A ​görög-perzsa háború 39 csillagozás

Hérodotosz: A görög-perzsa háború Hérodotosz: A görög-perzsa háború Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Hérodotosz történeti munkájának kettős célja volt, mint ezt művének első mondatában megfogalmazta: a hellének és „barbárok” nagy tetteinek egyenlő mértékkel történő elbírálása és megörökítése, valamint a történeti jelenségek okainak (aitié) vizsgálata. Az elfogulatlanságra való törekvés és a történeti okok és összefüggések keresésének igénye, ez az a két dolog, mely Hérodotosz munkásságát elődeinek teljesítménye fölé emeli.
    A történeti események színes, érdekfeszítő, olykor novellisztikus ábrázolása miatt akár szépirodalmi alkotásnak is tekinthetjük művét, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy milyen nagyszabású feladatot vállalt magára Hérodotosz, s arról sem, hogy ő fogalmazta meg először a történetírás két fő követelményét, az objektivitásra való törekvést és az oknyomozás szükségességét.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Bibliotheca Classica Európa, Magyar Helikon · Sapientia Humana Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2007
838 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633899540 · Fordította: Muraközi Gyula
>!
Osiris, Budapest, 2004
838 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633895944 · Fordította: Muraközi Gyula
>!
Osiris, Budapest, 2000
840 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633793092 · Fordította: Muraközi Gyula

3 további kiadás


Enciklopédia 56

Szereplők népszerűség szerint

Themisztoklész · I. Dareiosz · I. Leónidasz · II. Kürosz · Kroiszosz · Pauszaniasz · perzsa · Polükratész · Püthia / Pythia · Xerxész

Helyszínek népszerűség szerint

Egyiptom · Athén · Spárta


Kedvencelte 14

Most olvassa 5

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 52

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Ahogy a mű végén Muraközy Gyula is írja:
„Hérodotosz műve annyira szerteágazó, cselekménye olyan sok szálon fut, annyi benne az epizód, a mitikus történet, az elmélkedés, a földrajzi leírás, a párbeszéd, hogy ennek a pazarló gazdagságnak az alapján méltán nevezték a szerzőt a próza Homéroszának. […] Hérodotosz egy olyan korban alkotott amelyben a homéroszi eposzok és a logographoszok (történetmesélők) művei a – mai szóhasználattal – szórakoztató irodalom szerepét is betöltötték. Művét […] ezekhez a művekhez és e művek közönségéhez képest kell előrelépésnek tekintenünk.”

El tudja mindenki képzelni az Iliász-t és az Odüsszeia-t szórakoztató, könnyed irodalmi műként? Mondjuk egy lightos képregényként? :) A párhuzam szerint az i. e. 4. század környékén ez volt az Iliász, míg a komoly, nagy koncentrációt kívánó mű A görög-perzsa háború! :D Bizony, hatalmas munka volt ezeket az eseményeket ilyen sokrétűen felkutatni és elmondani. Milyen kis részét képezi ennek az általam oly kedvelt Trójai mondakör! De természetesen ez is benne van! Erről – mármint az utókor által „Homéroszi epikus ciklus”-nak nevezett, a trójai mondakört bemutató költemények sorozatáról – is véleményt formál a szerző ilyen módon:

„117. E verssorok és ez a hely kétségtelenül bizonyítják, hogy a Küpriá-t nem Homérosz írta, hanem valaki más. Mert a Küpriá-ban arról van szó, hogy miután Alexandrosz/Párisz Helenával elindult Spártából, a harmadik napon ért Ilionba, mert a szél kedvező volt, s a tenger is nyugodt. Az Iliasz viszont azt mondja, hogy megszöktetvén az asszonyt, sokáig bolyongott vele. De ennyi talán elég is Homéroszról és a Küpriá-ról.”

Az Iliász-t, Alexandrosz/Párisz és Heléna történetét, majd Trója bevételét tanultuk/tanították a középiskolában, no de mi az a Küpria?
A homéroszi epikus ciklus 6, töredékeiben és tartalmát tekintve többé-kevésbé ismert kiseposzból és a 2 Homérosznak tulajdonított eposzból (Iliász és Odüsszeia) állnak. A tanulmányainkból is tudjuk, hogy az Iliász és az Odüsszeia kapcsolódik egymáshoz, bár viszonylag nagy az időbeli hézag a történések között. Ezeket a hézagokat az előzményekkel és későbbi történésekkel együtt tölti ki a hiányzó 6 kiseposz.

