Láthatatlanok 77% 27 csillagozás

Ez nekem egy jó olvasás volt, de pici hiba volt benne nekem. A történet igazán érdekes volt. Egy párhuzamos világ/dimenzió Palominó, az aranyos aprósárkány, a negral, a kapuőrök, a bolondos professzor és persze Ishtar, Tania, Jeff és a többiek. A karakterek legtöbbje szerethető és érthető. Tania előtt le a kalappal, hisz saját életét/jövőjét „feláldozva” szüleik halála után otthagyva az egyetemet két kisöccsének szenteli életét és pincérlánynak áll. Szerelem szövődik közte és a seriff közt. Van egy rosszindulatú pletykafészek és csoportja is ahogy egy kisvárosban megszokott és itt jön a képbe Ishtar, aki hirtelen megjelenik és minden borul. A végén minden helyére is áll. Az az egy csillag, azaz ami nem tetszett, hogy nem rohant Tania keresni a másik öcsikét, ez …..
Egy olvasásnak jó volt, és biztos fogok még olvasni az írónőtől, mert alapjában ez egy jó történet volt, akár a folytatását is el tudnám képzelni.

Elbűvölő a borító. Az alapfelvetés igazán nem lenne rossz. A kidolgozás azonban hagy némi kívánnivalót maga után. Meg a cím is. Alapvetően egy csodálatosabb, varázslatosabb, alaposabban kidolgozott történetet vártam.

2023/125, könyvtár, 9/23 eddigi értékelés

Értem a koncepciót és látom a rejtett lehetőségeket, de nekem mindenből egy kicsi hiány/többletérzetem maradt (karakterépítés, cselekmény – illetve didaktikusság, meseelemek). Ez utóbbi sokat nyom a latban, sem a fülszöveg, sem a címkék nem készítettek fel rá, és így a konfortzónámon kívülre kerültem.
Ez lehet a legnagyobb baj, a komfortzóna elhagyása.

Elbűvölő és varázslatos történet a Láthatatlanoké. Imádni való karakterekkel, izgalmas helyzetekkel, és a világ legviccesebb seriffjével :D (Jeff beszólásait imádtam! XDDD)
Van itt minden, ami egy jóféle meséhez kell: bájos aprósárkányok, teljesen lökött másvilági szökevények, az emberi gonoszságból táplálkozó „rosszfiúk”, ártatlan, de talpraesett gyerekek.
Korosztálytól függetlenül mindenkinek ajánlom ezt a könyvet. A leírások gyönyörűek, a párbeszédek csattanósak, a történet mozgalmas és pörgős. Gyerekeknek mese, felnőtteknek fantasy – a sokféle szereplő közül egészen biztos, hogy mindenki megtalálja a saját kedvencét.

A kislányomnak vettem ezt a könyvet, hogy ha már olyan idős lesz, el tudja majd olvasni. Örültem, hogy van hozzá kihívás, így én is elolvashattam. Kis szép fantasy mese, aranyos karakterekkel. Bár én nem rajongok a fantasyért. Könnyen olvasható, a cselekmény viszi az embert végig. Az elején nem tudja még az olvasó, hogy ki kivel van, de a végére összeáll a kép.

Imádtam! Souxie a kedvencem.

Az „Olvasni jó! 2021" versenypályázat miatt kaptam meg a kötetet. Először csak úgy voltam vele,hogy elolvasom, kitöltöm a feladatlapot és beadom. Emlékszem amikor megjöttek a könyvek,még töri órán elkezdtem olvasni. Már a második fejezetnél éreztem,hogy több lesz ez, mint egy versenyfeladat. Hiába nem tudom azóta sem,hogy értem-e el helyezést,vagy hogy mi lett a második félévi előre fizetett nevezéssel. Számomra tökéletesen megérte csak a könyv,már csak azért is,mert az elmúlt két évben a legnagyobb meghatározója,támasza volt az életemnek. Hihetetlennek találom,hogy mekkora hatással volt rám amikor a először a kezemben fogtam. Megszeretném köszönni innen is az írónőnek ezt a remekművet.

Az a helyzet, hogy sokszor a borító fog meg egy könyvnél és csak utána jöhet a többi. Sajnos most egy kicsit melléfogtam. A gyönyörű szép borító alapján egy jó kis tündéres fantasy körvonalazódott meg a fejemben. Ez teljesült is, de nem teljesen. A történt kissé összecsapott, több szál nem igazán eldolgozott. Nem bántam meg az olvasást, de egy kicsit jobbra számítottam.

Ez egy igazán érdekes történet volt. Kicsit többet vártam volna tőle, sajnos a végéig megmaradt a kis hiányérzet.
Főleg a borító miatt keltette fel az érdeklődésemet és utána olvasás nélkül képzeltem hozzá egy történetet.
A történet kissé összecsapott lett, több minden nem lett kibontva és a végén is maradtak kérdéseim, de igazán nem volt rossz olvasmány.