Alma ​és az elveszett álmok városa 10 csillagozás

Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Lampbridge ​de Flotta a csodák városa. A magasba nyúló, furcsa üvegépületek felett léghajók úsznak, esténként pedig a gázlámpák pazar színei festik meg az utcákat határoló fogadók, üzletsorok és céhek épületeit. A mérnöki tervezés műve mind, mert ezen a tájon ők az urak. Pedig a mechanikus csodák mögött a köznapi munkákat végző mágusok azok, akik valójában Lampbridge gépezetét mozgásban tartják.
Egy napon Juna, az ifjú órásinas váratlanul elbóbiskol, ezért lekési az inasvizsgáját. Városszerte egyre többen alszanak el a legkülönösebb helyzetekben, a legváratlanabb időpontokban. Lassan nyilvánvalóbbá válik, hogy a furcsa események mögött valami rejtély lapul.
Történetünk mégsem itt kezdődik, hanem egy másik világban, ahol Alma, a tíz éves diáklány, szüleivel és testvéreivel Tokióba költözik, majd bérelt házuk padlásán egy különös órát talál.
Vajon mi köti össze a két világot, ki suttog Alma iskolájában egy közönségesnek tűnő szekrényéből, és messze innen, miért… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637051968

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 7

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
dianna76 P
Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Mikor belekezdtem, azt gondoltam, hogy ebből akár maximum csillagszám is lehet. Tetszettek a fura dolgok Alma körül, valamint a rejtélyes elalvások, és a két külön világ. Aztán úgy a 2/3-ánál kezdett lankadni a figyelmem, a Menedék viszont tetszett, bár elég nehéz volt elképzelni az ottani világot, és az egyik helyről a másikba jutást. Talán kicsit félelmetesnek is hatott az örökös ködbeveszés. Ez a félelem így felnőttként most fura, de nem találok más kifejezést arra, ami eszembe jutott olvasás közben. Szerettem volna kicsit többet kapni a végére. Azért mégis csak két világról beszélünk. Most akkor?? Mindenki éli a saját kis életét, Juna és Alma is a saját világában? És ennyi? Vagy lesz valami folyt.köv.?

>!
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637051968
2 hozzászólás
>!
sztinus P
Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Az alapötlet kedves, a kislány bájos.
A családja oké.
A fantasy barátok már nem tetszettek.
Elég korán kidobott a történet, és a végére rájöttem, hogy a Momora hasonlít.

>!
Hintafa P
Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Aranyos és egyszerű kis fantasy a 8-10 éves korúaknak, amit úgy gondolom a korosztály eléggé izgalmasnak, fordulatosnak fog találni. Tetszett, hogy a kalandok nem járnak adrenalin túltöltődéssel, és a történet is megnyugtató véget ér.
Alma költözés után fura dolgokra figyel fel: kacsintó tehenek, a nevét suttogó óra, és az álmaiban újra megjelenő szőke fiúcska. Eleinte a költözésük okozta kimerülés számlájára írja a fura jelenségeket, de hamar kiderül, hogy másról van szó.

A szöveg elbírt volna picivel több gondozást, mert maradtak benne jócskán sajtóhibák. Irgum-burgum!

2 hozzászólás
>!
Bukros_Zsolt
Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Számomra egy nagyon jó kis mese, könnyen, gyorsan olvasható, humoros és szórakoztató. A kisiskolások nevében nem nyilatkozhatom, de nekem nagyon bejött, különösen, hogy felnőtt fejjel még némi társadalomkritikát is felfedezni véltem benne. Ilyen a jó mese szerintem, kedves, szeretetreméltó karakterekkel kicsiknek és nagyoknak egyszerre van mondanivalója. Az izgága teheneket és Miss Ikamadzsi nevét, mint metafizikai jelenségeket kifejezetten imádtam.

>!
Mariann_Czenema P
Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Maximum négy csillag, mert 170 oldal bevezetés után, 13 oldalban sikerült „összecsapni” a befejezést, ami nem is az, mert majd még visszamegy Alma a mesebeli Lampbridge-be, valamikor.
Felemás érzésekkel tettem le, pedig én is szerettem, egy darabig, mint az elöttem értékelök.

>!
Erika_Bogár I
Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Kedves, helyes történet volt, egy mesebeli talán steampunk-nak nevezhető világban, érdekes ötletekkel, szimpatikus, de nem kifejezetten kontúros karakterekkel. A borító és az illusztrációk finomak, illenek a meséhez.
Találkoztam néhány kiszólással, ahol az írónő osztotta meg az olvasókkal, sokszor negatív véleményét – feltehetően oktató célzattal – a világ dolgairól, de ezek
sajnos kizökkentettek a történetből, függetlenül attól, hogy egyetértettem-e velük vagy sem.

>!
bfg3 P
Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Néhány alapötlet – az üvegváros, az óra – nagyon jók, de a kivitelezés már nem annyira: töredezett, összevissza, súlytalan. A kicsiket talán lekötné, de tíz év felett nem ajánlom.

>!
lizzizi
Hertelendy Anna: Alma és az elveszett álmok városa

Kedves történet egy érdekes világról, ahol szembenállnak a mérnökök és a mágusok. Ahol a bűbájosokat elkülönítik, mert az emberek félnek tőlük. Látványos leírások, pörgős események, szinte én is részt vettem a csatában. Halványan emlékeztetett a Harry Potterre. Alma kicsit túlérett a 10 évéhez képest, nem beszélve Amiáról.
Kiváncsi lennék a folytatásra, szívesen olvasnám. A lektorálás némi kívánnivalót hagyott maga után. ( nevek elírása, toldalékolás…)


Népszerű idézetek

>!
Zora

Egyenes, peckes léptekkel szelte a keramitkövek végtelen sorát. Így leplezte, hogy elveszett. Nem akarta, hogy egy idegen kérdezősködni kezdjen. Ezek a felnőttek ugyanis, még a férfiak is, színes, tarkabarka hacukákban sürögtek-forogtak mindenfelé a városban. Néhány alaknak pedig, a kislány meg mert volna rá esküdni, ajakfény csillogott a száján. Legyen bármekkora bajban is, Alma nem bízott a kisminkelt férfiakban.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.
Varga Katalin: Barátom, Bonca
Kertész Erzsi: Labirintó
Berg Judit – Polgár Judit: Alma
Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
Mészöly Ágnes: Hanga és a lényegrablók
Nemere István: A nádas titka
Bökös Borbála: Szmirkó
Lakatos István: Dobozváros