Hesse kötetünkben közölt elbeszéléseinek közös vonása, hogy hősei magányos, a társadalmon kívül élő, meg nem értett, „idegen”, öntörvényű és érzékeny emberek: akár a felnőttek világába lépő, az élet küszöbén álló kamaszról, akár egy megöregedett, magányt kereső férfiról, akár egy hontalan koldusról vagy a háborúról tudomást nem vevő, filozofikus hajlamú emberről szól is a történet. A magány egyik oka a világ, az egyre modernebb és egyre uniformizáltabb, egyre embertelenebb és arctalanabb, gépies világ, melytől az öntörvényű hős ugyanúgy idegenkedik, mint ahogyan tőle a világ.
Az álmok háza 19 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hermann Hesse Cartaphilus
Kedvencelte 4
Most olvassa 1
Várólistára tette 16
Kívánságlistára tette 20
Kiemelt értékelések
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
Most sem kellett csalódnom Hessében – a regényeit is szeretem, de az elbeszéléseit különösen. Nem tudom pontosan, mivel és hogyan varázsol el, hogy miért érzem gyönyörűnek a stílusát (és nem giccsesnek), de kétségtelenül újra és újra elámulok rajta. Érdekes volt ebben a kötetben olvasni a parodisztikus írásait is, nem megszokott tőle, de kifejezetten pozitív élményt jelentettek. Másrészről pedig döbbenetes, hogy lassan 100 év is eltelt, mióta ezeket megírta, mégis a legtöbb remekül illik a jelenlegi világba is.
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
Az üveggyöngyjáték után adtam még egy esélyt Hessének, mégis csak Nobel-díjas. Azon a regényen végtelenül nehezen szenvedtem át magam.
Az álmok háza elbeszéléskötet, már csak azért is könnyebben olvasható. Relatíve rövid történeteken keresztül ismerkedhetünk meg az író stílusával, ami azért nem sokban különbözik nagyregényétől, inkább a leírásokon, mint a párbeszédeken van a hangsúly. Mégsem olyan nehezen emészthető, távoli és elérhetetlen.
Nem mondhatom, hogy minden darab ugyanolyan közel állt hozzám, voltak olyanok, amik szinte semennyire nem érintettek meg, pl. a Kint és bent, de a groteszk hangulatú Ha még két évig tart a háború és Ha még öt évig tart a háború kifejezetten közel álltak hozzám, szinte örkényi stílusúak (csak rövidségükben nem).
Ha párhuzamot kellene vonnom, leginkább talán Maugham jut eszembe, bár őt sokkal jobban kedvelem, elbeszélései jobban elvarázsolnak, talán egy kicsit realisztikusabbak? Közös vonás a gyarmatok mint téma és a leírások dominanciája.
Olvassátok bátran, mély nyomot szerintem nem hagy.
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
Kedvelem a novellásköteteket, ha megmaradnak egy színvonalon, és nem kell kerülgetnem a szennyet közben. Erre a kötetre a konzekvencia nagyon is jellemző, minden novella egyedi, értékes, szerethető, és habár vannak témabeli különbségek, és mindegyik egyedi egy kicsit, nem tudnék igazán kedvencet választani, se olyat, ami rossz lett volna. Na jó, kedvencet talán: a Németországos-fiktív novella, nem emlékszem pontosan a címére, de az maradt meg talán a leginkább.
Népszerű idézetek
Még csak nem is szidott, csak nézett és megvetett. Ekkor tapasztaltam először, hogy semmit sem tehetünk jóvá, amit egyszer elrontottunk.
(A nagy pávaszem)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
Néha megengedi, hogy segítsek a virágok körül, egy órát is maradhatok, de igazából egyedül érzi magát a legjobban, és miközben ültet, vagy metsz, a gondolataiban él […] néha elszomorít, és szinte elnémít, hogy mennyire szeret a világon kívül élni.
