Istenek ​születése / Munkák és napok 78% 76 csillagozás

A két mű meglehetősen különbözik egymástól. Az Istenek születése pontosan az, amire a cím utal, vagyis leírja, hogyan születtek/"jöttek létre" az istenek és egyéb görög mitológiai személyek. Érdekes volt, sok újdonságot tartogatott számomra, bár volt, ahol belevesztem a rengeteg névbe.
A Munkák és napok egészen más hangvételű, ebben mindenféle korabeli bölcsességet fogalmaz meg a mezőgazdasággal kapcsolatban, ezen kívül leírja a munkához való helyes hozzáállást, hogy hogyan lehet elkerülni a nélkülözést, a másokra utaltságot. Felsorolja a jelesebb napokat is, amikhez mindenféle „babona” kötődik, amiket érdemes volt figyelembe venni. Érdekes olvasmány összességében.

Hogy miért is nem olvastam én ezt anno? Hiszen annyira rajongtam a görögökért, mármint a mitológiájukért. Az istenek születése nagyon tetszett a történet ismertségének ellenére is, a világ kezdete, Gaia és Uránosz, a titánok, majd Zeusz hatalomátvétele mind kedves történetek számomra. A munkák és napok az istenek majd az emberek korszakáról szól, valamint irányadás, hogy milyen isteni törvények szerint kell vagy érdemes élni. Ez részt kicsit untam, de az antropomorf istenek még mindig a kedvenceim.

Régóta tervezem elolvasni, hogy a görög mitológiáról bővítsem tudásom és úgy érzem határozottan sikerült. :'D
Istenek születése: Eddig úgy gondoltam földi halandóként és laikusként egész járatos vagyok az alapvető tényekben, de rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Rengeteg új istenséget sorakoztatott fel talán picit túl töményen, csak kapkodtam a fejem, hogy ki-kivel van. Meglepődtem számos dolgon, hogy spoiler, spoiler és spoiler. Poénosnak találtam több történetet is, de azokat már ismertem. spoiler
Munkák és napok: Ha ezt a művet a maga nemében értékelünk remek. Gyakorlatilag életvezetési, párkapcsolati, lelki tanácsok gyűjteménye. Ha ez eljutott a célközönségéhez a korában, biztos hasznos volt. Mai szemmel nézve érdekes korrajzot ad a férfi-nő viszonyt mindig megmosolyogtam benne, bár el kell ismerni picit néhol unalmas.

Aki nem utálta meg véglegesen középiskolában az ókori görög irodalmat, és szeretne utat nyitni neki, azoknak ajánlom a Munkák és Napokat, mert bevezetőnek tökéletes mű a görögökhöz. Könnyed olvasmány, gördülékeny fordítással és érdekes gyakorlati tanácsokkal a görög parasztság mindennapjaihoz, ráadásul a mai napig igaz erkölcsi intelemgyűjteményt is tartalmaz az igazság általi életről. Az Istenek születése inkább mitológiaépítő szerepe miatt érdemes elolvasni, mintsem irodalmi értékei miatt, ugyanis a rengeteg felsorolás olykor megtöri az olvasást, valamint a kronologikus felsoroláson kívül nem sok történés akad benne, az istenek harcai pedig soványka az eposz eszköztárához képest.

(Később blogban)

Imádom a görög mitológiát és szerettem volna kicsit felfrissíteni a tudásom.
Kezdésnek ez a könyv tökéletes hozzá.

Hogyan lehet véleményt alkotni erről a könyvről? Nyilván nehezen, mert nem a 21. századi olvasó szórakoztatására / tájékoztatására készült. Hésziodosz két munkája nagyon fontos a görög mitológia megismerésében. Ettől függetlenül persze nem értek egyet azzal, hogy ezt gimnazistákkal olvastassák – lévén iszonyú nehéz olvasni.
Az Istenek születése nagyon-nagyon összetett, rettentően nehéz megjegyezni mindenkit, hogy ki kicsoda, mit csinál, ki kinek a kije. De nyilván az ókori Hellászban ez evidens volt. Ennek ellenére nagyon alapos, ami például a Diákkönyvtáras kiadásról nem mondható el. Szerintem ez is egy olyan munka, amely elbírt volna még egy részletes magyarázó jegyzetanyagot. Miért? Hogy megértsük.

