Közhelyszótár 9 csillagozás

Hernádi Miklós: Közhelyszótár Hernádi Miklós: Közhelyszótár Hernádi Miklós: Közhelyszótár Hernádi Miklós: Közhelyszótár

Ritkán van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem – hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.

>!
Aranyhal, Budapest, 2001
362 oldal · ISBN: 9639268488
>!
Gondolat, Budapest, 1995
362 oldal · ISBN: 9632826973
>!
Gondolat, Budapest, 1985
440 oldal · ISBN: 9632814576

1 további kiadás


Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

hoffmann>!
Hernádi Miklós: Közhelyszótár

Amikor megnyitottam a Moly oldalát, hogy feltöltsem ezt a pár sort Hernádi Miklós Közhelyszótár c. könyvéről, megláttam az alábbi szöveget a Moly honlap fejlécében:
„A születő gondolatot mintegy csírájában megöli a kritika.” – Csáth Géza
Ez most kapóra jön, mert szép, élő példája a közhelynek: a környezetétől megfosztott magvas mondás, aforizma a közhely egyik fajtája. Mert mit jelent ez a mondat önmagában? – Abszolúte semmit. Igaz ez a kijelentés önmagában? – Se nem igaz, se nem hamis: ez semmi.

Szerintem a közhely önmagában se nem rossz, se nem jó. Csakis a mennyiséggel, az aránnyal lehet probléma, amilyen mértékben használjuk, és a hellyel, a környezettel, ahol előfordul. Bizonyos helyen, vagy bizonyos arányt meghaladóan tartalmatlan, fárasztó és unalmas, és az ember is az, aki használja. Hogy ez a szint hol van, az mindenkinél más.

A szerző, Hernádi Miklós, kifejezetten ellensége a közhelynek, s nyilván ezért végezte el akkoriban, még a hetvenes években, a gyűjtés nagy munkáját, amelyet követett az elemzés és a rendszerezés. Szándéka az volt, hogy az olvasó ráismerjen saját közhelyeire, saját gondolkodás-hiányból fakadó modorosságaira. Az itt számba vett régi közhelyeken többnyire nevetünk. A maiak viszont nagyon bosszantják az embert.

A kulcsszavak szerint névsorba rakott frázisok között sok mára kihalt. Persze a szótár kiegészítésre szorulna ma használt közhelyeinkkel. De találkozunk velük így is túl sokat.

Hernádi azt javasolja, igyekezzünk önállóan kifejezni magunkat. Igen, ez néha segíthet, de sajnos, többnyire hiábavaló igyekezet. Mert a baj általában nem az, hogy nem keressük meg a helyes kifejezését annak, amit mondani akarunk, hanem hogy nincs mit kifejezni, mert valójában nem akarunk mondani semmit, s ami a fejünkben van, csak az agy üresjárata. – Viszont adott esetben vagy helyzetben beszélni kell. És az is lehet, hogy csak viszket az ember torka, mint a kutyáé, amelyik szeret ugatni, vagy a kisbabáé, aki gőgicsél. Ilyenkor más nem marad, mint a közhely.


Népszerű idézetek

Emmi_Lotta I>!

A zeneirodalom legnagyobb géniusza, lángelméje, az emberiség egyik szellemóriása. Megsüketült, mégis milyen nagyszerű zenét írt. A Kilencediket már süketen írta.

Beethoven

Emmi_Lotta I>!

Kakofón. Sose tudom, hogy már játszik-e a zenekar, vagy még hangol. Szintézist hozott létre. (ért.)

Bartók

4 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

Életművével megkoronázott egy zenetörténeti korszakot. Életműve minden addigi zeneirodalom betetőzése. Folyondárszerű fúgaépítkezés. (ért.) Barokk architektonika. (ért.) Minden héten írt egy kantátát vasárnapra. Fantasztikus munkabírása volt: csak lemásolni, amit írt, ahhoz is kevés volna egy emberélet.

Bach

8 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Montágh Imre: Tiszta beszéd
Lőrincze Lajos: Nyelvőrségen
Halász Gyula: Tudd, hogy mit beszélsz!
O. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Timár György – Fazakas István: Szleng-szószedet
Grétsy László (szerk.): Anyanyelvi kaleidoszkóp
Szepesy Gyula: Nyelvi babonák
Ferenczy Géza (szerk.): Anyanyelvi őrjárat
Bíró Ágnes (szerk.): Szaknyelvi divatok
Hernádi Sándor: Játsszunk nyelvtant!