Az ​utazó macska krónikája 1010 csillagozás

Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Néha messzire kell utaznod, hogy megtaláld azt, ami ott van előtted
Nana úton van, de nem biztos benne, hová tart. A lényeg az, hogy imádott gazdája, Szatoru mellett terpeszkedhet az ezüstszínű furgon anyósülésén. Szatoru nagyon szeretne találkozni három régi, ifjúkori barátjával, Nana azonban nem tudja, miért, a férfi pedig nem akarja elmondani.
A ritka szelídséggel és humorral elmesélt történet, amely Japán változó évszakaiban játszódik, az élet váratlan fordulatainak csodáját és örömét mutatja be.
Arra tanít, hogy tudjuk, mikor adjunk, és mikor kapjunk.
Több mint egymillió olvasót indított már meg világszerte a kedvesség és igazság üzenete.
Egy csodálatos történet hűségről és barátságról.

Eredeti cím: 旅猫リポート Tabineko Ripoto

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>!
Művelt Nép, Budapest, 2019
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155905605 · Fordította: Márton Lilla
>!
Művelt Nép, Budapest, 2019
256 oldal · ISBN: 9786155905612

Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Nana (macska) · Szatoru Mijavaki · Noriko · Daigo Josimine

Helyszínek népszerűség szerint

Japán · Fudzsi · Kinkakudzsi


Kedvencelte 200

Most olvassa 104

Várólistára tette 496

Kívánságlistára tette 467

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

Málnika>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

”De az embernek nem kell minden apróság miatt kiakadnia. Csak hagyni kell, hogy megtörténjen, és felnőttként kezelni.”

Az utazó macska krónikája egy hihetetlenül megrázó utazásra invitál, nemcsak főszereplője, Szatoru életének fontos állomásait járhatjuk végig vele és macskájával, hanem a lélek legmélyére is betekintést nyerhetünk. Szatoru megszelídíti, és magához veszi a balesetet szenvedett kóbor macskát, akit Nanának nevez el, majd ki nem mondott indokból, régi barátai között keres új tulajdonost szeretett kedvencének. A múlt helyszíneit végigjáró utazásnak azonban valójában teljesen más célja van, miközben egy eltéphetetlen gazda-macska kapcsolatnak lehetünk tanúi. A macska narrációja sok helyen humort csempész az amúgy megrendítő történetbe, amelynek utolsó 40-50 oldalát többször vissza-vissza kellett olvasnom, mert annyira elhomályosították a szememet a könnyek. Olvasmányos stílusa miatt szinte lehetetlen letenni a könyvet, hatása pedig elolvasása után is mélyen bennem maradt. Csodálatos írás szeretetről, életről és mulandóságról, egyáltalán nem csak macska rajongóknak.

18 hozzászólás
Naiva P>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Ígérem, rövid leszek. Kétlem, hogy lenne olyan olvasó – legyen bármennyire is keményszívű, vagy cinikus – aki száraz szemmel megúszná ezt a könyvet. Nálam többször eltörött a mécses. Egyébként általában ódzkodom az olyan könyvektől, amelyek egy állat szempontjából íródtak, de örültem, hogy végül elolvastam ezt a könyvet, mert úgy érzem, több lettem tőle. Rövid, egyszerű, mégis tartalmas történet.

7 hozzászólás
bokrichard>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Egy bohókás nap zárása, maga a melankólia. Nehéz rá szavakat találni, de ez a szép a dolgokban. Egy életút, és annak zárása, a gyász, a család fontossága, lett légyen az vér szerinti, vagy nem az. Nem számít, hogy kutya, vagy macska, vagy teknős szerintem, de jó dolog, ha a végén (sőt nem csak akkor) ott van veled valaki. Oké, hogy macska a fő narrátor, és a macska-ember kapcsolat is benn van a könyvben, de azt érzem, hogy mint áthallás, olyan ebben a dologban a cirmos. És ami még jobb, hogy az egészen érződik a keleti mentalitás. Nehéz elmagyarázni, de a könyvet olvasva megértettem, a kulcs a nyugalom. A nem a rossz értelemben vett sztoikusság, a rezignáltság minden aromája átjön, a békesség, a higgadt beletörődés vonja körül a regényt. És az ebbe burkolódó korábban is említett ajándék: a család, a barátok. Nincs megbántódás, csak a csendes elfogadás, a közös boldog emlékek, és a cseresznyefák is virágoznak. Istenem, de jól esik a léleknek a lélek.