A Munkák és napok a címe ellenére nem a görög hétköznapok képes lexikona, itt is a világ történetét meséli el mitologikus korszakokra bontva. Ezután tanácsokkal lát el minket: házasságról, áldozásról, Zeusz napjairól és funkcióiról. Hát ez sem egy könnyű nyári olvasmány, amit egy pohár bor mellett olvasunk, de egyszer meg kell ismerni.

Istenek születése

Gimnáziumi emlékeim:
Nevek, nevek, nevek, pajzán és vérfertőző szaporodások, megcsalások, nevek, nevek, nevek.

2021
Ld. fent

Munkák és napok

Gimnáziumi emlékeim:
Valami földművelős cucc.

2021
Elöljáróban: Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása csodálatos. Szerintem szép magyar nyelvünkön bármilyen mű ezerszer szebb és jobb lesz, még akkor is, ha az eredeti se volt kutya. Már úgy értve, hogy értő kezekben… És itt határozottan teljesül ez a feltétel.

E műből olyan életbölcsességekre tehetünk szert, mint: ha esik az eső, ne legyél odakint; hogyan kell ókori fröccsöt készíteni; hogyan és hová kell a férfinak vizelni, de ha nem, akkor mik lesznek a következmények, valamint komplett ruházkodási tanácsadás is folyik:

„Hallgass intelmemre, s ilyenkor védeni tested
öltsd fel lágy köpenyed s végy hosszú inget alája,
ritkás láncfonalak közt sűrűn szőtt vetülékkel
jó kelmét nyersz öltözetedhez, s így a hideg tél
dermedt tagjaidon föl nem borzolja a szőröd.
Köss lábadra sarut, amihez legjobb az ökörbőr,
jól simuljon lábadhoz, s béleld ki nemezzel,
és fiatal bakok irháját varrd össze a marha
húrjával, s mire itt a fagyos tél, vesd a nyakadba,
az megvéd az esőtől. Húzz a fejedbe nemezből
készült fejrevalót, az védje füled, be ne ázzon,
mert amikor Boreasz ránkzúdul, hűvös a hajnal.”

A mű vége tömény számmisztikába hajlik, ami már alig emészthető kategória a számomra:

„Az első és az utolsó
harmadban negyedik napon őrizkedj, nehogy akkor
lélekölő sebek érjenek: ez titkoknak a napja.”

Legnagyobb tanulság:

„Mert a halandók közt könnyen kap szárnyra a rossz hír,
s hordani terhes lesz, s nehezen rázod le magadról.
El nem veszhet egészen a hír, amit egyszer a sok nép
szája kimond: örök istenséggé lett maga is már.”

Egyébként ez utóbbi tanács bármily hihetetlen, de a vizelési szokások megsértésére vonatkozik. Ez van.

Vagy vagy alapon kellett választanom egy vizsgára – mivel az Istenek születését már ismertem, nem volt kérdés, hogy megkönnyítem a dolgomat. Szó se róla, jól összezavart. Volt egy szép kis rendszerezett tudásom a családfákról, de most pici homályt érzek, ezért levonok egy csillagot.
A Munkák és napokat pótolni fogom (majd, valamikor).

Az első rész nem más, mint ahogy elénekelték Mnémoszüné lányai, a Múzsák Hésziodosznak a világ teremtését és az istenek különböző generációinak születését. A második részben pedig saját testvérének adott tanácsai olvashatók. Érdekesség, hogy a Munkák és napokban is megjelent az emberiség egymást váltó gyökérfajainak szemlélete, amiről Blavatsky is ír, és sok egyéb mellett épp ezt a művet nevezte meg forrásul.

Nehéz olvasmány, mit általában a görögök.
Mivel agrár egyetemre járok így hatalmas bónusz tartalma volt számomra a Munkák és napok, érdekes volt olvasni hogy akkor hogyan gondoltak a földművelésre és most hogyan csinálják. A megfelelő hitves kiválasztásának útmutatója kifejezetten mókás volt.
Hésziodosz menő.