Íme a teljes sor. Az időszámításunk szerinti 5-4. században még ez a sorozat lett volna a görög bestseller listák élén – ha lett volna könyvnyomtatás ;). Helyette valószínűleg a tábortüzek és lakomák alkalmával a leggyakrabban kért történetek között szerintem biztos volt a helye a TOP 10-ben, … vagy inkább a TOP 3-ban ;)!
(Cím, ének, feltételezett keletkezési idő, feltételezett szerző)

    Küpria – 11 ének – i. e. 8. század – ciprusi Sztaszinusz
    Iliász – 24 ének – i. e. 8. század – Homérosz
    Aithiopisz – 5 ének – i. e. 8. század – milétoszi Arktinusz
    Kis Iliász – 4 ének – i. e. 7. század – leszboszi Leszkhész
    Iliuperszisz – 2 ének – i. e. 7. század – milétoszi Arktinusz
    Nosztoi – 5 ének – i. e. 7-6. század – troizéni Hagiasz, vagy korintoszi Eumelusz
    Odüsszeia – 24 ének – i. e. 8. század – Homérosz
    Télegonia – 2 ének – i. e. 6. század – kürénéi Eugammón

Esetleg majd még értekezek erről, ha igény mutatkozik rá! :)

>!
Európa, Budapest, 1989
806 oldal · ISBN: 963074841x · Fordította: Muraközy Gyula
23 hozzászólás
anesz P>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Amikor egyetemista koromban az ókor szigorlatra készültem, akkor kezdtem el olvasni Hérodotosz könyvét. Nagyon tetszett, de sajnos félbe kellett hagynom, mert másokat is kellett olvasni. Mindenesetre másodszori próbálkozásra ennek a könyvnek köszönhettem a kettesemet, aminek nagyon örültem! :-)) Azóta folyamatosan tervbe volt a könyv teljes elolvasása. Be is szereztem egy saját példányt, majd kölcsönadtam az Öcsémnek, akinek évekig dekkolt a polcán, és már azzal riogatott, hogy elvesztette. Végül csak sikerült visszaszereznem, és most jött el az ideje az elolvasásának.
Teljesen elbűvölt ez az ember, hogy milyen könnyedén, szépirodalmi stílusban írta meg azt a nagy háborút. A sok érdekesség, jellemzés, sztorik mind-mind könnyeddé tették a seregszemléket, családfákat stb. Méltán nevezik a történetírás atyjának, mert a kritikai szemléletmód, a különböző oldalak bemutatása, okok vizsgálata nála jelenik meg először hangsúlyosan. Persze sok olyan dolgot is tartalmaz a mű, amit mi csak megmosolygunk, olyan képtelenség, de a saját korát meghaladó gondolkodásmód mindenképpen kiemeli kortársai közül, és ez értékelendő. Részletesebben:
I. könyv: Miért alakult ki ellentét az európaiak és az ázsiaiak között, konkrétabban a görögök és a perzsák között? Mind a két véleményt leírja Hérodotosz, különböző tényekkel alátámasztva. A perzsák felemelkedése, a médek legyőzése. Kürosz élete, jelleme, uralkodása és halála.
II. könyv: Egyiptom földrajza, jellemző állatai, szokásai, hiedelmei és történelme. Itt is megmarad a több szempontú megközelítés. A fáraók életéből inkább az érdekesebb anekdotákat írja le, amik fennmaradnak, illetve amiket a papok meséltek neki. Saját tapasztalat, utazás. Mérlegelés az ellentétes vélekedések között, majd saját gondolatainak a közlése tényekkel alátámasztva.
