A ​márványmalom 16 csillagozás

Válogatott elbeszélések I.
Hermann Hesse: A márványmalom Hermann Hesse: A márványmalom

„Az országúton találkozol egy emberrel, tehenet hajt vagy kecskét, vagy kordét tol, vagy batyut cipel, és egy kutya követi farkcsóválva. Látod, amint közeledik, istenhozzádot mondasz neki, visszaköszön; ám alig halad el melletted, alig fordulsz hátra és nézel utána, elhalványul az alakja, és nyomtalanul belevész a szürkeségbe. Ugyanígy van ez a házakkal, a kertkerítésekkel, a fákkal és a szőlőhegyek sövénykerítésével is. Azt hinnéd, úgy ismered a vidéket, mint a tenyeredet, ám ilyenkor furcsamód elámulsz, milyen messze is van az a kőfal az utcától, milyen magas is az a fa, és milyen alacsony az a kis ház…”

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hermann Hesse Cartaphilus

>!
Cartaphilus, Budapest, 2003
330 oldal · ISBN: 9639303720 · Fordította: Horváth Géza, Vincze Zsuzsanna

Kedvencelte 4

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

alice011>!
Hermann Hesse: A márványmalom

Hermann Hesse: A márványmalom Válogatott elbeszélések I.

Érdemes Hesse korai műveit is szemezgetni. Nekem itt sem marad el a hatás, minden egyes olvasmány után jobban beleszeretek ebbe az íróba, és műveibe. Ajánlom mindenkinek.


Népszerű idézetek

_natalie_néven_ IP>!

Felfedezték a kimúló farkast, leadtak rá két lövést, de egyik sem talált. Aztán látták, hogy a végét járja, erre botokkal és husángokkal estek neki. De a farkas ezt már nem érezte.
Az összeroncsolt tetemet lecipelték St. Immerbe. Az emberek nevettek, dicsekedtek, előre örültek a pálinkának meg a kávénak, énekeltek, káromkodtak. Egyikük sem látta a behavazott erdő szépségét, sem a magas fennsík ragyogását, sem pedig a Chasseral fölött világító rőt holdat, melynek halvány fénye puskacsöveiken, a hókristályokon és az agyonütött farkas kihunyt szemén tört meg.

(A farkas)

Hermann Hesse: A márványmalom Válogatott elbeszélések I.

5 hozzászólás
csillavirág>!

csak egyet nem tudunk megtanulni: azt, hogy biztos kézzel szétválasszuk egymástól a különböző tipusu, de azonos formájú érzelmeinket. Megtanulhatjuk viszont szeretni ezt a költői kuszaságot

Hermann Hesse: A márványmalom Válogatott elbeszélések I.

csillavirág>!

Valószínűleg minden életben vannak ilyen időszakok, amikor az ember hosszú, egyenes utat lát maga előtt, nem gátolják akadályok, nem borítják felhők az eget, és pocsolyák sem akadnak az útjába . Az ember ilyenkor méltóságteljesen ringatózik a fa lombjai között , és azt hiszi egyre jobban megérti, hogy voltaképpen nincs szerencse és véletlen, hanem hogy az ember az égvilágon mindent , még jövőjének nagy részét is becsülettel kiérdemelte, egyszerűen azért mert belevaló fickó. Természetesen dőzsöl e felismerés élvezetében, mert hisz ezen a felismerésen nyugszik a mesebeli herceg boldogsága, miként a szemétdombon tollászkodó verebeké is, ami persze soha nem tart soká.

Hermann Hesse: A márványmalom Válogatott elbeszélések I.

That_s_me>!

Bement a házba, én pedig csak néztem utána. Menni akartam, de megfeledkeztem róla, leültem a hűvös, fehér kövekre, hallgattam a víz csobogását, és semmi mást nem éreztem, csak siklást, siklást, végtelen áradást. Úgy éreztem, mintha az életem, Helene élete és még számtalan sors szaladna el mellettem a szurdok sötétje felé, közönyösen és szótlan, akár a víz. Akár a víz…

91. oldal, A márványmalom

Hermann Hesse: A márványmalom Válogatott elbeszélések I.

Disti>!

A vihar- és felhőgomolyagokkal érzéseim és vágyaim is féktelenül és lázasan szárnyaltak a végtelen táj fölött, átölelték a távoli hócsipkéket, és egy-egy pillanatra megpihentek a világoszöld tavi öblökben. A lelkem fölött, mint felhőárnyak, régi, bódító vándorérzések futkostak – elszalasztott dolgok; az élet rövidsége és a világ gazdagsága, a hontalanság és a haza keresése miatt érzett szomorúság váltakozott a tértől és az időtől való teljes elszakadás tovaáramló érzésével.

213. oldal

Hermann Hesse: A márványmalom Válogatott elbeszélések I.

EleoNórra68>!

(…) az élet paripa, szabad, erős táltos, és vakmerő, ám óvatos lovasként kell megülni.

Hermann Hesse: A márványmalom Válogatott elbeszélések I.


Hasonló könyvek címkék alapján

William Faulkner: Hajnali hajtóvadászat
Isaac Bashevis Singer: A hét kicsi suszter
Rabindranath Tagore: A boldogság ígérete
Ivan Bunyin: A szerelem nyelvtana
Gabriel García Márquez: Tizenkét vándor novella
Heinrich Böll: És lőn este és reggel
Henryk Sienkiewicz: A gravelotte-i hős
Luigi Pirandello: Luigi Pirandello legszebb novellái
Alice Munro: Juliet
Mihail Solohov: Emberi sors