Üldözött, börtönviselt jezsuiták, kapucinusok, karmeliták, keresztény iskolatestvérek, lazaristák, marianisták, maristák, mechitaristák, minoriták, piaristák szenvedéstörténete
Hetényi Varga Károly
(Hosszúhetény, 1932. okt. 7. – Pécs, 2002. jan. 2.)
Ő tette nálunk a legtöbbet azért, hogy II. János Pál pápa szándéka szerint megismerjük XX. századi vértanúinkat és hitvallóinkat. A nemzetiszocializmus hazai áldozataival kezdte. De mire kötete, az Akiket üldöztek az igazságért 1985-ben megjelenhetett, ő már megkezdte az anyaggyűjtést a vörös diktatúra áldozatairól.
Jól tudta, hogy a kevés iratanyag sem értelmezhető helyesen a személyes visszaemlékezések nélkül. A még élő meghurcoltak vallomásait hatalmas munkával – felesége áldozatos segítségével – rögzítette.
(Rosdy Pál, Új Ember, 2002. jan. 20.)
Életét, tehetségét és fáradhatatlan szorgalmát áldozta arra, hogy a hitükért üldözött magyar papok, szerzetesek és világi hívők történetét megörökítse.
Ezzel a kőnél és fémnél maradandóbb ragyogó szellemi emlékművet állított mindazoknak, akik a horogkereszt és a vörös csillag ateista terror… (tovább)
Hetényi Varga Károly
(Hosszúhetény, 1932. okt. 7. – Pécs, 2002. jan. 2.)
Ő tette nálunk a legtöbbet azért, hogy II. János Pál pápa szándéka szerint megismerjük XX. századi vértanúinkat és hitvallóinkat. A nemzetiszocializmus hazai áldozataival kezdte. De mire kötete, az Akiket üldöztek az igazságért 1985-ben megjelenhetett, ő már megkezdte az anyaggyűjtést a vörös diktatúra áldozatairól.
Jól tudta, hogy a kevés iratanyag sem értelmezhető helyesen a személyes visszaemlékezések nélkül. A még élő meghurcoltak vallomásait hatalmas munkával – felesége áldozatos segítségével – rögzítette.
(Rosdy Pál, Új Ember, 2002. jan. 20.)
Életét, tehetségét és fáradhatatlan szorgalmát áldozta arra, hogy a hitükért üldözött magyar papok, szerzetesek és világi hívők történetét megörökítse.
Ezzel a kőnél és fémnél maradandóbb ragyogó szellemi emlékművet állított mindazoknak, akik a horogkereszt és a vörös csillag ateista terror áldozatai lettek Egyházunkért hazánkban.
(A. L., Táborkereszt, 2002. január)
Egy jó értelemben vett megszállott lelkesedésével és kitartásával járta végig Magyarország, Szlovákia, Románia, Kárpátalja, Jugoszlávia magyarlakta területeit, és gyűjtötte össze az egyháziak, papok és szerzetesek sérelmeit, szenvedéseit a nemzetiszocializmus, majd a kommunizmus évtizedeiben. Nem sajnált anyagi, szellemi áldozatokat hozni az igazság felderítése és nyilvánosságra hozatala céljából, kitéve magát az üldöztetés, félreértés veszélyének.
(Paxy László, Remény, 2002. 5. szám)
Visszhang? Szinte semmi. Akkor is. Tovább, tovább… 2000-ben végre megkaptad a Magyar Újságírók Közösségétől a Petőfi Sándor Sajtószabadság díjat. Ha valaki megérdemelte a petőfi nevével ragyogó díjat, Te meg- és kiérdemelted.
(Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közössége elnökének búcsúztatójából)
A kötetet sajtó alá rendezte: Hetényi Varga Károlyné Varga Borbála