III. könyv : Kambüszész uralma, főleg az egyiptomi hadjárat, jelleme, kegyetlenkedései és halála. Nem is tudtam, hogy itt meg is szakadt a vérvonal. Dareiosz trónra kerülésének ravasz története. Barátaival vita az államformákról: előnyük- hátrányuk mindnek van, a demokráciának, az oligarchiának és a monarchiának is, de talán a legkevesebb hátránya ez utóbbinak, ha az uralkodó rátermett és bölcs. Szerintem ez a vita a mai napig aktuális. Kezdődő konfliktusok a hellénekkel. Babilon lázadása, és hogy hogyan veszik be (másodszor) a hetek egyikének áldozatával. Néhány földtől elrugaszkodott ötlet a távoli, csak hallomásból ismert civilizációkról, főleg az indiaiakról. Itt is bebizonyosodik a mondás: messziről jött ember azt mond, amit akar.
IV. könyv: A szkíták elleni sikertelen perzsa hadjárat. Különféle népekről leírás. A könyv nagy része földrajzi elmélkedés. Az akkor ismert három kontinenset próbálja bemutatni az író. Hérodotosz vitatja, hogy helyesek lennének azok az ábrázolások, amelyek Ázsiát nagyobbnak ábrázolják Európánál. Meg is indokolja természetesen a véleményét. Afrikát akkor Libüának nevezték még. Szóba került a névtelen kereskedelem is, amiről szociológiából is sokat tanultam. (Nevezetesen, hogy ilyen soha nem létezett. Ennek ellenére azért jópofa dolog.)
V. könyv: Számomra ez a rész kicsit kaotikusra sikeredett. A görög városállamok egymás közötti ellenségeskedéséről, szövetségéről, harcairól szól, és annyi név, állam keveredett itt, hogy nem mindig voltam képben. Már annak idején, amikor az ókor szigorlatra készültem is tisztára ki voltam akadva ezekre a görög(dinnyékre), akik ahelyett, hogy összefogtak volna a közös ellenség ellen, egymásra acsarkodtak. Érdekes volt, hogy minden döntésük ellen jóslatot kértek. Erről tanultunk is, de nem gondoltam, hogy ez ennyire a mindennapjaik része lett volna. A másik a vendégbarátság, ami olyannyira szent volt, hogy miatta uralkodók veszették hatalmukat, háborúk törtek ki.
VI. könyv: Végre elérkeztünk a maratoni csatához. Mondjuk ideje volt, mert mindjárt vége a könyvnek. A csatára nem egészen egy bekezdést pazarolt Hérodotosz. Inkább a görög szereplők, életük bemutatása a hangsúlyos.
VII. könyv: Megismerkedhetünk Xerxésszel, aki a leírások alapján egy igazi szeszélyes zsarnok. Felkészülés a háborúra mindkét fél részéről. Majd szinte egy eposzban éreztem magam, mert seregszemle oldalakon keresztül, Hérodotosz felsorolja, hogy a perzsa seregben milyen népek harcolnak milyen ruházatban, fegyverzetben, kinek a vezetésével. Különben ezek a családfák pedig a Bibliát idézi, ott is mindig elvesztem a fonalat. Végül a thermopülai csata, amit azért részletesebben leír, mint a marathónit.
VIII. könyv: Úgy látszik a tengeri csaták inkább Hérodotosz profiljába vágnak, mint a szárazföldiek, mert ez elég részletesen le van írva. Sőt néha kicsit el is vesztem a nevek sűrűjében. Haditanácskozásokról is képet kapunk, illetve a perzsák veresége utáni helyzetről is mindkét oldalról. Az megállapítható, hogy Themisztoklészt nem igazán kedvelte szerzőnk, enyhén szólva is elfogult vele szemben.
IX. könyv: A fő téma a Platainál zajló csata. Itt már azonban felerősödnek a torzsalkodó hangok a görögök között. A könyv vége még tartalmaz egy-két zaftos pletykát Xerxész magánéletéről.

