Értékelések 2

Fyndra>!
Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 18. (angol)

Ennél a résznél kezdődött a „kiért aggódjak jobban” dilemmám – Hawkeye konkrétan a homunkuluszbarlangba kerül Bradley asszisztenseként, és rettentő megnyugtató a tudat, hogy még az alkímiára sem számíthat, ha meg kellene védenie magát. A másik oldalon meg Al elkezd Windows kékhalált játszani, és amikor először szembesültem ezzel, megfordult a fejemben, milyen szemét, mégis érthető húzás lenne a mangaka részéről, ha nem mentené meg…
Fenntartom, hogy Pride a legparább ellenfél. Egy homunkulusz, ami áthatolhatatlanná változtatja a testszerkezetét? Pff, ócska. Ami fel tudja venni mások alakját? Ugyan, kérem. Ami simán ás? Ne röhögtessenek már! És a másik háromból is csak Gluttony, aki istenesen ijesztő. Szóval Pride kemény ellenfél, az tutibiztos.
Szegény Winry-t jól csőbe húzzák, és túl szigorú magához, mert ő nem tud a hadseregen belüli apró-pici problémákról, és elég jó a karbantartós-automailtéliesítős ürügy, hogy északra csalják és felhasználják Ed ellen.
A legpoénabb fordulat, hogy Yokiról kiderül, hogy hasznos is tud néha lenni – egész idáig nem értettem, mi a fenének van, amikor még comic reliefnek is kevés :D (Túl sok mindent nem csinál, de az ilyen pici fogaskerekek is elég jól előre tudják mégis vinni a sztorit, szóval éljen Yoki!)

Sárkánybaby>!
Hiromu Arakawa: Fullmetal Alchemist 18. (angol)

Két középkorú fickó, két erős kiméra, akik az egész legvégén spoiler. Ezen olyan jól szórakozok.