4 hozzászólás
pannik>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Akiknek tetszett, kövezzetek meg érte, de én végtelenül untam :(

Főleg az elejét, meg a közepét, úgy 150-170 oldalig. Komoly olvasási válságot okozott, sokszor egyszerűen nem bírtam folytatni annyira egyszerű, olyan semmit mondó és annyira érdektelen, hogy folyamatosan leraktam és már-már ott tartottam, hogy el sem olvasom. Utólag is úgy gondolom, nem veszítettem volna sokat ha 40 oldal után abbahagyom. Az volt az első olyan pont, ahol néztem ki a fejemből, hogy biztosan jó tartalmat kötöttek bele ebbe a borítóba?

A történet lassú folyású, ezzel nem is lenne baj alapvetően ha érdekes lenne.
De nem érdekes.
Leszögezem, hogy szeretem a macskákat, bár jelenleg nincs, de korábban több cicám is volt. Szóval nem arról van szó, hogy én ezt nem érthetem, mert nem vagyok macskás.

Amik zavartak de nagyon:
– Egy macska meséli többnyire az egészet, de néha meg nem. Viszont semmilyen formában nincs jelölve, leírva, hogy mikor meséli a macska és mikor olvashatjuk a főszereplőket. Többször is elakadtam, nem értettem ki mondja éppen amit olvasok, mert nem passzolt a macskához, aztán átmenet nélkül ismét a macska mesél.
– Ugrálunk az időben és nem mindig tudtam követni, hogy merre vagyunk. A vége felé állt össze a kép egésszé, de nagyon küzdelmes volt eljutni odáig.
– Irodalmi értéket nagyítóval kell keresni. Egyszerű mondatok, mintha kisiskolások fogalmazását olvasnám (sőt merem állítani, egy-egy kisiskolás fogalmazása túlszárnyalná ezt a könyvet).
– Hajmeresztő hatásvadász elemek vannak benne. Például: utazás közben a macska megérti a rádióban szóló zene lényegét, megérti, hogy a szöveg a Fuji hegyről szól, és elkezdi nyújtogatni a nyakát mert nem elég, hogy megértette a dalszöveget de tudja, hogy pont akkor a Fuji hegy közelébe érnek és ha felrakja a mancsát a műszerfalra, akkor megláthatja a lenyűgöző és lélegzetelállító hegyet… Mi van?
– A semmiről ír úgy, mintha valami nagyon fontos dolog lenne. Olvasom, érzem, hogy ezt most nagyon leírja, nagyon körbe járjuk, még mindig járjuk, még mindig írja, de hát a semmiről ír…. Ez nagyon fárasztó volt.

Az egyetlen jó dolog amit találtam benne, hogy említést tesz Fukuokáról, ahol volt szerencsém két hetet eltölteni, azon belül is a Hakata állomásról, ahol nap mint nap jártam az alatt a két hét alatt amíg Japánban tartózkodtam. Ez a rész nagyon izgalmas volt a személyes érintettség miatt.
Talán még egy jó dolgot meg tudok említeni, a lassú folyású sorok között hétköznapi, japán emberek életéről, életfelfogásáról kapunk egy kis ízelítőt.

Ismét egy jól beharangozott, sokak által dicsért bestseller, ami nekem személy szerint csalódást okozott.

Papírra_vetett_gondolataim>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Amikor megkaptam ezt a könyvet a páromtól ajándékba csak annyit tudtam a történetről, hogy macskaszemszögben íródott. Már az első oldalaktól kezdve elkapott az a hangnem és stílus, ahogy Nana mesél nekünk, de aztán szépen lassan elkezdtem sejteni, hogy itt nem pusztán egy kedves macskás történetről van szó. Már a történet felénél kezdtem sejteni a végkifejletet, és sajnos igazam is lett. Hát az a helyzet, hogy a végén zokogtam, de nagyon. Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert egy fantasztikus történetről van szó !
https://www.youtube.com/watch…

Kkatja P>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Kicsit félve vettem a kezembe a másik macskás, japán könyv (https://moly.hu/konyvek/genki-kawamura-ha-a-macskak-eltunnenek-a-vilagbol) után és picit sablonosabbnak is éreztem az elején, de aztán elkapott Nana különleges humora és megszerettem a kis párost úgy, hogy a végére sajnáltam, hogy el kell válnunk. Amit imádok az a japánok hihetetlenül kifinomult modora és érzékenysége a többi ember irányában, itt mindenki figyelte mit és hogy mondjon, hogy ne bántsa meg a másikat. Teljesen más, mint a mi nyugati világunk.