Anton_Gorogyeckij P>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Anno, az első ókori görög történelem előadáson Don Szlávik lefektette a követelményeket: aki olvasta a tankönyvet (Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem), az 2-es. Aki olvasta Hérodotoszt, az 3-as, aki olvasta Thuküdidészt (Thuküdidész: A peloponnészoszi háború), az 4-es, és aki tud ógörögül, az 5-ös.
Mindezek fényében végre szintet léptem, és 14 évvel később végre megvan a 3-as. :-D spoiler
Na, de komolyra fordítva a szót, anno már ókori kelet szemináriumon is, ahol az Óperzsa Birodalommal foglalkoztunk és Nagy Küroszról tartottam előadást, olvastam részleteket ebből a könyvből, és már akkor is nagyon olvasmányosnak találtam. Most végre elejétől a végéig átrágtam magam ezen a monumentális művön, és azt kell mondanom, nem bántam meg.
Olvasmányos, néhol kicsit meseszerű a történet, természetesen nem mai értelemben vett történelem könyv ez. Ami nagyon tetszett, hogy Hérodotosz tényleg meglehetősen elfogulatlanul tálalja a történéseket, sokszor hozzáteszi, hogy ő ezt így hallotta, vagy hogy így mesélték el neki, ő nem hiszi, hogy így történt, stb.
Ami kicsit kevésbé tetszett, hogy sokszor elkalandozik a mesélés közben, főleg, amikor valami tényleg izgalmasról van szó (pl. plataiai csata), két hadmozdulat között elmélázik valamelyik hadvezér felmenőinek sztorijai között… ez ilyen „oké, érdekes, de nem haladhatnánk már a főszállal?” :D
Viccesek voltak a természettudományos elmélkedések, például az egyiptomi állatvilágról – ezeket fel is olvastam biológus páromnak, jókat kacagtunk rajta.
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a hatalmas művet, jöhetnek a többiek, már rajta vannak a várólistán :)

1 hozzászólás
mmária>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Ahhoz képes, hogy több mint 2000 éves mű, nagyon olvasmányos, szórakoztató mű. Megismerhetjük belőle az egész világ történetét, természetesen csak azt, amit Hérodotosz is ismert. Nagyon sok leírást, történetet és szórakoztató sztorit olvashatunk benne. A csaták leírása pedig kimondottan tanulságos. Talán, ha a diákok több részletét olvasnák, akkor szívesebben tanulnák a történelmet. Az Akhaimenidák története, a híres Dareiosz sztorival, a megválasztásáról. Egyiptom bemutatásáig (2. könyv), s a csaták leírásáig (Szalamisz, Thermopülai, Marathon). S aki elolvassa a könyveket, az talán arra is választ kap arra a kérdésre is: Ki a legboldogabb ember a világon?

WolfEinstein>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Sokan azért támadják Hérodotoszt, mert túlságosan csapongónak tartják. Én ezt nem éreztem problémának, mert végig követhető volt, hogy miről ír éppen, és az elkalandozásai minden esetben indokoltnak tűntek. Számomra az okozott inkább nehézséget, hogy eldöntsem egy-egy állításáról, hogy tényként lehet-e kezelni, vagy fikció-e. Gyakran azt éreztem, hogy a történeti hitelességnek alárendelte az olvasmányosságot, a novellisztikus stílust, és inkább élvezhető, mint hiteles művet akart írni – az eredeti célkitűzés ellenére. Ami egyébként sikerült is neki.
Több ez, mint egyszerű történeti mű. Legalább annyi benne a földrajzi és kultúrantropológiai rész, mint a történettudományi. Az akkor ismert világ egészét igyekszik bemutatni. A legérdekesebbeknek az egyes népek szokásainak bemutatását tartottam, annak ellenére, hogy néha igencsak nagyokat néztem, hogy milyen nyíltan, egyszerűen, elfogulatlanul mutat be olyan szokásokat, amiket ma erkölcstelennek, ijesztőnek vagy szexuális aberrációnak tartanánk a kannibalizmustól a gyermekgyilkosságon át a nők kommunális „használatáig”.
A könyv elején még próbáltam követni a helyszíneket, beazonosítani az egyes folyókat, településeket, földrajzi képződményeket, de mennyiségükből adódóan ez a vállalkozásom eleve kudarcra volt ítélve, hamar fel is adtam, és hagytam, hogy magával ragadjon az elbeszélés. Aki vállalkozik rá, hogy elolvassa, inkább egy regényesen megírt útleírást, élménybeszámolót várjon, mint történelmi művet, és akkor nem éri csalódás.

