Kürosz ​/ Xerxész 4 csillagozás

Hérodotosz: Kürosz / Xerxész

Hérodotoszt a történetírás atyjának, „nagyatyjának” szokták nevezni; joggal, hiszen az i. e. V. században a görög mester előzmények nélkül teremtette meg műfaját. Filozófusok, földrajztudósok, tanító papok és pletykázó öregek voltak mesterei és elődei, és a csodálatos görög mitológia. Ő még úgy írta a történelmet, „mintha az is mítosz volna – jegyzi meg róla Szerb Antal. – Nem mintha szándékosan keverte volna össze a valóságot a mondával, hiszen rengeteget utazott, hogy könyvének valóságanyagát összegyűjtse. De külföldi utazásain is legjobban a mítoszok érdekelté,és az, ami mítoszba illő”. Válogatásunkban a görög-perzsa háborúk koráról mesélve Hérodotosz az élőszó varázsával előadott kis elbeszélésekben, drámácskákban Kürosz, Kroiszosz udvarába kalauzol, Xerxész hadjáratát idézi, a Thermopülainál és Szalamisznál vívott csatákról számol be.

Devecseri Gábor és Szabó Árpád fordításában a görögség és az európai kultúra ősi történelmének legszebb, legérdekesebb epizódjait olvashatjuk.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1989
160 oldal · ISBN: 9631537765 · Fordította: Devecseri Gábor, Szabó Árpád

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

sünigombóc>!
Hérodotosz: Kürosz / Xerxész

Olyan érzésem volna közben, mintha nem is történelmet, hanem regéket olvastam volna. Nem hiába mondta Szerb Antal, hogy Hérodotosz úgy írta a történelmet, mintha az is mítosz volna. Nehéz eldönteni, mi valóság s mit színez tovább a képzelet, vagy valóság-e egyátalán bármi az írottakból. Rengeteg háború és ármány akad itt, s bár tudom, hogy van valóságalapja, nem is kevés, hiszen az elbeszélések tárgyát képező történésekre emlékszem történelemórákról, mégis nehéz volt elhinni olvasás közben főként eme mitizálásra hajló stílusából adódóan, hogy mindez nem csak egy írói fantázia szüleménye.

HTimi2>!
Hérodotosz: Kürosz / Xerxész

Háború, cselszövés, árulás, szövetségek, és újra háború….


Népszerű idézetek

cassiesdream>!

Manész fia, Atüsz király alatt nagy gabonaínség tört ki egész Lídiában. A lídek egy ideig kitartóan tűrtek, azután, hogy az ínség nem szűnt meg, orvoslást kerestek rá, s mindegyikük mást és mást kísérelt meg. Akkor támadt a kockának, a csigának, a labdának és minden más játéknak az ötlete, kivéve az osztábláét. Mert ez utóbbinak föltalálását nem tulajdonítják maguknak a lídek. A következő találmánnyal jártak el az éhség ellen: minden páratlan napot végigjátszottak, hogy az evés vágya még csak föl se támadjon bennük, s minden másodikon meg abbahagyták a játékot és ettek. Így töltöttek el tizennyolc évet. De a baj ezután sem enyhült, hanem csak még inkább szorongatta őket.

60-61. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Révay József (szerk.): A szerelmes delfin
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
A paraszt panaszai
A boldog vadászok
Katona Tamás (szerk.): A leány meg az isten
Szilágyi Heléna – Bodnár Alexandra (szerk.): Kárhozottak legendái
Gerald Durrell: A halak jelleme
Ronnie W. A. (szerk.): Csillagtalan
B. E. Belle: Mia
Khalil Gibran: A szeretet prófétája