3 hozzászólás
Márk_2011>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Hihetetlenül érzelem gazdag történet! Egy macska szemszögből nézzük az eseményeket. Szatoru útnak indul macskájaval Nanaval! Utazása minket is messze repít, olyan messze, hogy Szatorut felnőni látjuk benne,megismerkedünk barátaival, azok kis állataival. Végig járjuk velük ezt a csodás tájat, elidőzünk a Fudzsi lábánál, szedünk lila és sárga virágokat, megemlékezünk, sírunk, és nevetünk, és újra sírunk, olyan sokat, hogy összefolynak a betűk, és a szívünk túlcsordul. Aztán Nana újra megnevetett,de már könnyes szemmel nevetünk!
Nagyon megszerettem ezt a történetet és sokat elő veszem majd! És ha Kevinre fogok nézni ezután (ő a mi macskának) más szemmel látom majd! ♥♥♥

4 hozzászólás
Ibanez P>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Látom, én evezek a többséggel, úszom az árral :-D Beleolvastam egyébként a negatív értékelésekbe és van több, amivel sajnos egyet kell értsek, például a sokszor szinte gyerekesnek ható stílus, vagy Nana sokszor idegesítő volta. Azonban így is élveztem a könyvet, valami ilyesmire számítottam, nem úgy ültem le, hogy majd Steinbecket vagy Saramagot olvasok :-D Esti olvasásnak kiváló, bár el kellett fordulnom a végén, hogy lopva letöröljem a könnyeim és a párom ne lássa :-D Az egészben az a fura, hogy bár a fülszöveg / címkék alapján is tudható, hogy mire megy ki a játék, vagy aki még abból nem tudja (na ne, a címkékből tuti), az gyakorlatilag 5 perc után tudni fogja, szóval még így is, hogy tudjuk, mi lesz a vége, a végén megható és végig reménykedtem én is, hogy mi van, ha mégis, talán mégis más lesz a vége, átmegyünk hollywoody szirupba spoiler… Jók voltak a kis történetek, az utazás egyes szakaszai, ahogy végigélhettük Szatoru múltját, hát nem egy szép élet jutott neki, az biztos. Nekem betalált a könyv, aki egy megható, egyszerű történetre vágyik, vegye le nyugodtan a polcról ezt.

1 hozzászólás
Molymacska P>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Ez a könyv elég rosszol került a kezembe, ezért nem is tudom igazán értékelni úgy, ahogy megérdemelné. Ettől függetlenül mindenképpen érdekes könyv, ami elvisz egy másik világba.
A könyv arról szól, hogy van egy férfi, és egy cicája, és a cicát el kellene helyezni valahova, így bejárjahtjuk japánt egy cicával a hátizsákunkban… vagyis izé… a kocsi hátsó részében.
Ennek a kötetnek igazából két érdekes momentuma van: a macska, és az utazás. Ha arra gondolok, hogy macska, akkor nagyon jól érezhető, Nana szemszögén keresztül, hogy milyen is a macskaélet. Hogyan gondolkoznak a macskák, hogyan alakítanak ki kapcsolatot, hogyan kommunikálnak. Valójában elég depresszív, lehangolt ez a kötet, így ezek a macskás narratív részek humorforrás is, illetve kicsit oldja ezt a negatív, mély hangulatot is. Nagyon érdekes, és valamennyire elragadó, mennyire macskás ez a könyv. Aki szereti a macskákat, valószínűleg itt megáll, és örömködik azon, hogy mennyire cica (ilyen szempontból az utazás már szinte mindegy is, hiszen a macskakedvelőknek ez már nem oszt, nem szoroz túl sokat)
A másik szál az utazás: ahogyan végigmegyünk a gazdi életén, és ahogyan a barátait életét segíti ez a kiskirándulás. Egyrészről nekem az amerikai road moviekhoz hasonló volt, ahogyan bebarangoljuk az országot, miközben egymásnak teljesen ellentmondó, és tökéletesen más területeket nézünk meg. Másrészről az is igaz, hogy gondolatiságában nem is lehetne japánosabb.
A könyvnagyon jól hordozza a japán kultúrát, és a személyek problémáit. Bár ezek alapvetően emberi problémák (nem tud elengedni egy eseményt, önbizalomghiány, gyász) ezeket kultúrálisan teljesen más megvilágításban olvashatjuk. Ez a regény itt, ebben a közegben él, máshol nem. Nagyon érdekes volt a problémák beutatása, és annak feldolgozása is, ahogyan folyamatosan közelebb és közelebb juthatunkegyfajta zen érzéshez, ahogyan mások problémái (egy cica hatására) megoldódnak.
Alapvetően azt éreztem a könyv olvasása kapcsán, hogy nagyon populáris, mégis nagyon sok mindent tud.Populáris, mert ha nem akarsz a történetbe belemélyedni, még mindig ott lesz a cuki cica, amivel eladható a kötet (és senki sem fog panaszkodni). Közben viszont az utazás (fizikai és lelki értelemben) nagyon mély, sok mindent lehet előszedni belőle, hatalmas tartalma van, ami fölött az olvasó elgondolkozhat, hogy az ő életében az ilyen események hogyan jelentek meg.
Alapvetően ajánlom a kötetet, még ha tudom, hogy a legtöbben inkább a cuki cicás részek miatt fogják olvasni. Nem baj, hiszen az olvasás a fontos. Csak érdemes tudni, hogy ebben a könyvben sokkal több minden rejtőzik, mint egy cuki cica.

