Híres ​festők 77. – Goya 0 csillagozás

Francisco Goya y Lucientes számos szempontból tekinthető kora tanújának. Először udvari festőként és a XVIII. századvég spanyol arisztokráciájának hivatalos portréfestőjeként dolgozik. Borzalmas betegség után, amely megfosztja hallásától, elveti a gondtalan udvari témákat, a finom ecsetet spachtlira cseréli, rajzaiban pedig a világ gúnyos és komor vízióját ábrázolja. Festményein és metszetein könyörtelenül leleplezi az emberi hiúságot és kicsinyességet. Goya bemutatja a lélek sérülékenységét és materializálja a szellemeket, melyeket az elme alkot. A gőgös, ostoba és irigy ember betegágyához megidézi az ördögöket és boszorkányokat. További témákat a francia-spanyol háború (1808-1814) szolgáltat számára. A művész látásmódja a valóság borzalmait drámai és megrázó alkotásokká formálja át. Alkotótevékenységére kivételes sokszínűség és átütőerő jellemző. Száz évvel Vélazquez után és száz évvel Picasso előtt ő a legkiválóbb spanyol festő.