Fullmetal ​Alchemist 17. (angol) (Fullmetal Alchemist 17.) 95% 13 csillagozás

Pride. Wrath töredék annyira sem ijesztő, mint Pride. Gah, a teljes kompánia félig sem olyan ijesztő, mint Pride. Már nem emlékszem, hogy fognak elbánni vele, de bakker, nem is tudom elképzelni.

IMÁDOM a briggsieket, imádom azt az egységet, azt az összezárást, azt a full lojalitást, ami náluk van. És imádom az idősebb Armstrong tesót, eszméletlen jó vezető. (Pluszpont, hogy nő :D )
A homunkuluszoknál most már messze az árnyékos gyerek a legparább, a többiek eddig Gluttony-n kívül elég középszerűek, ha a képességeiket nézem, a debütáló Sloth is csak annyit tud per pillanat, hogy nehéz megölni, és bazi nagy.
Raven kiiktatása az egyik legparádésabb jelenete a mangának – bőven vannak szuper részek, de azon még mindig sírva röhögök, ahogy Armstrong a karma megtestesüléseként közli, hogy ha annyit rizsázik egy új ország alapjáról, akkor a frissen kötő betonban ő szó szerint lehet az alapkő :D (Ravent egyébként is rég rühellem, megérdemli a sorsát.)
Az a félmondat csak most jutott el rendesen az agyamig, hogy az amestrisi alkímia az emberekből nyeri az energiát, szóval… hurrá? Nem emlékszem sajnos, kiderül-e a végéig, hogy ez pontosan hogy is van, de mindenesetre kiráz tőle a hideg. Szép munka, Arakawa!