dagikám>!
Hiro Arikawa: Az utazó macska krónikája

Règ olvastam könnyes szemmel egy könyvet,de itt megtörtént. Szívhez szóló volt Szaruto ès macskája,Nana története. A közelgő halál fènyèben Szaruto felkeresi gyerekkori barátait,hogy kiderüljön,hogy ki èrdemes arra,hogy macskájára vigyázzon a jövőben. Felidèzik a barátságukat,hogyan lettek barátok. Nagyon sok közös èlmènyt ès emlèkeket éltek meg közösen a vègèn Szaruto és Nana. Apró örömöket is észrevettek maguk körül,ami megmelengette a szívem.
Szèp történet volt.


Népszerű idézetek

Málnika >!

Hát nem tudjátok, hogy vannak dolgok a világon, amelyeket jobb meghagyni a titokzatosság ködében?

189. oldal

1 hozzászólás
Éva_Bátka P>!

Miközben az egyik utazáson szerzett emlékeket sorolgatjuk, már a következőre készülünk.
Jussanak eszünkbe azok, akik már előre mentek. Jussanak eszünkbe azok, akik majd utánunk jönnek.
Egy napon mind találkozni fogunk, ott, túl a horizonton.

254. oldal

2 hozzászólás
Málnika>!

A mosolyotokat akarta magával vinni.

249. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szatoru Mijavaki
Ruby_εïз IP>!

Az emberek voltaképp csak nagyra nőtt majmok, akik felegyenesedve járnak, de igencsak el vannak telve maguktól.

7. oldal, Előszó - A név nélküli macska

Jesper_Olsen>!

– De az embernek nem kell minden apróság miatt kiakadnia. Csak hagyni kell, hogy megtörténjen, és felnőttként kezelni.

84. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szatoru Mijavaki
Jesper_Olsen>!

A tenger az a hely, ahová visszaemlékezni utazol, amikor messze jársz otthonról.

115. oldal

paoloni>!

Olyan sok minden van az életben, amire nem tudunk hatással lenni.

188. oldal

Izabelli>!

Az emberek voltaképpen csak nagyra nőtt majmok, akik felegyenesedve járnak, de igencsak el vannak telve maguktól. Bármikor, bárhol lazán ott hagyják a kocsijukat, kitéve az elemek kénye-kedvének, de ha pár mancsnyomot pillantanak meg a fényezésen, rögtön ott a világvége.

7. oldal, 1. fejezet - A név nélküli macska (Ulpius Baráti Kör, 2019)

Palincsár_Gitta>!

Vannak emberek, akiknek tényleg nem kellene szülővé válniuk. Nincs semmiféle garancia a szülők és gyerekek közti szeretetre.

61. oldal, 1. fejezet - A feleség nélküli férj

1 hozzászólás
Málnika >!

Ha egy gyerekkori viselkedés folyamatosan ismétlődő mintázattá válik, annak hosszú távú következményei lesznek.

61. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Griffin: Ahol a barátom, ott az otthonom
Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Paola Peretti: Én és a cseresznyefa
Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
Lois Lowry: Nyáron történt
John Green: Csillagainkban a hiba
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása
Kozma Ani: Kezdet és vég
Leiner Laura: Közhelyek