Fullmetal ​Alchemist 27. (angol) (Fullmetal Alchemist 27.) 13 csillagozás

Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 27. (angol)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

The Final Chapter!

With the help of Hohenheim and their allies, the Elric brothers launch a desperate final attack against the homunculus “father.” But to claim victory, some may have to make the ultimate sacrifice. And when the dust clears, will a happy ending await our favorite characters in the final volume of Fullmetal Alchemist?

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Yen Press, New York, 2014
200 oldal · ASIN: B00JF4RBPY · Illusztrálta: Hiromu Arakawa
>!
VIZ Media, San Francisco, 2014
222 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781421539843 · Fordította: Akira Watanabe
>!
VIZ Media, San Francisco, 2011
200 oldal · ISBN: 1421539845

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Sárkánybaby>!
Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 27. (angol)

Ezt a kötetet kb hat éve olvastam utoljára. Hat év alatt elég sok minden történt: párszor költöztem, elolvastam egy csomó másik mangát, elolvastam egy csomó másik könyvet, munkám lett, felnőttem, na.
Remélem azt is, hogy érettebb is lettem, ha csak egy kicsivel is.
Azt hittem, hogy a Fullmetal Alchemist valahol elkopik az életemben, egy tök jó történet lesz a sok között, de azt hiszem, ez nem így van. Ez a manga messzebbről, nézve is pazar szórakozás, hasonlóval sem előtte, sem azóta nem találkoztam. Mit emelnék ki belőle?
Itt mindenki számít. Nincsenek felesleges karakterek, mindenki kiveszi a részét a nagy egészből, és a nagy egész mindenkire hatással van, legyenek azok az Elric fivérek, vagy egy egyszerű bányász Youswell-ből.
Itt nincsenek felesleges történetek. Ahogy a karakterek is hozzátesznek az egészhez, a történetszálak is lényegesek, tűnjenek akármilyen jelentéktelennek is. Sokszor felmerül a kérdés: Arakawa ezt előre eltervezte, vagy felhasználta azt, amivel éppen dolgozott?

A manga nagyon céltudatos: nincsenek mellékvágányok, minden szálat elvarr, minden és mindenki határozottan menetel előre.

És vége lesz. Nem is akármilyen. Én ezt a mangát évekig olvastam, vártam havonta az új részeket (így belegondolva nem is tudom, hogy bírtam az utolsó 5 kötetet darabolva!), és a lezárás csak félig hagyott maga után rossz szájízt, az is betudható annak: én ebből még akarok!
Na, a végéről pár szót:
spoiler
Olyan sok mindent akarnék még mondani róla, de annyira nem tudok!

Fyndra>!
Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 27. (angol)

Hú, hát ehhez nehéz normális értékelést írni…

Először is, konkrétan ez a kötet. Hát ez valami őrült jó. Mindenkinek megvan a maga kis szerepe a végső csatában, és mindenki úgy segít, ahogy épp tud. Akkor is, ha egy liter vért vesztett, ha megvakult, ha félmillióról egyre csökkent az életeinek száma, vagy ha épp csak azzal tud hozzájárulni a győzelemhez, hogy elhalálozik. Az meg milyen vicces már, hogy a fene sok alkimistáskodás végén hogy győzik le az ellent? Bokszmeccsen. (Oké, ahhoz, hogy egy puszta bokszmeccs lehessen a vége, irtózatosan sokat kellett előtte alkímiával kavarni.)
spoiler

Nagyon szeretnék belekötni a mangába (lételemem, hogy az élő fába is belekötök), de nem tudok. Nem éreztem kapkodást, nem éreztem túlnyújtást – így kell lezárni egy történetet. Gyanítom, sok mangakával ellentétben Arakawa szabad kezet kapott, hogy mikor fejezze be, mert csak olyankor sikerülnek normálisan a befejezések :D
Sokszor, sok írónál találkoztam azzal, hogy menet közben alakult ki egy relatíve rövidebb sztoriból egy hömpölygő történetfolyam, és hogy tök véletlenül sikerült felhasználniuk korábban elejtett félmondatokat. Na, kétlem, hogy Arakawa is ilyen módszerrel haladt volna, ahhoz túl tökéletesen klappolt minden. Ennyire jól tök véletlenül senki nem tud sztorit építeni.
A bődületesen sok karakter első ismerkedéskor volt csak zavaró, második-harmadik-sokadik olvasásnál már mindenkit vágok fejből, és mindenkinek örülök :D
A kötetzáró marhulásokat is nagyon szeretem. Tudom, sok mangaka csinál ilyet, de akkor is bírtam, ahogy Arakawa a saját ötleteit kifordította, és széttrollkodta.

Azt hiszem, nem maradt más hátra, mint hogy beszerezzem azt art bookokat – tetszett a rajzstílus is, kíváncsi vagyok az illusztrációkra színesben, és a plusz infókért élek-halok. Meg hát tűkön ülve várom a live action adaptációt :)

(Kis, mellékes megjegyzés: nem csak borítóról, de népszerűségről sem szabad megítélni egy könyvet. Jó két évig nem voltam hajlandó belevágni anno a Fullmetal Alchemistbe, mert agyonsztárolt marhaságnak tartottam, aztán belekezdtem, és elvesztem. Ennek pontosan tíz éve, azóta töretlen az imádatom.)