(Az álmok háza)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
Teleírom hát üres lapjaimat betűkkel, ám nem azzal a szándékkal és reménnyel, hogy eljutok velük bárkihez is, akinek valami hasonlót jelentenek, mint nekem, hanem a magányos munka, a magányos játék, még ha megmagyarázhatatlan, de azért jól ismert ösztönzésére, melynek a művész úgy engedelmeskedik, mint egy természeti törvénynek,
(A koldus)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
– Elismerem- bólintott lassan. – Csak érzelgősség volt a részemről. Az ember minduntalan belekapaszkodik abba, amit megszeretett, és azt hiszi, hűséges, pedig csak lusta. A világ természetesen elvan az Actus tragicus, Mozart meg a többiek nélkül is. Művészet nélkül is lehet élni. A művészet finom és érzékeny hártya közöttünk és a világ szíve között, és persze jobb, ha az embert vékony hártya borítja, nem pedig páncél…
154-155. oldal (Az álmok háza)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
Egy reggel elmentem otthonról, kikapcsolódásra vágytam; egy könyv és egy darab kenyér lapult a zsebemben. Mint gyermekkoromban…
(A ciklon)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
a kerti violák fölött sebes és szeszélyes szárnycsapásokkal kövértestű, üveges szárnyú pillangók reszkettek a levegőben…
(A ciklon)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
Eszébe ötlött, mennyire rokon ebben az apjával, a tárgyak finom felületének és felszínének szeretetében, a látható dolgok, a fény, a színek mágikus jellege iránti érzékében. Szerette és varázslatosnak érezte, izgatta és gondolatokat ébresztett benne, ahogy a bőrönd rézveretei visszatükrözik a fényt, ahogy a magas kályha megtört árnyéka menekül a falon és a szoba mennyezetén. Nem is annyira gondolatokat ébresztett benne, mint inkább a világ elevenségének izgató, zengzetes érzését, olyan jóságos, elgondolkoztató és gyöngéd érzést, amely nélkül nem tudott volna élni.
(Az álmok háza)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
De hisz épp az a szép benne! Egy ilyen mértékletes, polgári, nem teátrális barokk miliő – káprázatos! Kimondhatatlanul utálom a modern építészetet, ami csupán csak eredeti kíván lenni! Sokszor gondolok arra, hogy ha minden ház és utca kedves, nyugodt és nemes volna, akkor az emberek is mind barátságosak és szeretetreméltóak volnának. De ha minden jöttment építész azt képzelheti magáról, mintha Michelangelo volna, és valami új korszakot kellene alkotnia, s ha az egyik ház szinte ablakok nélkül épül, a mellette levő pedig szinte csak üvegből, s ha követ, fát, vasat, kerámiát és mozaikot meg mindent össze lehet keverni, és az egyik építész a másikat minden áron felül akarja múlni, akkor ez a világ nincsen rendben. Mi, barátok, magunk között ezt csak koncert-építészetnek nevezzük.
141-142. oldal (Az álmok háza)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
és drága képeit beleitatta a lelkünkbe
239. oldal
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
… apa pedig a lépcsőnél állt, ahonnan kilátás nyílik a tájra, és kezet adott, és úgy beszélt a tulipánfáról, mintha sosem mentem volna el hazulról.
(Az álmok háza)
Hermann Hesse: Az álmok háza 85% Válogatott elbeszélések III.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III. 91% ·
Összehasonlítás - Réz Pál (szerk.): 24 izgalmas novella I–II. 89% ·
Összehasonlítás - Ernest Hemingway: A jéghegy csúcsa 92% ·
Összehasonlítás - Ivan Bunyin: A szerelem nyelvtana 91% ·
Összehasonlítás - Isaac Bashevis Singer: A hét kicsi suszter 90% ·
Összehasonlítás - Heinrich Böll: Doktor Murke összegyűjtött hallgatásai 92% ·
Összehasonlítás - Ottlik Géza (szerk.): Mai amerikai elbeszélők ·
Összehasonlítás - Heinrich Böll: És lőn este és reggel ·
Összehasonlítás - Rabindranath Tagore: A boldogság ígérete 90% ·
Összehasonlítás - Thomas Mann: Elbeszélések / Fiorenza ·
Összehasonlítás