magát a nyomozásba. A bezártság pedig csak megkönnyíti a dolgát, mivel így több ideje marad bajba keveredni, akarom mondani, nyomozni.
Nagyon élveztem ezt a kis utazást a két főhősünkkel! Már maga a sítáborba vezető út is olyan emlékeket idézett fel bennem, amik nagyon kedvesek számomra. A bűneset ezúttal is szövevényes, és kell hozzá némi találékonyság, hogy a végére járhassanak, szóval senki sem fog unatkozni, annyit megígérhetek.
Egy szó mint száz, akár gyerekként veszed a kezedbe a könyvet, akár felnőttként, ezúttal is garantált a felhőtlen szórakozás. Ajánlom mindenkinek a Hófehér kelepcét, mivel jobb olvasmányt keresve sem találsz idén télen!
Bővebben: http://konyvextrak.blogspot.hu/2017/01/holden-rose-hofe…
Minden elolvasott történettel egyre jobban megkedvelem ezeket a gyerekeket. Jó volt újra belecsöppeni a nyomozásba. Én egyáltalán nem sejtettem ki lesz a bankrabló. És külön tetszett hogy Holden Rose magát is beleírta a könyvbe :D
A sorozatot nem ismerem, de ez a könyv valamiért évekig a kívánságlistámon volt. Aranyos kis nyomozás, jól illusztrálja azt a helyzetet, amikor a felnőttek nem veszik komolyan a gyerekeket, pedig de jó lenne ha odafigyelnének rájuk! A rajzok nem annyira tetszenek, de talál a könyv stílusához. Örülök, hogy elolvashattam.
Népszerű idézetek
– Mi ütött beléd?! – ordítottam rá olyan halkan, amennyire csak tudtam.
19. oldal
Papi azt mondta, hogy a férfinak kétféle szaga lehet, a büdös és a nem büdös, de ezzel apu nem értett egyet.
26. oldal
– Szerinted mi történt? – suttogta Nita, de akkor még én sem tudtam.
– Lehet, hogy elment az áram – tippeltem (mint kiderült, jól).
– Az egész hotelben?
– Úgy hallom, az egészben.
Nita ezen elgondolkott.
– Legalább a villanyt felkapcsolhatnák.
81. oldal
– Igazán, Mr. Matheu, magának valami géniusznak, de legalább milliomosnak kell majd lennie, mire felnő, mert ami munkát a felnevelésébe beleölünk, az nem veszhet csak úgy el a semmibe!
Anyuék nem tanították meg, mit kell ilyenkor mondani.
– Hát, majd igyekszem, tanárnő – feleltem, aztán szerencsére nem folytatódott ez a beszélgetés.
86. oldal
A sorozat következő kötete
Holden Rose: Nita, Gil és én 95% Hat novella, azaz rövid történet |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Irene Adler: Öt karácsonyi rejtély 82% ·
Összehasonlítás - Nancy Springer: A halálos virágcsokor esete 91% ·
Összehasonlítás - Jørn Lier Horst: Nárcisz akció 95% ·
Összehasonlítás - Fabian Lenk: Oroszlánszívű Richárd 84% ·
Összehasonlítás - R. L. Stine: Óvakodj a hóembertől! 81% ·
Összehasonlítás - Robin Stevens: Hova tűnt Miss Bell? 88% ·
Összehasonlítás - Wéber Anikó: Az osztály vesztese 86% ·
Összehasonlítás - Adam Bahdaj: A fekete esernyő 91% ·
Összehasonlítás - Molnár Eszter: Hidden ·
Összehasonlítás - Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás 85% ·
Összehasonlítás