Az ​abrudbányai tragédia, 1849 1 csillagozás

Hatvani Imre szabadcsapatvezér és a magyar-román megbékélés meghiúsulása
Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Heraldika, Budapest, 1999
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638585315

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

robertbardos P>!
Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849

Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849 Hatvani Imre szabadcsapatvezér és a magyar-román megbékélés meghiúsulása

Hermann Róbert első művei közé tartozik ez a könyv, amelyik igen érdekes témát dolgoz fel: az 1848/49-es szabadcsapatokat – ezek közül kiemelve Hatvani Imre katonai alakulatának a működését.
A “szabad csapat” fogalom Kossuth találmánya volt, aki a hagyományos katonaság mellett az irreguláris hadvezetéssel és gerillataktikával is szimpatizált. Ezek a csapatok képzettség és felszerelés nélkül alakultak meg, az emberanyag elszívásával konkurenciát is jelentettek a honvédségnek. A legnagyobb probléma velük az alárendeltség hiánya volt – mert se a hadügyminisztérium, se az OHB nem volt képes nekik megfelelő utasításokat adni, hiszen nem volt egyértelmű, kihez tartoznak. Ez a zavaros közeg kiváló volt egy szélhámos vagy egy dilettáns/önjelölt parancsnok színre lépéséhez.
A könyv főszereplője, Hatvani Imre jogi végzettséggel a zsebében sikeresen megalakította 1849 februárjában a maga szabadcsapatát. Kossuth egyik rendeletére hivatkozva sorra vette fel, igényelte meg a ruházathoz, lovakhoz, élelmezéshez, zsoldhoz és fegyverekhez szükséges összegeket. Ha kellett raktárt is kifosztott egy másik szabadcsapat elől – persze, az elszámolásra nem mindig fordított hangsúlyt. Ez már kezdett szemet szúrni a hadügyminiszternek is, aki rádöbbent, hogy a hagyományos katonaság elől veszi el az erőforrásokat. Hatvani viszont mindent az OHB-nak, Kossuthnak címzett, igyekezve kibújni a felelőség alól.
Aztán eljött a várt nap és bevetették (volna) a felszerelt csapatot. Csakhogy, ilyenkor szegény parancsnok kétféle, vagy volt, hogy háromféle egymásnak ellentmondó utasítást kapott. Sajnos Kossuthnak megvolt az a tulajdonsága, hogy direkt üzent egyik-másik embernek, így a többiek a hadseregben nem tudtak az információról és helyes döntést sem tudtak hozni. Lényegében ez okozta a magyar-román megbékélés helyett az abrudbányai tragédiát.
A szerző alapos kutatást végzett, a művének jelentős részét a jegyzetek és okmánytár teszi ki. Mindez a részletesség véleményem szerint hátrányt is jelent, ugyanis elég sok szó szerinti idézet van benne, amit a több mint 170 évvel ezelőtti nyelv miatt nehéz olvasni (ráadásul ezek nagy része később teljes terjedelemben is benne van a könyvben). Legalább egy, de inkább több térképre szükség lett volna az események könnyebb követéséhez. Végül a kiadó díszes, ám az olvasásnál nehezebben követhető betűtípust választott – sajnos a jegyzeteknél ez feleakkora méretben szerepel (és így még jobban összefolynak a karakterek).
Az utolsó oldalon olvasható, hogy ez a mű eredetileg Hermann Róbert doktori értekezésének készült 1995-ben. Mivel azóta a szerző ismertté vált a történelmet kedvelő olvasók előtt, érdemes lenne átgondolni ennek az értékes munkájának egy fogyaszthatóbb, újbóli kiadását is.


Népszerű idézetek

robertbardos P>!

A magyar történetírás szinte a szabadságharc leverése óta vizsgálja, volt-e lehetőség arra, hogy a nemzetiségi mozgalmak és a magyar szabadságharc vezetői még az események alatt békét teremtsenek. A meg nem valósult lehetőségek vizsgálata persze csak egy hajszálra van a “mi lett volna ha” típusú kérdésektől. Ám a megvalósult és a megvalósulatlan lehetőség az adott pillanatban elvileg ugyanolyan megvalósulási eséllyel bírt; a megvalósult lehetőségnek pedig általában okai vannak, s nem valamiféle vak törvényszerűség következtében történik az, ami történik. Ha pedig ez így van, akkor a meg nem valósult lehetőségek elemzése is tartogat tanulságokat, hiszen sokszor igen apró, esetlegesnek tűnő dolgokon múlt, hogy a kedvezőtlenebb lehetőség vált valósággá; jelen esetben az, hogy nem békekötés és megbékélés, hanem harc következett.

7. oldal

Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849 Hatvani Imre szabadcsapatvezér és a magyar-román megbékélés meghiúsulása


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács István: Így élt Bem József
Nagy Sándor: Háromszék önvédelmi harcza 1848-49
Süli Attila: Torda megye és Aranyosszék szabadságharca 1848-49-ben
Süli Attila: A 11. (székely) huszárezred az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban
Csikány Tamás: Honvédtüzérség az 1848-49-es szabadságharcban
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Gál Vilmos: Latrok ideje
Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig
Raffay Ernő: Balkáni birodalom
Réthy Endre – Takács László: Aradi vértanúink