Dracklana>!
Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 27. (angol)

Jó három évvel ezelőtt egy nyáron elhatároztam magam, és megnéztem a Fullmetal Alchemist animéket (kis utánaolvasás után végül a Brotherhooddal kezdtem, így számomra az A definitív FMA anime – és nem bánom ezt a döntést, így visszanézve). A manga elolvasására azonban csak most került sor – időhiány, meg manga elérhetőség miatt – viszont örülök, hogy végre sort kerítettem rá, mert az olvasás pont olyan jó élmény volt, mint annak idején a sorozat megnézése.
Sok dolog van, amiért kiemelkedő alkotásnak tartom az FMA-t. Egyrészt: a hossza. A shounen történetek ugyebár híresek arról, hogy több száz fejezeten keresztül tartanak. Szerencsére ez a történet szép kereken lezárul százegynéhány fejezet után, elég időt hagyva arra, hogy megismerjük, és megszeressük a történetet, de ne legyen túlhúzva. Aztán: a történet. Az FMA manga története gyakorlatilag egy az egyben a Brotherhood anime története, így számomra nem volt újdonság, de még most is lenyűgözött, mennyire összetett, több szálon futó – majd újra összetalálkozó történetszállal is dolgozik a mangaka, hogyan használja fel a korábbi eseményeket, vagy mellékszereplőket a későbbiekben, és hogy mennyi fontos témát érintett az egész sztori alatt (csak a teljesség igényessége nélkül: rasszizmus, háború, bosszú). És természetesen a végén van nagy boss harc, de korrekt, emberi mértékű – nem harminc méteres szörny lezúzós fajta, és a jó fiúk közül senki sem lesz kiemelkedően erős, és veri le a gonoszt egy ütéssel, meg a barátság erejével. És természetesen a legfontosabb, amivel engem anno megnyert a történet: a karakterek. Sok, és sokféle – jó és gonosz – idegesítő, és ijesztő spoiler. Szerintem mindenki talál magának egy valakit, aki a kedvence lesz (nekem első ismeretség után Envy volt az, de most már Greed a kedvencem, spoiler), és még jó néhány karaktert, akiért aggódni tud, és megkedvel. És igen, itt néha kell is aggódni a karakterekért, mert bizony nem csak a rossz fiúk hullanak el a történet során (nem kell GoT-s vérengzésre gondolni, de végre érezzük, hogy van tétje a dolgoknak).
Szeretem, ajánlom, shounen rajongóknak, és mangákkal még csak ismerkedőknek egyaránt.

1 hozzászólás
Gulo_gulo>!
Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 27. (angol)

És vége, sajnos!

Az egyik kedvenc fantasy-m, összetett, jól kidolgozott világ. Az alkímia működése és szabályai érdekesek (és többnyire logikusak), a főgonosz kellően gonosz és őrült, de a szereplők – még a mellékszereplők is – árnyaltak. Nem mellesleg mély és nagyon szép. És persze nagyon japán.

Nem véletlenül népszerű, ajánlom mindenkinek, aki szereti a jó fantasy-t, kicsit járatos a japán kultúrában (vagy legalábbis nem zárkózik el tőle) és nem nézi le a képregény műfaját.

SayanKimblee>!
Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 27. (angol)

Képtelen vagyok elhinni, hogy vége…. :( Annyira szívesen olvasnám még! Mi történik a fiúkkal keleten, illetve nyugaton; mi újat tanulnak? Milyen uralkodó lett Lingből? Annyi, de annyi kérdésem volna még! De ezeket leszámítva nem hagyott bennem űrt a történet, úgy érzem, minden szál el lett varrva. És nem is akárhogyan! (Amikor az animét néztem, sírtam is rendesen, és most, olvasás közben is elmorzsoltam jópár könnycseppet.)
Nem is tudom szavakba önteni, hogy mennyire hálás vagyok Hiromu Arakawa-nak azért, hogy megteremtette nekünk a Fullmetal Alchemist világát. Biztos vagyok benne, hogy örökké a legnagyobb kedvenceim között lesz!

ideali_zed>!
Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 27. (angol)

Végre. Miután évek elteltek, hogy megnéztem a BH-t, és tologattam ezt a feladatot, mangás kihívások kedvéért tavaly elkezdtem és idén befejeztem. Nem bántam meg, ahogy korábban említettem, jobban is tetszik már a manga, mint az animék. Arakawa stílusát nagyon megszerettem. Emlékszem, volt olyan, hogy egy-egy jól időzített poén miatt egy komoly csata közben képes voltam felnevetni. Na, meg a kötetvégi kommentárok. Csak azt bánom, hogy sosem fogják kiadni magyarul, pedig ha valamelyik manga, EZ megérdemelné. Bár a remény hal meg utoljára.
Többször kérdeztek már ismerősök, melyik az az anime, ami tetszene nekik külsős szemmel is és én mindig a BH-t mondtam, de innentől kezdve átfordítom a választ: Ha egy feszes cselekményű, élettel teli fantasyt akarsz olvasni, akkor az FMA egyik formája sem okoz csalódást.


Népszerű idézetek


A sorozat következő kötete

Fullmetal Alchemist sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kiersten White: And I Darken
Tite Kubo: Bleach 1.
Amy Harmon: Making Faces
Cassandra Clare: Lady Midnight (angol)
Swati Avasthi: Split
J. K. Rowling – Jack Thorne – John Tiffany: Harry Potter and the Cursed Child
Yana Toboso: Black Butler 3.
Eiichiro Oda: One Piece 2.
Katsura Hoshino: D.Gray-Man 1.
Haruichi Furudate: Haikyu!! 1.