>!
Osiris, Budapest, 2007
838 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633899540 · Fordította: Muraközi Gyula
1 hozzászólás
kucséber>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Ady verse, és az örökös vita – kell-e nekünk a halszagú rokonság?!
Hiszen krónikásaink is leírták már – ha nem is konkrétan de utalva hagyományaink eredetére, szokásink szkíta szokások. Hérodotosz , ki mesélhetne többe e csodás íjfeszítő népről. Természetesen vannak más források, de ez – 'történelem dalban elbeszélve'.

>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Hérodotosz műve a történetírás őskorában született, amikor a „históriát” még nem kötötték gúzsba tudományos és műfaji korlátok. A mű egy rendkívül színes, tág értelemben vett történelemkönyv: bővelkedik az antik mitológia, különböző anekdoták és szóbeszédek, illetve idegen tájak és népek leírásaiban, amit a szerző sajátos (természetesen még szelektív) kritikai attitűddel fűszerezve próbál koherens egésszé fésülni. A több száz oldalas, leíró jellegű kitérők miatt néha úgy tűnik, mintha a görög-perzsa konfliktus csak egy apropó lenne Hérodotosz számára az akkor ismert világ bemutatására – természetesen még a teljesség igényével!

Előttem egy szakállas öregapó kedves alakja bontakozik ki, aki egy végtelen hosszú mesébe foglalva adja át unokájának a világról felhalmozott összes tudását.

hlacc2>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Ez a könyv óriási értéket képvisel, hihetetlen információmennyiség, alapmű

szikszai_2 P>!
Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Hérodotosz nem okozott csalódást! Nem volt könnyű olvasmány a sok idegen név miatt, viszont nagyon tanulságos volt, mert Egyiptomról is sok új információt tudtam meg. Tehát kellemesen csalódtam.
Kevés ókori író van, aki ennyire meg tudott fogni.


Népszerű idézetek

Lélle P>!

Mert azokat az emberi terveket, amelyek számolnak a valósággal, rendszerint siker koronázza, de ha az emberek nem veszik figyelembe a tényeket, terveiket az istenek sem pártfogolják.

567. oldal, Nyolcadik könyv (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: siker · tény · terv · Themisztoklész · valóság
Lélle P>!

                 Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
                 megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.

539. oldal, Hetedik könyv (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: haza · sírfelirat · Spárta · spártai · thermopülai csata
1 hozzászólás
Lélle P>!

[…] ha minden ember kivinné a piacra a maga szégyenteljes tetteit, hogy elcserélje a másokéval, aztán megvizsgálná a mások gyalázatát, végül boldogan vinné haza, amit magával hozott.

510. oldal, Hetedik könyv (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: szégyen
Lélle P>!

Egy másik, hasonlóan bölcs szokásuk az, hogy mivel orvosaik nincsenek, a betegeket kiviszik a piactérre. Itt aztán az emberek odamennek hozzájuk és tanácsokat adnak, miképp gyógyulhatnának meg, akár, mert maguk szenvedtek a betegségben, akár, mert mástól hallottak róla, akit ilyen kór gyötört. Elmondják, hogy ők hogyan gyógyultak ki a betegségből, vagy mit hallottak mások gyógyulásáról. A beteg mellett szó nélkül egyetlen ember sem haladhat el, meg kell kérdeznie, hogy mi a baja.

98. oldal, Első könyv (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: beteg · betegség · gyógyulás
Lélle P>!

[…] a szigetlakók közül az androsziak tagadták meg elsőnek az adó fizetését, amelyet Themisztoklész rájuk rótt. Themisztoklész figyelmeztette őket, hogy az athéniak el tudnak velük bánni, mert két olyan hatalmas isten támogatja őket, mint a Meggyőzés és a Kényszer, az androsziak tehát nem úszhatják meg az adófizetést. Erre az androsziak azt felelték: méltán hatalmas és gazdag állam Athén, ha ilyen hatalmas istenek támogatják; nekik – az androsziaknak bezzeg alig van földjük, s két olyan semmirekellő isten tanyázik náluk és ül a nyakukon, mint a Szegénység és a Tehetetlenség. Amíg ezek az istenek uralkodnak rajtuk, az androsziak nem tudnak pénzt adni, mert nem lehet nagyobb az athéniak ereje, mint az ő tehetetlenségük.

588. oldal, Nyolcadik könyv (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: adó · Athén · kényszer · szegénység · tehetetlenség · Themisztoklész
Lélle P>!

Mindenképpen meg kell próbálnunk, mert magától semmi nem megy, és az emberek közt minden a próbálkozásból születik.

458. oldal, Hetedik könyv (Osiris, 2007)

Lélle P>!

Énnekem kötelességem mindent feljegyezni, amit hallottam, de korántsem kötelességem mindent az utolsó szóig el is hinni, és egész művemben ehhez a felfogásomhoz tartom magam.

510. oldal, Hetedik könyv (Osiris, 2007)

Lélle P>!

Hamarosan tombolt a vihar, s mivel a hajó zsúfolásig tömve volt a királyt kísérő perzsákkal, Xerxészt félelem és rettegés fogta el, és megkérdezte a kormányostól, hogy van-e remény a megmenekülésre. „Uram – felelte a kormányos –, hacsak meg nem szabadulunk ettől a tömérdek utastól, nincs remény.” Xerxész e szavak hallatára állítólag odafordult az embereihez: „Perzsa férfiak, most megmutathatjátok, mennyire szeretitek királyotokat, mert tőletek függ, hogy megmenekülök-e!” Így szólt, a perzsák pedig leborultak előtte, majd belevetették magukat a tengerbe, s a túlsúlytól megszabadult hajó így szerencsésen megérkezett Ázsiába. Ahogy Xerxész partot ért, aranykoszorúval övezte a kormányost, amiért megmentette a király életét, majd nyomban utána lefejeztette, amiért oly sok perzsa halálát okozta.
Ezt a történetet is mesélik tehát Xerxész hazatéréséről, én azonban nem hiszem, különösen azt a részét, hogy annyi perzsa odaveszett volna. Mert tegyük fel, a kormányos valóban azt mondta a királynak, amit e történet szerint mondott – nos, nemigen akadna egynél több tízezer emberből sem, aki ne azt gondolná, amit én: a király nyilván megparancsolta kísérőinek (akik különben a legelőkelőbb perzsák voltak,) hogy menjenek le a fedélzetről a hajó gyomrába, és dobjanak a tengerbe annyi phoinikiai evezőst, ahányan ők maguk vannak.

590-591. oldal, Nyolcadik könyv (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: hajó · tenger · Xerxész
Lélle P>!

A trauszoszok […] a születéskor és a halál alkalmával azonban a következőképpen járnak el. Ha gyermek születik, körülüli az egész rokonság, előre elsiratják, elősorolják, hogy mennyi bajt szenved, aki megszületett, hogy mennyi bánat és nyomorúság éri az embert. Ha meghal egy ember, mókázva-örvendezve temetik el a földbe, egyre csak azt hajtogatják, hogy mennyi bajtól szabadult meg s milyen boldog az illető.

344. oldal, Ötödik könyv (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: halál · születés
Lélle P>!

A csatában elesettek csontjából két külön halmot emeltek: egyik oldalon tornyosultak a perzsák csontjai – mert a perzsa holttesteket már eleve különválasztották –, a másik oldalon pedig az egyiptomiaké. A perzsa koponyák olyan puhák, hogy ha megdobják őket egy kaviccsal, az is lyukat üt rajtuk, az egyiptomiak viszont olyan kemények, hogy egy nagy kővel sem könnyű betörni őket. A dolgot azzal magyarázzák, és nem is hihetetlen, hogy az egyiptomiak kisgyermek koruk óta borotválják a fejüket, ezért koponyájuk megkeményedik a napsütéstől. Emiatt nem hull ki a hajuk sem, hiszen Egyiptomban alig látni kopasz embert. Ezért olyan kemény tehát a koponyájuk. A perzsák koponyája viszont azért puha, mert kiskoruktól kezdve föveget viselnek.

195-196. oldal, Harmadik könyv (Osiris, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: Egyiptom · haj, hajszál · koponya · perzsa

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II.
Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem
Németh György: Görög-római szöveggyűjtemény
Cornelius Nepos: Híres férfiak
Xenophón: Anabaszisz
Kritiasz – Xenophón: A Lakedaimoniak állama / A Lakedaimoniak állama
Kákosy László: Ré fiai
Strabón: Geógraphika
Arisztophanész: Nőuralom
Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza